Borsod-Abaúj-Zemplén megye
dedes@axelero.hu
www.falvak.hu/dedestapolcsany

Lélekszám: 1661 fõ | Lakóházak száma: 655

Bemutatkozunk
-Köszöntő
-A falu fekvése, természeti adottságai
-A falu története
- A "leromlott vár"
-A "reformáció terjedésének határa"
-Dédes és Tapolcsány...
-English
-Deutsch
-A falu gazdasági élete
-MŰEMLÉKEK, LÁTNIVALÓK

A Dédesi Református templom...
-Népi lakóházak
-A katolikus templomot...
-A Serényi kastély...
-Lázbérci Tájvédelmi Körzet
-Szalamandra tanösvény
-Tapolcsányi Református templom
-Dédesi vár
-Programok
-Horgászatra vonatkozó szabályok a Lázbérci-víztározónál a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területén
-Nyugdíjasok figyelmébe!
-Akire büszkék vagyunk
-Nevezetességünk
-Idősek Hete 2005.

Eseménynaptár

Befektetési, gazdasági lehetõség

Alapítványok, civil szervezetek

Intézmények

Információk



Ezt a sziklát látni a Mályinka felé vezető út mellett

Cserépedény gyűjtemény

154.Dédesi Vásár

A  dédesi Kézművesház

A"reformáció határá-"t jelölő kereszt

Túristaház

A Kézművesház belülről

Az 1899-ben épült kovácsműhely

 Részlet az Öregek Estje műsorából  - 2005.okt.



Köszöntő



























Az Észak-Bükk lábánál elhelyezkedő kis falunk csodálatos, a vidék egyik legszebb helyén fekvő települése; itt élő közösségünk köszönti az irántunk érdeklődőket, a hozzánk ellátogatni szándékozó vendégeket.

A honfoglaláskor a Bükk hegységet 90-95 %-ban erdő borította; ebben a farengetegben indult és alakult községünk, mely - ezer év alatt - a történelem viharaiban is megmaradt, gyarapodott, kiállta az idők próbáját és hátrahagyott számunkra egy örökké használható értéket, a lakóhely szeretetét! Ezzel a kinccsel gazdálkodunk mi is, amelyet legjobb tudásunk szerint adunk tovább az utókor számára. Mindannyiunknak arra kell törekednie, hogy tudásunknak legjavát adva alakítsuk környezetünket és azzal utódaink elismerését kivívjuk!

A régmúlt megismerése számunkra, gyermekeink és unokáink számára is tanulságos kell, hogy legyen! Az ember a hon- és népismeret, valamint e táj történelmi ismerete nélkül nehezen tud eligazodni mai világunkban. Tisztelni és ismerni kell elődeink életét, hogy a jelent megfelelően értékelni tudjuk, a jövőt pedig tervezhessük!

Hiszem, amit Németh László mondott:

"Csak a múltjához hű nép csinálhatja erővel a jövőt!"

Hiszem, hogy nem marad fenn az a nép, az a közösség, amelyikben megsemmisül a múlt, mert ezzel elvész belőle az élni, fennmaradni, növekedni akarás is!

Lukács László
polgármester


A falu fekvése, természeti adottságai

Dédestapolcsány Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részében, Kazincbarcikától délnyugatra, Ózdtól délkeletre fekszik.
A térség a Bükki Nemzeti Park közvetlen közelében található és hozzá tartozik a Lázbérci-tó Tájvédelmi Körzete. Nagyon szép vidék, a környező hegyek megvédik az időjárás viszontagságaitól. Ebből adódóan az ország egyik legszárazabb és leghidegebb vidéke. A tavasz későn érkezik, a nyár rövid, még a legnagyobb kánikula idején is viszonylag hűvösek a reggelek.
A környék talaj- és rétegvízben szegény, felszíni vizekben viszont annál gazdagabb. Területén halad át a Bán-patak, északi határától nem messze hozták létre a Lázbérci-víztározót. A Bán-patakhoz Tapolcsányban a Csimás-patak, Upponynál a Csernely-patak csatlakozik. A Bán-patak az egész terület vízgyűjtője, a Lázbérci-víztározóba ömlik. A mesterséges tó, ellátja a környék településeit ivóvízzel. Kedvelt horgászhely, egyéb sportot (úszás, csónakázás) űzni nem lehet.
A tó, a patakok, a környező erdő kedvező élőhelyet teremt sok védett, szigorúan védett és egyszerűen csak szép növénynek és állatnak.
A környék természetes növénytakaróját a Bükk-hegység vidékére jellemző erdőtársulások - cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, bükkösök - alkotják. A patakvölgyekben ártéri társulások - fűz- és égerligetek, mocsári és magaskórós társulások - találhatóak. Az erdészetileg hasznosított felületeket vegyeskorú lágy- és keménylombos, illetve fenyőerdők borítják.
A község az Upponyi-hegység kistáj keleti sarkában található, annak hátas típusú, alacsony középhegységi részén. Felszínét devon és alsókarbon mészkő, homokkő és pala építi fel. Hasznosítható ásványi nyersanyaga a mészkő.
Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, ami inkább csak a kevésbé hőigényes mezőgazdasági növények termesztéséhez megfelelő.
Talaja döntően agyagbemosódásos barna erdőtalaj.
A község nemcsak mészkőlelőhelyéről, hanem kultúrtörténeti emlékéről, vármaradványáról is híres.


A falu története

1950-ben Dédes és Bántapolcsány egyesítésével jött létre.
Számos leletanyag bizonyítja, hogy régen lakott település. Az ott talált késő bronzkori cserepek a pilinyi vagy az ezt követő Kyjatice-kultúrából valók. Valószínűleg az utóbbi kultúrába tartozott a falu bronzkori földvára a Verebce-tetőn.
DÉDES neve a magyar Dedus személynévből keletkezett. Bántapolcsány nevének első része a Bán-pataktól ered, míg a Tapolcsány szláv eredetű szó, valószínűleg a „nyárfáknál, topolyáknál” lakó toplica szó származéka.
A Dedus-t mint személynevet 1221-ben, majd 1230-ban említik a források. Zadurral és Péterrel együtt szerepel a neve egy mocsolyási oklevélben, amikor is cseh hospeseket várjobbágyoknak akartak minősíteni. A Váradi Regestrum szerint Dédesen királyi bivalyvadászok laktak. A falu valószínűleg már ekkor –fennállott, mint Borsod várának tartozéka, a borsodi várjobbágyok birtoka. 1247-ben a dédesi várjobbágyok, Gergely fia Markus és Miklós, Zadur fia Jakab és Damianó az őket védelmező Miskolcz nembeli Phyle zágrábi prépostnak, Tamás ispánnak és Imrének eladták Dédeskő egyharmadát – két hegyet – várépítés céljából. Erről a szándékukról azonban lemondtak. Az oklevél szerint a szóban forgó hegy mellett vasművelés folyt.
1254-ben már állt a dédesi vár, ekkor Ákos nembeli Ernye birtokában volt. Az erődítést ő létesítette valamivel korábban, amikor Parasznyán vásárolt javait cserélte el a dédesi várjobbágyok földjéért. 1254-ben a közeli Mályit arra való hivatkozással kapta meg IV. Bélától, hogy az erősség miatt van rá szükség. Egy 1268-ból való hamis oklevél szerint István ifjabb király (IV. Béla fia) Miskolcz nembeli Ponicz bánnak adta tartozékaival együtt, és adományát 1271-ben megerősítette. 1316-ban Ákos nembeli István fiai Csák Máté oldalára álltak, ezért a király, Károly Róbert Dédest 1319-ben Debreczeni Dózsával megostromoltatta és saját várnagyait illetve alvárnagyait ültette be a várba, ugyanakkor Ernye bán fiait jószágvesztésre ítélte.
A vár mellett a község is fejlődésnek indult. Szent Márton tiszteletére emelt kőegyházának papjáról már 1304-ből tudunk. 1332 és 1335 között plébánosa 2-12 garas pápai tizedet fizetett. A falu mint királyi birtok egyre gyarapodott. A XV. században már mint városról (oppidum) történik említés Dédesről, egyike Borsod vármegye mezővárosainak. A nevét az oklevelek Dedus, Dedos, Dedis, Dedes, Dedeus, Dyduz, Dedaws alakban említik.

