Baranya megye északi peremvidékén, a tolnai megyehatár közelségében található a hajdan virágzó, a kisközségek viszonylatában ma sem szerény méretű település, otthonunk: Bikal. Községünket a vasúthálózat nem érinti, megközelítése a Sásdról induló közlekedési útvonalról letérve, egyébiránt pedig a viszonylag gyakori járatsűrűséggel közlekedő (Dombóvár-Szászvár) autóbusszal a legegyszerűbb. Az akácosokban gazdag, némi fenyves erdővel tarkított barátságos településünk szemnek is szép látványát jelentékenyen befolyásolják a mintegy százhektárnyi kieredésű halastavak, melyek mellett hozzánk érkezik a Hajmás patak, melynek vize a Bikal árokba ömlik, s így együttesen táplálják a tavakat.

Bikal község neve 1325 – től bukkan föl először, Villa Bykol néven. Az 1325 – ből származó oklevél szerint a pécsváradi konvet előtt a Szenta-Magocs nemzetségből származó Chama testvére János, Treutel Miklós pozsonyi főispánnal kiegyezvén kapja meg a Zalatna (Szaltnak) és Bikal tolna megyei birtokokat.


A török adódefterekben, 1554-ben és 1556-ban Bikal 15, míg 1586-ban 16 adózó házzal szerepel. A 150 éves török uralom alatt a magyarság teljesen kipusztult, csupán öt szláv család élt a faluban. A török kiűzése, a felszabadító háború idején csaknem elpusztult a falu, lakosai elhagyták. Az 1696. évi összeírásban öt család, nyolc igavonóval, 27 hold földet művelt.


A XVIII. században német telepesek, majd szerb-horvátok telepedtek le Bikalon. A község római katolikus temploma Szent Anna tiszteletére 1754-ben készült el – a jelenlegi templomot 1797. július 26-án szentelték fel -, s az egyházi épület napjainkra műemléki védettséget élvez. 1830-ban a falunak már 521 horvát és 540 német lakója van. Ebben az időben a királyi kamara birtoka, majd a szabadságharc után a Bem József ellen harcoló Puchner császári tábornok lett a falu ura, báró Puchner Antal személyében. Az 1800-as években magyar lakta települések alakultak ki a hegyhát bükkerdő vonulatainak aljában, a legelőkben gazdag völgyekben. A község neve ebből az időből származik: bikk alja, vagyis Bikkalj. A régi falu a Felső – Kápás egy védett völgyében, bükkös erdő alján feküdt. A kiirtott erdők helyén, a termőföldeken mezőgazdasági termelés kezdett kibontakozni intenzív módon is, és a szlávság hosszú időn keresztül jelentős szerepet töltött be a vidék kultúrájának kialakításában is.


A XIX. század második felében báró Puchner Hannibál császári tábornok épített itt kastély. 1920-ban vitézi címmel kitüntetettek kaptak földeket Bikalon. Századunk 30-as éveiben a kétharmad arányban német-, harmadában magyarlakta település lélekszáma az ezret is meghaladta. A nagyarányú kitelepítés következményeként a hetvenes évekre harmadára csökkent a németség aránya, miközben sokasodott a magyar családok száma.

A XX. század második felében Bikal fejlődését rendkívüli módon lendítette föl az állami gazdaság jelenléte, amely számos környező település szülöttének is munkahelyet adott. Miután a falu léte csaknem egészében a gazdasághoz, mintegy pátriárkához kötődött, a termelési volumen hirtelen csökkenése, majd a felszámolás és a privatizálás nyomán jelentős vákuum keletkezett az addig virágzó település mindennapjaiban. A 90-es években lassan magához tér falunk az állami gazdaság szétdarabolása utáni sokkból, és több kiseb-nagyobb vállalkozás alakult, és alakul meg.


Jelenleg 890 lakosa van Bikalnak, akikből a német nemzetiségűek aránya 45%. Községünkben 310 lakóház található, melynek jelentős hányada az 1960-as évek előtt épült. A házaink szinte mindegyike rá van kötve a vezetékes vízhálózatra, a kábeltelevíziós rendszert a családok 80%-a használja, míg az 1994-ben kiépített telefonhálózatra a lakosság 70%-a kapcsolódott rá. A vezetékes gázellátás rendszerébe 1997-től került be Bikal, amit a lakosság kétharmada tud igénybe venni.


Bikalon a római katolikus templom élvez műemléki védettséget, de az 1876-ban épült evangélikus templom is szép látnivaló. A bemutatóban említett Puchner kastély ma négycsillagos szállodaként üzemel, ahol van élményfürdő, szauna, szolárium, és sok egyéb szolgáltatás is. A községi parkban látható egy szobor Szent Istvánról, és egy Erdélyből származó kopjafa, melyeket érdemes megnézni az idelátogatóknak.

Idegenforgalmat elsősorban a Puchner kastély bonyolít le Bikalon, de több család foglalkozik falusi vendéglátással is. A szabadidő kulturált eltöltésére sok lehetőség kínálkozik falunkban. A kastély szabadtéri strandja napijeggyel látogatható, van füves futballpályánk, sok zöldterületünk, melyek gondozottak, és a község határában kirándulóhely.

Ingatlan kevés van eladó a községben, de állandóan változó a kínálat. A lakáscélú ingatlanok ára az országos átlag alatt van.


Az itt élő emberek zömének többségében a mezőgazdasághoz kötődő végzettsége van, de a fiatalabb korosztály már más területek felé orientálódik. Sokuk felsőfokú végzettséget szerez, amivel nem tud itt dolgozni, ezért sajnos nagy az elvándorlás részükről.

Rendezési tervünkben szerepelnek a helyileg védett épületek, melyek felújítását, állagmegóvását szintén támogatja az önkormányzat.

Bikalnak három országgal vannak települési szintű kapcsolatai: Németországból Sugenheim és Gützkow településekkel, Szlovákiából Hidaskürttel, Romániából pedig Magyarbikallal.

Bikal díszpolgári címet három fő kapott : Zámbó István, Knösel Péter, Allinger János

Ma négy csillagos szállodaként üzemel.
Extra szolgáltatásai: élményfürdő, szauna, szolárium, szabadtéri strand, amely napijeggyel látogatható.

Puchner Kastély, római katolikus templom (védett épület), evangélikus templom (épült:1876), II. világháborús emlékmű, Szent István szobor, Erdélyből származó kopjafa