Györköny Tolna Megye területén a Duna Közelében Található. A település egy völgyben helyezkedik el, talaja mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas.

A község területe ősidők óta lakott hely, az első írásos emlék egy vatikáni adólista A XIII. századból. A történelem során a település gyakran elpusztult, a legnagyobb pusztítás a XVI. században a török uralom alatt történt. A hiányzó munkaerőt a földesurak külföldről igyekeztek pótolni. Ehhez Meszlényi János helyi nagybirtokos (Fehérvári Táblabíró) kedvező feltételeket biztosított.

- A szőlő 7 évig adómentes.
- Minden család saját házat építhet, saját szőlőt telepíthet.

Az első német telepesek 1718-ban érkeztek Burgenlandból. (Seewinkel) Ők az úgynevezett "Heidebauer"-ok. A második hullám 1722-től érkezett Hessen Tartományból. (Darmstadt és környéke)

A település alapvetően mezőgazdasági jellegű. A szőlőtermesztés kezdettől fogva nagy jelentőségű, mivel a betelepüpők mindkét csoportja borvidékről származott. Györköny az évszázadok során sokat fejlődőtt. 1722-ben 246 lakos élt kb. 40 lakóházban. 1820-ban a lakosság száma már 1591, és 1940-re elérte a 2500-at. A II. világháború után a kitelepítés, valamint a későbbi évtizedek urbanizációs folyamatai következtében a lakosság száma 1100-ra csökkent.

Az egykori lakóházak helyén újak épültek, illetve a régieket átalakították. Ma Györkönyben 490 lakóház és 310 présház épület található. A mai lakosság kb. 60%-a az egykori betelepülők utódaiból áll, 40%-a a II. világháború után letelepedett magyar.

A picefaluban épült egy szabadtéri színpad a hozzá tartozó infrastruktúrával. 1985 óta ez a helyszíne a különböző népünnepélyeknek és szabadtéri programoknak. A rendezvények iránt a környékbeli lakosság részéről is nayg az érdeklődés. A kúltúrális eseményeknek a közösség formálásában jelentős szerepe van.

Mivel az elődök jeles borvidékről érkeztek (Rajna vidék, Burgenland) nem véletlen, hogy ezt a kúltúrát itt is ápolták. Viszonylag nagy szőlőterületek alakultak és ezzel párhuzamosan a völgy keleti részén egy picefalu. A présházak szorosan egymás mellé épültek. Az össze sterület 113000 négyzetméter. A présházas területnek egyedi karaktere és kellemes atmoszférája van. Mivel a présházak szorosan egymás mellé épültek, élénk társasági élet és jó enberi kacsolatok alakultak ki. 1945 után (kitelepítés) sok présház gazda nélkül maradt, ezért az épületek állaga és környezete is gyorsan romlott.

A falu és a pincefalu folyamatos megújítása csak a lakosság kezdeményezéseivel és közreműködésével lehetséges. Az elmúlt évtizedek eredményei reményt keltenek Györköny lakóiban, hogy a hagyományok és a pincefalu atmoszférája átmenthető a jövőbe.

Az evangélikus hitélet első jelei 1718-ra nyúlnak vissza. Ennek az évnek tavaszán kezdődött Zagrovszky Ephiraim helyi tanító vezetésével az egyház közösség szervezése. 1719-ben (valószínűleg az itt élő magyar családok hívására) érkezett a községbe a későbbi híres prédikátor Szeniczei Bárány György és szolgálta mindkét népcsoportot.

Kezdetben a magyar és német családoknak valószínűleg külön imaházuk, de közös papjuk volt. A ma is álló templom ünnepélyes felszentelése 1796. november 15-én került sor Leopold császár tiszteletére (Leopold nap), mivel a császár 1000 "gulden" értékben segítette a templom építését.

A templom orgonája 1829-ből származik, melyet März Ádám nevű kistormási asztalosmester készített.1930-as években a templomot és az orgonát teljesen felújították.

A hagyományok és tárgyi emlékek megőrzése érdekében egy régi típusú nádfedeles házban múzeumot rendezett be a község.