TAPOLCSÁNY első említése a pápai tizedjegyzékekből való. Papja 1332-ben 10 garas pápai tizedet fizetett. 1398-ban Zsigmond király Visegrádon kiállított oklevele szerint a dédesi vár birtoka. A falut a középkori források Apolchián, Tapolchan, Tapochan, Tapoczyan, Tapolcyan, Tapolczyan, Thapolchan néven írják.
Dédes határában már 1240-ben Tardona és Dédes határjárásában említik a környéken lakó remetéket, a közelben pedig egy vesszős helyet és a dédesi vár kivágott erdejét. 1313-ban már állt a Szentlélek és Krisztus Teste tiszteletére szentelt pálos kolostor, amelynek lakói a szürke ruhás Szent Kereszt remetéi voltak. Az Ákos nemzetség tagjai voltak a kegyurak, és 1313-ban István nádor a Tisza mellett halastavat, Diósgyőrben az ottani pálos remetékkel közösen egy szőlőt adományozott nekik.
A pálosok két környékbeli egyházi intézményéből Dédeskő veszély esetén a biztonságot szolgálta, míg a kedvezőbb földrajzi helyzetű Diósgyőr az udvari életnek és a borsodi tartománynak lett központja.
1346-ban és 1347-ben egy-egy dédesi malmot kaptak. 1382-ben I. Lajos király is egy malmot juttatott nekik a Tapolca-patak mellett, 1391-ben Erzsébet királyné földbirtokkel adományozta meg őket, s a század második felében különféle adományokból több helységben kaptak szőlőbirtokot. 1473-ban Mátyás király az erdélyi sóbányákból 200 forint értékű sót adott a kolostornak, 1482-ben Péter diósgyőri pap egy házat és három szőlőt adományozott nekik. 1530-ban Szapolyai János még megerősítette Derecsényi Jánosnak egy 1524-ben kelt oklevelét, amelyben Sajókeresztúron malmot adományozott a szerzeteseknek, de 1540 körül már az erőszakos foglalások során világiak kezére jutottak a kolostor birtokai, s ezek még 1599-ben is Perényi Gábor kezén voltak. A kolostor a török uralom alatt elnéptelenedett, s csak a birtokok vándoroltak egyik zálogbirtokos kezéről a másikéra. A kolostor romjai Ómassától egy kilométerre ma is állnak a Bükkben, és Szentléleki romok néven közismertek.


A "leromlott vár"

A dédesi várat a király 1525-ben építette újjá. 1325 és 1383 között sűrűn váltják egymást a várnagyok. 1356-tól Cudar Péter a vár ura, aki birtokolta Diósgyőrt is. Ettől kezdve kisebb megszakításokkal 1438-ig a két erődítést ugyanaz a személy felügyelte.
Később a vár a királyné kezébe került, aki Cseréppel és Diósgyőrrel az 1420-as évek végén ( más vélemény szerint 1431-ben), elzálogosította azt Rozgonyi Istvánnak. 1432-39 között Cekei Márton a királyné familiárisa, a diósgyőri uradalom vezetője volt az illetékes Dédes ügyében is, annak ellenére, hogy eme utóbbi erőd élén más várnagyot találunk (Liptói János). Albert király anyósa, Borbála királyné minden jószágára rátette a kezét. Midőn azokat jutalmazta, akik trónra segítették, könnyedén a Pálócziaknak adta Dédes vár uradalmát és a korábban Diósgyőrhöz tartozó Sajószentpétert. A dédesi uradalom, amelyhez két város: Dédes és Sajószentpéter és öt község: Tardona, Nagyvisnyó, Tapolcsány, Mályinka, Szilvásvárad valamint a Bélapátfalva és Borsodszentmárton közt fekvő Rátótföldje tartozott, a földesurak kezébe került, amit az uralkodóknak később nem sikerült visszaszerezni. 1526-ig az uradalom a Pálócziak kezében van, birtokjogukat II. László is megerősítette 1445-ben. A család utolsó férfitagjának Pálóczi Antalnak a mohácsi csatában bekövetkezett halála után a birtok János király kezébe kerül, de hamarosan a Dobók és Perényiek vitáznak az uradalmon. A birtokon azonban a Perényiek ténylegesen már 1526 után birtokolták. János király 1537-ben adott adománylevelet Perényi Péter számára Dédes váráról és tartozékairól. 1549-ben Perényi Gáboré volt Dédes, Tapolcsány, Emőd, Gede, Kisfalud, Mályinka, Ónod, Szederkény, Szilvás, Tardona és Visnyó. Perényi Gábor örökös nélkül halt meg, halála után a király a várat Erdőhegyi Boldizsárnak adományozta.
A XV-XVII. században a falu birtokosai közül az Erdőhegyi, az Orlay, majd a Dőry család tűnik ki. Dédes és Tapolcsány felett ennek ellenére gyakran a putnoki- vagy az ónodi várkapitány gyakorolt felügyeletet.
A török 1567. április 1-én Hasszán temesvári basa vezetésével megkezdte Dédes várának ostromát, melyet Bárius István védett, akit még Perényi Gábor tett várnaggyá. A védők 15 napon keresztül hősiesen védekeztek, de a túlerővel szemben nem sok esélyük volt. Bárius nagy mennyiségű puskaport helyeztetett a vár tornya alá, az őrség pedig elhagyta az erősséget. Hosszú kanócot helyeztek a puskapor közé, s a lassan égő kanóc tüze a puskaporhoz ért, mire az felrobbant, maga alá temetve 400 török katonát. Hasszán basa bosszúból leromboltatta a várat, ami többé nem épült fel. Ettől fogva Dédest mint „castrum dirutum”-ot -leromlott vár - emlegetik a források.


A "reformáció terjedésének határa"

Báró Orlay András 1672-ben a kurucokhoz állt, mire a fiskus lefoglalta vagyonát s lánya, Borbála, aki gróf Serényi András felesége volt, csak nagy nehezen tudta visszakapni birtokát. Az öccse részét is – minthogy az is a hűtlenség vádjába esett - , magához váltotta a putnoki uradalommal együtt. Erre 1687-ben került sor. Az Orlay birtok – benne Dédes – Orlay Borbála révén Serényi Andrástól született gyermekeire és azok utódaikra szállott. Ezt követően századokon át a Serényi család bírja a falut.
Dédes várának pusztulása után a király Tapolcsányt Putnok vár tartozékául jelölte ki, majd 1568-ban Daróczy Máténak adományozta, de csak élete tartamára. Máté halála után mégis a család kezében maradt a falu. 1582-ben fiának a gyámja, Újszászi János a település birtokosa.
A XVI. század utolsó harmadában a falu török hódoltsági terület lett, adót fizetett – Dédeshez hasonlóan – a töröknek. Utóbb az adó és a különféle falura kirótt szolgáltatások egyre növekedtek, ami visszavetette mindkét település fejlődését. A nyomasztó terhek alól a lakosok Tapolcsányról többször elmenekültek – például 1576-ban.
A XVII. században Daróczy István 110 forintért a nyéki birtokával együtt elzálogosította Tapolcsányt Andrási Katalinnak, aki Serkei Lórántfy Mihály özvegye volt. A birtokosok között találjuk ebben az időben Gimesi Forgách István gyámsága alatt a Dósa-árvákat: Ádámot és Tamást, majd Palugyai Zsófiát. A XVIII. században pedig a Primóczi Szentmiklóssy családot, melynek Ferenc nevű tagját 1757-ben iktatták be Tapolcsány birtokába. A família a XIX. század középéig volt a falu egy részének tulajdonosa, a többi részt a dédesi hámorok, úgymint Glas Izmik, Letinak testvérek és a Kovács család bírták.
A XVI. században mindkét falu reformátussá lett. Dédesbe még a Perényiek alatt 1575-ben, míg Tapolcsányba az 1576-os török általi pusztulás után érkeztek reformátusok. Az 1595. évi összeírás Dédesen református templomról tudósít minket, de hogy ez a középkori templom volt-e vagy valami más, nem tudjuk, de nem sokáig állt, mert 1608-ban fából építették a következő templomukat, ami a környék jórészének anyaegyháza lett. A tapolcsányi templom építési idejét nem ismerjük, de 1705-ben a vármegye már öt forinttal segítette javítási munkálatait. A két falunak sokáig közös iskolája volt. A közeli Uppony-szorosnál egy szikla tetején 6 méter magas kereszt jelzi a reformáció terjedésének határát.


Dédes és Tapolcsány...




...megélte a század nehéz éveit, az első világháborúban Dédes 30, Bántapolcsány 34 hős fiát vesztette el. A falvakat nem kerülte el a II. világháború sem, 11 halott Dédesen, 16 Bántapolcsányban. Az átvonuló orosz és román katonák nem kímélték a polgári lakosságot. Számtalan atrocitás, rekvirálás keserítette az emberek életét. Az újjáépítést bizakodás, jövőbe vetett hit követte, amely hamar elveszett. A két falu 1950-ben egyesült Dédestapolcsány néven , s így vágott neki közel 1800 fős lakosságával a szocializmus építésének.
Új feladatok, kihívások, megoldandó problémák vártak a Bükk vidék hegykoszorújának költői szépségű, vadregényes tájai között elterülő településre.


A falu gazdasági élete

A XVIII. század elején mindkét falu népe a földművelésből élt, melyben kiemelt szerepe volt a szőlőtermelésnek. Mindkét településre érkeztek új telepesek is, Dédesre nagyobb számban szlovákok, akik folyamatosan magyarosodtak el. A két falu népessége lassan növekedett, 1787-re Dédesben 488-an, Tapolcsányban 408-an laktak. 1828-ra ez a szám 589-re illetve 532-re nőtt.
A falvak népe az idők folyamán jellegzetes hegyi életmódot alakított ki. Gabonatermő földje a folyamatos erdőírtások ellenére is kevés volt. A környék természeti kincseit azonban jól hasznosították. Az erdők faanyagát a helyiek nemcsak kitermelték és szállították, hanem értettek a faanyag művészi megmunkálásához, a szépmíves házi faiparhoz is. A helybeli fafaragók időről-időre bemutathatták portékáikat a dédesi országos nagyvásárokon minden év májusában és szeptemberében. A lakosok szenet és meszet is égettek, de vasolvasztással is foglalkoztak. Sokan mégis arra kényszerültek, hogy kétkezi munkájukkal a summások közt keressenek megélhetést. Mások a messzi kőszénbányákban, erdőkben, távol családjuktól vállaltak munkát. Az életviszonyokban jelentős változás a XX. századig nem következett be. A lakosság alapvető megélhetését az 1900-as évekig a földművelésből,pásztorkodásból, szőlőművelésből, vadászatból, méhészetből, házi iparos tevékenységből biztosította. Kereskedelme, ipara mindkét falunak csekély mértékű volt. Tapolcsánynak állatállománya sem volt jelentős. Dédesben főleg szarvasmarhát, juhot, sertést tenyésztettek.
Szegény, de szorgalmas nép lakta a két falut, amely közül Dédesben a lélekszám lassan növekedett, Tapolcsányban ugyanakkor – amelyet 1904-től Bántapolcsánynak neveztek – folyamatosan csökkent. 1941-ben Dédesben 1259-en, míg Bántapolcsányban csak 463-an éltek.
A XX. század első felében Dédesben a lakosok többsége törpebirtokos volt, akik fejenként átlag 1-10 kat.hold területet birtokoltak. Igen magas volt a földnélküli gazdasági cselédek, napszámosok száma is.
A század első felében a megélhetést illetően mindkét faluban kezdett háttérbe szorulni a mezőgazdaság. 1900-ban az összes népesség több mint 80%-a még a földművelésből, kisebb részt az állattenyésztésből biztosította maga és családja megélhetését. 1941-re ez az arány már nem érte el az 50%-ot.
A mezőgazdaság visszaszorulásával fokozatosan nőtt az iparban, bányászatban munkát vállalók száma. A hagyományos falusi társadalmi rend megkezdte felbomlását. A változások főleg Dédesben szembetűnőek, amely a két település közül – kihasználva kedvezőbb természeti, gazdasági, kulturális adottságait – valamivel jobban fejlődött, ennek mértéke azonban nem volt számottevő.
A két falu 1950-ben egyesült Dédestapolcsány néven.
1949. után, a centralizált pártállami berendezkedés mellett, nem kerülhetett sor a regionális közigazgatás kialakítására. A területi korrekciók során a megyék számát 25-ről 19-re csökkentették. A közigazgatási reformmal megkezdődött a szocialista településpolitika átfogó rendszerének kialakítása, amelynek során osztályokba sorolták a településeket, amelyek eltérő jellegű és tartalmú, illetve nagyságrendű fejlesztési forrásokra számíthattak. Dédes és Bántapolcsány település egyesítésére is ezen időszakban, 1950-ben került sor.
1953. januárjában már megfogalmazódott, hogy az 1949-ben kialakított közigazgatási határok nem felelnek meg sem a szocialista közigazgatás, sem a tervgazdálkodás igényeinek. 1954-re, új közigazgatási beruházást kívántak kialakítani. Az 1953-as 10 megyés területi beosztást tartalmazó reformterv megvalósulásának csak a tanácstörvény 1954. évi módosítása tekinthető; így 1955 őszétől már ismét felvetődött a területi reform végrehajtásának szükségessége. A reformterv a megyék számát 19-röl 12-re kívánta csökkenteni. Az elmélyülő belső politikai válság miatt a politikai vezetés úgy döntött, hogy a kidolgozott reformjavaslatot nem terjeszti be az országgyűlési tárgyalásra.
1971-ben hozták nyilvánosságra az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepciót (OTK). Az OTK a megjelenés pillanatától kezdve először tudományos, majd később a szélesebb társadalmi, sőt politikai viták kereszttüzébe került.
Az 1990-es választások után közigazgatási besorolása: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében független polgármesterrel és független képviselőtestülettel rendelkező község. Dédestapolcsány, Borsod-Abaúj-Zemplén megye részeként, a Kárpátok Eurorégió részét képezi.
A népszámlálási adatok szerint a településen kimagasló népességnövekedés az 1960-as évektől figyelhető meg, amely folyamat egészen az 1980-as évekig tartott; az elmúlt évtizedben csökkenés tapasztalható. A népesség elvándorlásának két fő oka : munkaalkalmak és a jobb életkörülmények keresése. Dédestapolcsány községben az elköltözések száma a rendszerváltozástól folyamatosan növekedett; a legtöbben 1998. évben hagyták el a települést.
Infrasuktúrális helyzet: a község rendelkezik vezetékes ivóvíz-, szennyvíz-, gáz- elektromos- és telefonhálózattal. A kábel TV hálózat a Müvelödési Házon elhelyezkedö föállomástól került kiépítésre.