- 1837. január 31-én született Györköny községben. Apja, Hagymássy Sándor, a helység akkori jegyzője. Kolozsváry Julianna, anyja, dunaszentgyörgyi földbirtokos lánya. A család - néhány évi megszakítással - 1848 tavaszáig maradt a szülőfaluban.

- 1848 elején Gyönkre költöznek. Itt végzi el Tolnai Lajos az algimnáziumot 1852-ben. (Időközben meghal atyja) Ma az intézmény az író nevét viseli.

- 1852-1856: a híres nagykőrösi gimnáziumba jár. Az irodalmat Arany Jánostól tanulja, az önképző kör lapjában jelennek meg első versei.

- 1856 őszétől a pesti református teológia hallgatója, legátusként Szekszárdra is eljut. Tanulmányai végeztével a Kálvin téri templom segédlelkésze lesz egykori tanára mellet. Jeles szónok hírében áll s tanít az egyház elemi iskolájában is.

- 1861-1868: a pesti református főgimnázium helyettes tanára. 1865-ben megnősül, felesége Sugár Fanni. Béla fiúk orvos lesz, Iduna lányuk fiatalon hal meg.

- 1868-1884: református lelkész Marosvásárhelyen. Életének legnehezebb időszaka ez, mert nem szolgálja ki a város erkölcstelen urait. Alaptalanul perbe fogják. Végül lemond állásáról.

- 1884-1902. március 19.: haláláig Pesten tanít. Az utolsó tíz évben - felesége elhunytával - végképp a magány lesz osztályrésze.

- Arnhold Károlyként látta meg a napvilágot 1853. április 17-én, Györkönyben. Apja, Arnhold Mihály, a falu kántortanítója. Anyja Fleischhacker Mária.

- Az elemi iskola elvégzése után Sárszentlőrincre kerül és a jó hírű evangélikus gimnáziumban tanul tovább. A főgimnáziumot a soproni líceumban végzi, majd a pozsonyi akadémián és a budapesti egyetemen tanul jogot. 1881-ben ügyvédi irodát nyit Sopronban, de a jogi pályán nem lesz igazán sikeres.

- Az ifjú ügyvéd Sopronban belemerül a város irodalmi-művészei életébe, és csakhamar nevet szerez magának a közéletben. Ott bábáskodik a Dunántúli Dalos-szövetség megalakulása körül, tagja a Soproni Férfidalkörnek. Még joghallgatóként írogat a Pozsonyvidéki Lapokba, majd Sopronban rövid ideig a Neue Zeitungot szerkeszti. Ennek megszűnése után az Oedenburger Zeitung munkatársa.

- Első novelái 1874-ben jelentek meg Jókai lapjában, az Üstökösben. Ekkor még családi nevén jegyezte munkáit. Egy évvel később már a Györkönyi Arnhold Károlyt használta, majd a Györkönyi Ároly írói névnél kötött ki.

- Írásait Főleg pesti úságoknak küldte el, legtöbb művét a Fővárosi Lapok közölte. A lap 1875 június 15-én közli a Falu első legénye című novella kezdő részletét. Györkönyi azonban nem forgatja sűrűn a tollat, vannak évek amikor egyetlen műve sem jelent meg. 1893-ban a Petőfi Társaság novellapályázatán a Tálas uram pöre című beszélyét dicséretben részesítik. A következő évben csak a Pesti Lapokban kilenc novellája és egy regénye jelenik meg. 1895-ben novelláiból válogatás lát napvilágot. A muzslai bankó című népszínművét a Népszínház is előadja.

- A bíztató fellendülés után hamarosan végleg megtörik írói pályája. Novelláit vezércikkek váltják fel. Nem lett volna több témája? Vagy más általunk nem ismert ok vette volna el a kedvét az írástól? A választ egyenlőre nem tudjuk.

- Dr. Arnhold Károly ügyvédet 1906. február 4-én érte utól a halál egy kaszinóban. Életét szívszélhűdés oltotta ki.