MŰEMLÉKEK, LÁTNIVALÓK

A Dédesi Református templom...






...késői barokk stílusban, 1801-ben épült. Műemlékjellegű, eredeti berendezésének emlékét néhány restaurált mennyezeti fakazetta őrzi.
E templom a nyári hangverseny-sorozatok színhelye.


Népi lakóházak





A községen végigsétálva sok szép olyan házat láthatunk, amely megőrizte a hagyományos népi építészet formáit. Ha figyelmesebben körülnézünk, találhatunk egy-két olyan tornácos házat is, amelyeken még az eredeti bán-völgyi pala látható. Régebben ugyanis a házakat a Bán-völgyben bányászott palával fedték. Aztán a bányászat megszűnt, és a háztetőkön a palát felváltotta a cserép.


A katolikus templomot...









...1820-ban építették a község feletti sziklára. A szájhagyomány szerint eredetileg Pálos-rendi kolostor állt a helyén, amelyet valószínűleg a reformáció idején romboltak le.
A templom értékes növényekkel van körülvéve, csodálatos innen a kilátás a községre és a távolabbi környékre.


A Serényi kastély...






1903-ban épült eklektikus stílusban. Valaha a Serényiek nyaraló kastélya volt, ma szociális otthon működik benne, így a látogatók csak messziről gyönyörködhetnek benne. Főleg ősszel felejthetetlen látvány a kastélyhoz vezető gesztenyefákkal övezett út. A kastélyt körülölelő sziklákban sok kis barlang van.


Lázbérci Tájvédelmi Körzet

A térségünk horgászparadicsomának otthont adó Lázbérci víztározó, kiemelkedően szép, méreteit tekintve lenyűgöző: 6 millió km3 vizet tárol, átlagos vízmélysége 7,5 méter, míg a mximális vízmélység a gát előtti térben 16,5 méter. A Lázbérci Tájvédelmi Körzet területe 3670 ha, ebből fokozottan védett 683 ha, ez a víztározót és az azt övező 120 m-es parti sávot foglalja magában.
A víztározó 1967-69 között épült, l 1970-ben adták át ivóvízellátás céljából.. A tájvédelmi körzet létrehozásának elsődleges feladata a tározó vízminőségének megóvása volt. A tó, a patakok, a környező erdő, kedvező élőhelyet biztosít számtalan szigorúan védett és egyszerűen csak szép növénynek, állatnak.

Kedvelt horgászhely, egyéb sportot (úszás, csónakázás) űzni nem szabad, mivel a természetvédelmi szabályok ezt tiltják.


Szalamandra tanösvény





A Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén lévő Szalamandra tanösvényen el lehet jutni Uppony-szoroshoz, melynek déli fala több száz méter magas és mintegy 250 millió éves. Üregeiben ősember és barlangi medve nyomaira bukkantak. A szikla tetején 6 méter magas kereszt jelzi a reformáció terjedésének határát.
A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján a régi országúton kezdődik. A Szalamandra tanösvény hossza kb. 6 km, változatos terepen. Az ösvény először sík területen fut, majd az információs táblák útmutatásai szerint lehet tovább menni az erdei úton. Az emelkedés lassú, kb. 200 m a szintkülönbség. Sok védett állat él itt, ezért, ha csendben közlekedünk az erdőben megleshetjük őket eredeti élőhelyükön. Az út mentén szalonnasütők és pihenőpadok vannak A tanösvény jele sárga - fekete, ezen a jelen haladva a végállomás előtt az út az országos kék túra útvonalával találkozik.


Tapolcsányi Református templom








Berendezésein a szürke olajfesték alatt a 17. század második felében festett, tulipán és rózsa mintás díszítés hiánytalanul megtalálható. A templom restaurálása még nem kezdődött el.


Dédesi vár

A korabeli okiratok lerombolt várnak (Castrum dirutumnak) említik Dédes várát. Romjairól Szendrei János 1902-ben készített felvételi rajzokat. A rajzok szerint azonban a várnak már ebben az időben is csak olyan kevés maradványa volt, hogy alaprajzát megállapítani nem lehetett.
Az 1968-as állapotról így ír egy másik munkájában Gerő László: "A várrom négyzetes toronyfala áll a magas, sziklás hegytető kissé elnyújtott gerincén, észak-déli hossztengellyel. Déli és nyugati kőfala a törmelékfeltöltődéstől is 6 m magasan áll, benne födémek gerenda részei. A gerinc északi végén előbbitől kb. 40 m-re nagyobb falmaradvány, a kettő között ciszternaszerű építmény, részben téglafalazattal. A keleti oldalon külső várfal kiszögellő szakasza kb. 20 m-rel a csúcs alatt az északi oldalon lévő kiszögellésen is falnyomok."
Dobosy László a vár területét a következőképpen írja le: "A vár észak-déli hosszanti tengelye kb. 70 m, a déli legszélesebb része kb. 20 m, míg az északi végén alig 5 m-re szűkül össze. Az északi fele kb. négy méterrel alacsonyabban fekszik a keskeny, 5-6 m széles mészkőszikla vonulaton, kb. 30 m hosszúságban. Ennek nyugati oldalán 3 szakaszban 1-2 m falomladékot látni. A keleti oldalát csaknem függőleges sziklafal zárja le. A vár e részén falmaradványokat nem találunk.
A déli fele területileg ettől eltérő, kb. 40 m hosszú és 20 m széles, téglalap alakú, s ez az északi résztől kb. 4 m-rel magasabban fekszik. Keleti oldalát kb. 16 m hosszú és 3-4 m magas fal zárja le, mely derékszögben kb. 6 m hosszúságban folytatódik az északi oldalon. A délnyugati sarokban találni az egyetlen nagyobb méretű, szabadon álló sarokfalat. E fal nyugati oldala 8 m hosszú, a déli része 2 m. A magassága kb. 6 m. Egy ablaknyílás és a szintet elválasztó gerendázat helye is látható benne. A fal már igen omló állapotban van, különösen az alsó részen, s ezért állagmegóvása nélkül nem sokáig küzd az időjárás viszontagságai ellen. A falazat a helyszínen található mészkőből habarccsal épített. E terület közepén egy 3,5 m mély és 4,0 m széles, szabályos négyzet alakú bemélyedés van. Helyenként égetett vörös téglával volt kifalazva. A falazat sok helyen már leszakadt. Valószínű a vár ciszternája lehetett.
A vár egész területe bokrokkal, fákkal benőtt, több helyen a falak omladékai borítják. A déli és nyugati oldal egy részén a vár szintjétől kb. 10 m-re a hegyoldalban vízszintes padka húzódik, ami valamikor árok is lehetett, amit faltörmelékek tömtek be."


Programok

* Séta a községben (Katolikus templom - Serényi-kastély - Hősi Halottak Emlékműve - Dédesi Református templom - László Árpád néprajzkutató - muzeológus síremlékének megtekintése - Cserép és keménycserép állandó kiállítás megtekintése - Tapolcsányi Református templom)

* Kirándulás a környéken (Dédesi vár maradványainak megtekintése - séta az Upponyi-hegység festői mészkőszirtjei között elhelyezkedő, mesterségesen kialakított Lázbérci-tóhoz - Szalamandra tanösvény, melynek "állomásai": a Festék-bánya, a Lipóc-völgy, a Kakasmesszi-állás, az Országos Kék-túra megállóhelye, az Eszkala-tető. Az Ostrea geológiai bemutatóhely és tanösvény felfedezésével megismerkedhetnek a földtöréneti harmadkor geológiai jelenével és múltjával.

* Horgászás a Lázbérci víztározónál

*Látogatás a Kézműves Házba -A Kézműves Ház lehetőséget biztosít, a községben tartózkodó és az átutazó turisták szabadidejének eltöltésére, egyaránt. A "Ház", a Tourinform Dédestapolcsány szomszédságában, a község központjában található, felújított állapotban.A Kézműves Ház lehetőséget biztosít, a községben tartózkodó és az átutazó turisták szabadidejének eltöltésére, egyaránt. A kiállítás résztvevői megtekinthetik, a XIX. századi -változatlan formában fennmaradt- "patkolókovács műhely"-ét, kipróbálhatják a lóbőr fújtatót, az üllőt; megismerkedhetnek a kenderfeldolgozás lépéseivel, -lehetőséget biztosítunk a "szátyva" (szövőszék) és a guzsaly használatára.
A Kézműves Ház keretein belül -az idelátogató turistáknak- tudunk, kemencében történő kenyérsütést bemutatni!


Akire büszkék vagyunk

Dr.Kiss Miklós körzeti magán állatorvos lakásán több mint 2000 db-ból álló cserép- és keménycserép edények találhatók. Ennek mint egy fele "apátfalvi születésű", de van Hollóházáról, Telkibányáról, Miskolcról, Városlődről és Farkaslyukról, továbbá cseh, sőt német nyelvterületről származó darab is. Emberek, vidékek szokásait, művészi értékeit ismeri meg a látogató, e páratlanul gazdag és impozánsan berendezett magángyűjtemény megtekintésekor. 15 évi gyűjtésről így vall: "Gyűjteményemben megtalálható szülőföldem és gyermekkorom egykori életét idéző szinte valamennyi tárgy, hisz egy emberöltőnyire még mindennapos használati és díszítési eszköz volt a "bélapátfalvai" tányér, findzsa, komatál, korsó, kancsó, a különböző gömöri és alföldi csecseskorsó, és kisebb-nagyobb méretű vászonfazekak." Saját szórakozására és minden érdeklődő örömére végzi ezt a nem kis fáradságot és utána járást igénylő munkát. Napjaink rohanó világában jóleső érzés egy kicsit megpihenni a lassan már feledésbe merülő népi alkotások muzeális emléke között.

A "Cserép- és keménycserép edények" kiállítása állandó!


Nevezetességünk




A dédesi temetőben áll egy síremlék, amelyen Lajos Árpád neve van. A miskolci Herman Ottó Múzeum neves néprajz-muzeológusa volt, akinek munkássága, gyűjtőmunkája szinte egybeforrt a Bán-völgyével.


Idősek Hete 2005.

Dédestapolcsányban október utolsó hete az idősekkel való törődés jegyében zajlott. A Szociális Alapszolgáltató Központ „Idősek Hete” -t rendezett az Idősek klubjában különféle programokkal, melyen szívesen vettek részt a község idősei.
Az „Idősek Hete” -nek ünnepélyes zárásaként szombaton megrendezésre került az Öregek Estje, ahol a 65 év felettiek szórakozhattak. A Művelődési Ház zsúfolásig megtelt. A résztvevők örömmel vették a helybéli gyermekek és a meghívott vendégek műsorát. A vendégek műsorába az idősek is sokszor bekapcsolódtak, felismerve egy-egy régen hallott dallamot és együtt daloltak a fellépőkkel.



English

Our region is situated in the Northern mountain range at the foot of the Bükk hills.
A for our history, we can generally say that the history of the settlements go back to the Árpád-era (10 th century). Pre-historic and ancient finds refer to the presence of early civilisation; traces of prehistoric man and of cave-bears (Ursusu spelaeus) were found in the Uppony-hills. The booming Middle Ages are represented by 13th century mansions. Following the failure at Eger the hordes of Hassan pasha relentlessly conquered the neigbouring castles and villages one after the other. The Turkish oppression and the heavy taxes they imposed drove the villagers away from their homes. The epidemics of the Middle Ages, leprosy and plague, decimated the people. The six meter high cross on the top of the Uppony cliff is the symbolic hallmark of the spread of the Reformation. This is why in the villages north and west of this point we can find Catholic churches in the main street, while the villages in the south and east will have a Calvinist church. As a result of the 18th century industrialisation and the positive demographic laws the villages saw their poéulations grow again. They developed into booming centres of iron-making. The forges used the ores mined in the Uppony-hills. At the end of the lasr century cholera took its victims and then the fire originally used for stemming it burnt down nearly all of the thatchedroofed houses. In the summer of 1913 a deluge followed by a devastating flood caused serions damage. And now, please take a little tour with me!
Dédestapolcsány is situated in the fabulous valley of the Bán river and borders the Bükk National Park and the Lázbérc Reservoir, a Distric of Landscape Conservatorion. It was established in 1950 by combining two villages dating back to the 10th century: Dédes and Bántapolcsány. The people from Dédes are referred to as „barkó”. The use of colours is rather disharmonic here. Another characteristic of the villagers is the frequent use of the word „probably”. This goes back to the atrocities of the wars and is a sign of a positive image of the future and a healthy egoism. Tapolcsány is a world of Slavic origin. It means „lined with poplars”. The peopele from Tapolcsány are the „tót” (Slovaks). According to the testimony of a 13th century document Dédes was named after a serf called Dedus (ancestor), whi was fighting to regain al the land in the neighbourhood. Tapolcsány is mentioned in a royal document in Visegrád in f1398 as an estate of the castle. One of its cultivated areas outside the limits of the village is called Garanna, which means „field belonging to the castle estate”. It is often said that life comes to a halt in the country. This is true. That is why one has the time to enjoy the beauty of the countryside. The villages hiding at the foot of the Bükk hills with the river Bán running through them offer an unforgettable, astonishing sight. If we look at the rock above Dédestapolcsány we can see the Catholic curch below. Opposite stands the eclectic building of the Serényi mansion. A short walk will take us to the memorial of the dead heroes and then to the Reformed churchs listed building. Inside, the restored wooden ceiling panels remind us of the original baroque building, which was built here in 1801. Since 15 February 1924 Dédestapolcsány has had the right to hold fairs.
Thus on the third Monday of May and September every year the Dédes Fair provides a place t all kinds of artisaqns offering their goods, which range from the wooden bowls to harnesses, wicker baskets and the sort. Visitors are welcome at a wide range of cultural events. (tel.: (48) 501-033). The exhibition of the leading veterinary surgeons collection of pottery and earthenware, which consists of some 2000 items, is well worth seeing. (tel: (48) 340-185). Another attraction of the village is the memorial tombstone for Árpád Lajos, ethnographic researcher. Next we will stop at the building of the Reformed Church in Tapolcsány.
The grey paint on the walls inside covers a 17th century decoration of rose and tulip patterns, the restoration of which is to start in the near future. A longer walk will take us to the Lázbérc reservoir situated among the picturesque lime cliffs of the Uppony hills. It is a reservoir containing 6 million m3 of fresh water and also serves as a popular angling spot. Every year there are three new hatchings of fish, mainly carp and amur, which are put in the 15 meter deep lake. Along the vast surface of water we reach the Uppony rock, which is a breathtakingly beautiful natural formation.


Deutsch

Unsere Region liegt im nördlichen Mittelgebirge, am Fuß des Bükk-Gebirges. Über unsere Geschichte kann im Allgemeinen gesagt werden, dass die Vergangenheit der Siedlungen bis in die Árpádenzeit zurückreicht. Die Funde aus der Urzeit und dem Altertum verweisen auf das Vorhandensein einer Zivilisation. Im Upponyi-Gebirge wurden „die Spuren”von Urmenschen und Höhlenbären gefunden. Die Schlösser aus dem 13. Jahrhundert präsentieren den Reichtum des Mittelalters. Nach der Einnahme der von Eger (Erlau) haben Pascha Hassan und sein Heer die umliegenden Burgen, Siedlungen der Reihe nach erobert und besetzt.
Durch die türkische Unterdrückung und die hohen Steuern entvölkerten sich die ungarische Döfrer. Die Bevölkerung wurde durch die Epidemien des Mittelalters, die Lepra und die Pest weiter dezimiert. Das 6 m hohe Kreuz auf dem Upponyi-Felsen symbolisiert die Grenze der Verbreitung der Reformation, deshalb findet man in den Zentren der Dörfer im Norden und Westen katholische, im Süden und Osten überwiegend reformierte Kirchen. Als Wirkung der Industrialisierung des 18. Jahrhunderts beziehungs-weise dank der positiven demographischen Gesetze wurden die Siedlungen wieder bevölkert und wurden blühende Zentren der Eisenerzeugung. Zum Betreiben ihrer Eisenhämmer wurden die Erze des Upponyi-Gebirges abgebaut. Am Ende des 19. Jahrhunderts hat das Legen von Branden, das Mittel zum Aufhalten der Choleraepidemie, spater der Krankheiten, fast alle Hauser mit Strohdächern in den Siedlungen zerstört.
Im Sommer 1913 verursachte das durch das infolge eines Wolkenbruches aufgetretene Hochwasser bedeutende Schaden.
Übernehmen Sie bitte mit mir einen kleinen Ausflug!
Dédestapolcsány wird vom Bükker Nationalpark, dem see und Landschaftsschutzbezirk in Lázbérc begrenzt, es befindet sich in der wundervollen Naturlandchaft des Tales des Bán-Baches. Es ist durch die Vereinigung von zwei Gemeinden aus der Árpádenzeit, Dédes und Bántapolcsány im 1950 entstanden. Die Bewohner in Dédes sind die „Bartók”, es weist auf die disharmonische Anwendung ihrer Farben hin, ferner kann man auch die übermäßig häufige Erwähnung des Wortes „sicher” beobachten, die nach den während der Weltkriege erlittenen Atrozitäten als positives Zukunftsbild, Gesunder Egoismus entstanden ist. Der Name von Tpolcsány ist slawischer Ursprung, seine Bedeutung stammt aus Wort Pappel. Dédes hat seinen Namen nach einem Leibeigenen namens Dedus (Ahne) bekommen, der für die Wiedereroberung der Landgüter der Region gekampft hat. Eine königliche Urkunde, im 1398 in Visegrád ausgestellt, erwähnt Tapolcsány als zu der Burg dehörendes Landgut, seine auch heute bestellte Flur ist Garanna (zu der Burg gehörendes Land). Man sagt – auf dem lande bleibt das Leben stehen. Das ist korrekt, so hat man auch Zeit, die Schönheit der Landschaft zu bewundern. Es ist ein unvergessliches und überwältigendes Erlebnis: die sich in den Talern des Bükk-Gebirges versteckenden Dörfer, durch die der Bán-Bach fließt. Wenn wir zum Beispiel auf den Felsen über Dédestapolcsány blicken, steht dort die katholische Kirche, gegenüber steht das im eklektischen Stil gebaute Serényi-Schloss. Nach einem kurzen Spaziergang erreicht der Besucher das Denkmal der heldenhaften Toten, dann die unter Denkmalschutz stehende reformierte Kirche in Dédes, in der einige restaurierte Deckenkassetten aus Holz das Andenken an die ursprünglich hier stehende Kirche, gebaut im Jahre 1801, spater im Barockstil, bewahren. Seit dem 15. Februar 1924 verfügt Dédestapolcsány über das Marktrecht, so wird jedes Jahr am driten Montag im Mai und September den Traditionen nach der Markt in Dédes veranstaltet. Hier ist vom „Trog” über den geflochtenen Korb bis zum Pferdegeschirr fast alles erhaltlich. Zahlreiche kulturelle Veranstaltungen und Ausstellungen erwarten den Besucher auf dem Markt (48/501-033). In der Gemeinde lohnt es sich, die Austellung, die aus mehr als 2000 Stück irdenemund Tierarztes, (tel.:48/340-
-185) und dann das Grabmal des Etnographen- und Museologen Árpád Lajos zu besichtigen. Die nächste Station unserer Fahrt ist die reformierte Station unserer Fahrt ist die reformierte Kirche in Tapolcsány, an deren Mauern man unter der grauen Ölfarbe ein vollstandiges Interieur mit Tulpen und Rosen aus der zweiten Halfte des 17. Jahrhunderts findet, ihre Restaurierung hat noch nicht begonnen. Ein langerer Spaziergang führt zu dem zwischen den malerischen Kalksteinfelsen des Upponyi-Gebirges liegenden, künstlichen See von Lázbérc, der ein Trinkwasserstausee mit 6 Mio m3 und ein beliebtes Anglerparadies ist. Der durchschnittlich 15 m tiefe See wird dreimal pro Jahr mit Karpfen und Amurfischen bespannt. Neben der grossen Wasserflache wir den Upponyi-Felsen, der ein schönes Naturgebilde ist.


Horgászatra vonatkozó szabályok a Lázbérci-víztározónál a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területén






Horgászati idők:
*Nyáron 5.00 órától 21.00 óráig,
*Télen 6.00 órától 19.00 óráig.

Halállomány megoszlása:
ponty 60%
amúr 10%
csuka 2%
süllő 10%
dévér 08%
busa 08%
karika keszeg 1%
törpe harcsa 1%




Fogható napi mennyiség korlátozása: 2 db. békés, 1 db. ragadozó, 5 kg. egyéb.
Napijegy árusítási helyek: Lázbérci víztározó - Dédestapolcsány, Uppony

Napijegy ára: felnőtt - 1 000.-Ft.; ifi - 500.-Ft.

Etetés: csak etető kosárral.
Tilalmi idők: 02.15 - 04.28 ragadozó halakra.
Éjszakai horgászat: nincs. Lékhorgászat: nincs. Pergetés: engedélyezett.
A tó körüli utakra behajtani csak külön engedéllyel lehet. Csónak használat tilos.
Telepítés 1999-ben: ponty 11028 kg., amúr 731 kg., süllő 529 kg.
Telepítés 2000-ben: ponty 10000 kg., amúr 700 kg., süllő 300 kg., fekete sügér 100 kg
Telepítés gyakorisága: június, szeptember, november.

Leggyakrabban használt helyi módszerek:
*önetetős fenekezés a békés halakra,
*mélyebb vízben eredményesebb az úszós módszer,
*ragadozó halakra mártogatás,
*twisterezés vagy élőhalas fenekezés.

További információk: GYŐRFI ANDRÁS 48/310-811/143; 48/401-069
TOURINFORM -DÉDESTAPOLCSÁNY (Tel./Fax: 48/340-013); dedestapolcsany@tourinform.hu


Nyugdíjasok figyelmébe!

A Községi Önkormányzat fenntartásában Nyugdíjasház kezdte meg működését 2005. augusztusától Dédestapolcsányban. Ünnepélyes avatása 2005.09.09-én megtörtént.

A Nyugdíjasház új építésű, igényesen kialakított, 30 összkomfortos lakrészt tartalmazó épület, amely szép környezetben, a Lázbérci víztározó közelében várja lakóit.

Dédestapolcsányból és az ország minden településéről várjuk a nyugdíjasok jelentkezését.

Az apartmanok használati jogához pályázat útján lehet hozzájutni.

Érdeklődni a dédestapolcsányi Idősek Klubjának vezetőjénél (Bakos Lehelné) lehet a 48/340-114-es telefonon, valamint a Dédestapolcsányi Községi Önkormányzatnál a 48/501-031-es telefonszámon.

Eseménynaptár

 2006.05.15. 157. DÉDESI VÁSÁR - Vásártér

Dédestapolcsány község 1924. évtől kezdve vásártartási joggal rendelkezik, így -a hagyományoknak megfelelően minden évben - május és szeptember hónap 3. hétfőjén megrendezzük, az országos hírű „Dédesi Vásár”-t, ahol a „tekenőtől” kezdve, a fonott kosáron át, a lószerszámokon keresztül, szinte minden kapható. Sok-sok meglepetés várja a vásárra látogató embereket, turistákat!

Információ :
3643 Dédestapolcsány, Petőfi S. út 21.
Tel./fax: (48) 501-037
e-mail: dedestapolcsany@tourinform.hu


ÖN JÁRT MÁR NÁLUNK?
SZERETETTEL VÁRJUK!




Befektetési, gazdasági lehetõség

  • Eladó a Serényi kastély!
    A Dédestapolcsány községben található -a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tulajdonát képező- Serényi Kastélyt tulajdonosa felkínálja megvételre.

Alapítványok, civil szervezetek

    Dédestapolcsányi Zeneiskoláért Alapítvány
    3643 Dédestapolcsány, Hunyadi út 11.


    Kuratórium elnöke: Szűcsné Farkas Zsuzsanna

    Célja:a zeneoktatás tárgyi feltételeinek javítása; a hangszerállomány bövítése, karbantartása; hangversenyek és operaelöadások látogatásának támogatása; kiemelten tehetséges növendékek szereplési lehetöségeinek bövítése

    Adószám: 18435744-1-05
    Bankszámlaszám: 61600063-10004108

    Kulturális-, Bűnmegelőzési és Környezetvédelmi Közalapítvány
    3643 Dédestapolcsány, Petőfi Sándor út 21.
    48/501-218
    Fax: 48/501-219
    dedes.kozal@freemail.hu

    Kuratórium elnöke: Szaniszló Lajosné

    Célja:a kulturális- és a sporttevékenységek támogatása, bünmegelözés, a demokráciára való nevelés, munkahelyteremtés

    Adószám: 18430701-1-05
    Bankszámlaszám: 61600063-10003231

    Dédestapolcsányi Szabad Lélek Mentálhigiénés Egyesület
    3643 Dédestapolcsány, Dózsa György út 27.


    Elnök: Gaál Szabó Tibor
    Titkár:Kaszáné Kiss Erika

    Cél:az dédestapolcsányi mentálhigiénés otthonban folyó munka elősegítése, az életminőség javítása, a szenvedélybetegséget okozó szerek ellenei küzdelem

    Adószám: 18424098-1-05
    Bankszámlaszám: 61600063-10000520

    Községi Sportegyesület Dédestapolcsány
    3643 Dédestapolcsány, Petőfi Sándor út 14.


    Elnök: Dr.Kiss Miklós

    Cél:egészséges életmódra nevelés

    Adószám: 19919212-1-05
    Bankszámlaszám: 11734152-20401568

    Közbiztonsági Egyesület
    3643 Dédestapolcsány, Ságvári út 33.


    Vezető: Képíró Pál
Információk

Polgármesteri hivatal:3643 Dédestapolcsány, Petőfi Sándor út 21.
Polgármester:Lukács László
Telefon:48/501-030 - 48/501-034
Fax:48/501-031
Fogadónapok:Kedd: 07.30 - 15.30
Szerda:7.30 - 16.00
Péntek: 7.30 - 12.00
Jegyzõ:Turócziné Fazekas Magdolna
Képviselõtestület:Balogi Csaba, Fűrjes Gábor, Gór Ivánné,
Hegyiné Dr.Gólya Ibolya, Dr.Kiss Miklós, Molnár Béla,
Molnár Lajos, Németh János, Sütő Lászlóné

Cigány Kisebbségi Önkormányzat:
Imri Miklós, Váradi Csaba, Váradi Gábor,
Váradi Levente, Váradi Rudolf
Falugazdász:Apró János
Intézmények

    Védőnői Szolgálat
    3643 Dédestapolcsány, Petőfi út 21.
    48/501-039

    Védőnő: Tóthné Kucsora Edit Mária

    Orvosi Rendelő
    3643 Dédestapolcsány, Kossuth Lajos u. 2.
    48/501-203; 48/340-114

    Háziorvos: Hegyiné Dr. Gólya Ibolya

    Tourinform Iroda
    3643 Dédestapolcsány, Petőfi Sándor út 21.
    48/501-037
    Fax: 48/501-037
    dedestapolcsany@tourinform.hu

    Vezető: Heidrich Zsolt

    Református Parókia
    3643 Dédestapolcsány, Ady Endre út 6.
    48/ 340-128
    zsuen.szucs@enternet.hu

    Tiszteletes: Szűcs Endre lelkész

    Napköziotthonos Óvoda
    3643 Dédestapolcsány, Ságvári út 31.
    48/340-165

    Vezető: Gyúró Zsuzsanna
    Élelmezésvezető: Szalóki Tiborné

    A dédestapolcsányi napköziotthonos óvoda a község szívében az általános iskola közvetlen szomszédjában található. Szépen felszerelt, tágas csoportszobák várják évről- évre az óvodáskorú gyermekeket. A közelmúltban sikerült az óvoda technikai felszerelését pályázati úton számítógéppel kiegészíteni. 2000. évben korszerű átalakításon ment keresztül az óvoda ebédlője, ahol mára már modern, önkiszolgáló rendszerben étkezhetnek az iskolások, intézményi és az önkormányzati alkalmazottak is. Az óvodában 2 csoport működik, az óvodások létszáma 45 fő Az intézmény keretein belül 4 óvónő, 2 dajka, és 4 technikai munkatárs dolgozik. Az óvónők több évtizedes munkatapasztalattal rendelkeznek. Céljuk, hogy a gyermekek jól érezzék magukat, fejlődjenek. Helyismeretük révén több művelődési lehetőséget is látogatnak a gyermekekkel. Az óvoda hűen ápolja a hagyományokat, amelyeket minden évben életre keltenek, pl: szüret, Lucázás, Betlehemes játékok, májusfaállítás, farsang, lakodalmas. Heti egy alkalommal ovihittan oktatásban részesülnek az érdeklődők. Zeneovi képzés is folyik az óvodában, mely elősegíti a gyermekek muzikális tehetségének korai fejlesztését, felismerését. Színház és mozi látogatáson is részt vesznek a gyermekek, számos előadást sikerült már bérleteik segítségével megismerniük. Az intézmény igyekszik a szülőkkel kialakított jó viszonyt megőrizni, ennek érdekében minden évben egy alakalommal kirándulást szerveznek, melyen a gyermekek a szülőkkel együtt vehetnek részt.


    Általános Iskola
    3643 Dédestapolcsány, Ságvári út 29.
    48/501-200; 48/501-201

    Igazgató: Lukács Lászlóné
    Szakmai ig.h.: Sütő Lászlóné

    Tanulói létszám: 172 fő (alsós: 84; felsős: 88 )
    Az iskola egyik erőssége a közel 100% -os szakos ellátottság, s az aktív, jó szervezőkészséggel rendelkező tantestület. A diákok két idegen nyelv (angol és német) közül választhatnak. Az oktatást segíti a tíz éves testvérkapcsolat a neukircheni Sonneck Iskolával. Az iskola számítástechnikai teremmel, megfelelő kommunikációs eszközökkel, 3 informatika szakos nevelővel rendelkezik. Ebben az évben kerül sor a Comenius 2000 minőségfejlesztési programra.

    Csomasz Tóth Kálmán
    Református Alapfokú Művészetoktatási Iskola

    3643 Dédestapolcsány, Hunyadi út 11.
    48/501-212

    Igazgató: Szűcsné Farkas Zsuzsa
    Igazgató helyettes: Nahajné Pál Ilona

    Dédestapolcsányban már 1984 óta működik zeneiskola, akkor még a kazincbarcikai Kodály Zoltán Zeneiskola kihelyezett tagozataként. Zongora tanszakkal indult, később bővült furulya és rézfúvós tanszakkal.
    1994. január 1-jén vált önálló zeneiskolává és felvette Lajos Árpád nevét.
    Jelenlegi tanulólétszám 134 fő, amely a következő tanszakokon oszlik meg:
    Zongora: 46 - Tanárok: Szűcsné Farkas Zsuzsa, Bartis Julianna, Nahajné Pál Ilona, Lipcsei Zsuzsa, Gáspárné Tóth Marica
    Furulya: 34 - Tanárok: Gáspár Attila, Lazák Gyuláné, Négyesi Dániel
    Fuvola: 9 - Tanár: Lezák Gyuláné
    Klarinét: 4 - Tanár: Gáspár Attila
    Réz: : 4 - Tanár: Négyesi Dániel
    Gitár: : 12 - Tanár: Bukovinszki Péter
    Hegedű: 3 - Tanár: Juhász Pálné
    A zeneiskola az óvodában is tevékenykedik, ahol 15 gyermeket készítenek fel a zeneiskolai tanulmányokra.
    Az intézmény körzeti feladatokat is ellát, hiszen Dédestapolcsány mellett Bánhorváti, Nagybarca, Tardona, Mályinka, Nekézseny és Nyagyvisnyó településekről is fogad tanulókat.
    A tanulók zenei előrehaladását 7 főállású, 2 másodállású és 1 óraadó tanár biztosítja. A sikeres munka abban is megmutatkozik, hogy a gyermekek országos és megyei versenyeken szép eredményeket érnek el és több diák tanul tovább zenei vonalon.
    A zeneiskola évente több koncertet szervez: két növendék hangverseny, két vizsgahangverseny, karácsonyi koncert valamint a Filharmónia Kht. szervezésében három koncert gazdagítja palettájukat. A zeneiskola jelen van a települések közéletében, rendszeresen részt vesz a rendezvényeken és kulturális eseményeken.


    Kiss Benjámin Művelődési Otthon
    3643 Dédestapolcsány, Ságvári út 33.
    48/501-037

    Vezető: Heidrich Zsolt

    "Déta" Teleház
    3643 Dédestapolcsány, Ságvári út 33.
    48/501-218
    Fax: 48/501-219
    dedes.kozal@freemail.hu

    Vezető Szaniszló Lajos

    Idősek Klubja
    3643 Dédestapolcsány, Dózsa György út 11.
    48/340-114

    Vezető: Bakos Lehelné

    Idősek Mentálhigiénés Otthona
    3643 Dédestapolcsány, Dózsa György út 27.
    48/501-305; 48/501-306
    Fax: 48/501-307
    dimoszoc@axelero.hu

    Vezető: Pauler Zsolt

A Bükk-vidék hegykoszorújának költői szépségű, vadregényes tájai között
elterülő településünk lakói szeretettel várják a pihenni, kikapcsolódni vágyó látogatókat !