Somogy megye
karadkoz@axelero.hu
www.falvak.hu/karad

Bemutatkozunk
-Elhelyezkedés
-Történelmi áttekintés
-Műemlékek látnivalók
-A Római Katolikus templom
-Tájház
-Kopácsy kúria
-Régi Óvoda
-Amire büszkék vagyunk

Intézmények

Információk


Tájház






Elhelyezkedés

Az 1000 éves Karád Külső Somogy területén Somogy Megyében Balatonlelle – Kaposvár és Szántód – Kaposvári főútvonalak között fekszik. A községhez a legközelebbi városok Tab és Balatonlelle. Karád község a Balatoni régió háttér települése.

Karád községbe megérkezve a település természeti környezet bőven nyújt látnivalót,domborzata változatos és erdők tagolják.

Községünket erdők veszik körül,melyek vadban is gazdagok. A nyugodt környezet és a tiszta,friss levegő biztosítja a nyugodt pihenést,kikapcsolódást.

Jöjjön el Karádra és ismerkedjen meg községünkkel!


Történelmi áttekintés

A török uralom felszámolása után, így például 1695-ben Karádot Kaposvár után Somogy megye legjelentősebb településének, fontos mezővárosának tartották. Szépen fejlődött a Rákóczi ,az 1848-49-es szabadságharcok küzdelmei után is. Virágzása először igazán 1945 után, főképpen az 1950-es évek ugynevezett kuláküldözései ,a község dolgos gazdáinak szétverésekor tört meg.

A mai Karád, az egykori török Kara ,azaz fekete néveredetű település területén a középkorban öt-hat falu állt templomokkal, kolostor és várakkal. A török időben, többnyire a XVII.században elpusztult települések ugyanis határostól Karádhoz kerültek. Igy legalább 500 éve Karád fontos részei. A régi katonai térképeken kikereshetjük Karád történelmi helyeit.Az Ény-i részen megtaláljuk a Guba vagy Kupa-várat. Az már biztos, hogy itt Árpád kori vár állott, mert XIII.századi oklevél is említi. A történészek szerint III.Béla király is a makrai várnál lévő szőlőket földekkel, berkekkel és tartozékaikkal együtt adományozta a jeruzsálemi Szent Theodózius, azaz egy görög monostornak.

A 10000-es léptékű katonai térképen található a mai Karád közepén az Alsó-Vár, a Kálvária - ajja vagy Alja ,valamint a Vásártér ,ahol a korai Kara ,az 1131-41 közötti időből származó oklevélben már leírt Karád temploma ,települése és a XVI-XVII.századi másik ,az úgynevezett török vára állt.

A legújabb régészeti és történeti kutatások alapján már az is biztos ,hogy a 895-96-ban honfoglalóként szereplő Árpád és leszármazói legalábbis a nevük alapján török eredetűek voltak. Karádon Koppány és Kara –az ugyancsak helynévben megmaradt-szláv és magyar népeikkel együtt alkottak egy település ,egy falu-láncolatot. Erre bizonyíték a Kara ,azaz a fekete jelentésű török eredetű neve Karádnak, valamint a Koppány somogyi vezérhez kapcsolható Kupavár név megléte is.

Karád és vidéke ,feltehetően 948 után ,már a bizánci érdekszférához tartozhatott. Ezt még csak megerősíti Koppány herceg itteni kupavári és környéki birtoklása. Elmodhatjuk, hogy Karád ősi településének kialakulása már az Árpád-házi hercegekhez ,de legkésőbb Koppány vezér X.század végi uralkodásához köthető.

1782-ben már mezővárosként szerepelt Karád:a lakosság lélekszáma 1978 fő volt ,a karádi takácsok és szabók pedig céhet is alapítottak. A templomot 1742-ben kezdték el építeni. Az 1831-es kolerajárvány 161,az öt évvel későbbi 201 áldozatot követelt ,majd ennyien haltak meg 1855-ben is.

A szabadságharc kitörése után a nemzetőrség segítségére sietett a Karádon tartozkodó lovasszázad ,s részt vett Jellasics csapatainak szétverésében. 1850-ben létrejött a Karádi járás, ahol vegyes szolgabírói hivatal kezdte meg működését. A korabeli nád és zsúptetős házak nagy szegénységről árulkodtak. A kiegyezést követően a „közigazgatási harc” már 1870-ben megkezdődött Karád ,Kötcse és Tab között a járási székhelyi rang megszerzéséért :két évvel később a település nagyközség lett. A századfordulót követő években élénk Társadalmi élet jellemezte a települést ,sorra alakultak az újabb civil szerveződések.

Az első világháborúban 119 karádi férfi halt hősi halált , emlékükre emlékművet állítottak fel a faluban.A harctérről tért haza Fischer Albert orvos ,aki fő szervezője lett a községben a tanácsköztársasági eseményeknek .A helyi munkástanács államosította a malmot ,a takarékszövetkezetet és a mészárszéket. Később a megtorlások idején Fischer doktort és tíz társát felakasztották tevékenységéért.

1925-ben a parasztság igénye hívta életre a hitelszövetkezetet , melynek segítségével a térség lakói könnyebben juthattak pénzhez. Az óvodát a térség legrégebbi gyermekintézményét 1894-ben alapította báró Horning Károly bíboros, Karád földesura. 1936 őszén missziós nővérek vették át.

1935tavaszán alakult meg az Országos Magyar Bokréta Szövetség karádi csoportja.A karádi Gyöngyösbokréta jelentős hírnevet szerzett ,bejárta Európa országait ,legnagyobb sikereit a kanásztánccal érte el.

A második világháború után községünkben megalakultak a pártok. Itt rendezték a Tabi járás első földosztását.1950-től megalakultak a mezőgazdasági termelők csoportok ,melyek 1956-ban oszlottak fel. 1957-ben szerveződött újjá a termelőszövetkezet.

1950-ben alakult meg a településen a községi tenács,ekkorra ellátták a lakásokat árammal,államosították az óvodát, iskolát és a gyógyszertárat. A hatvanas években létrejött a ruhagyár, mely munkát biztosított a helyi és környékbeli asszonyoknak. 1973-74-ben készült el a törpevízmű.A rendszerváltást követően Karádon is létrejöttek a politikai pártok csoportjai-az MSZP, az MDF,a KDNP és a Kisgazdapárt.Sajnos a rendszerváltás után sok munkahely megszünt és ezáltal a lakosság megélhetése nagyon nehéz lett. 2002 évben volt Karád 1000 éves ,melyről színvonalas ,színes ünnepséggel emlékeztünk meg.


Műemlékek látnivalók

Karád községben 4 db műemléki védettség alatt álló épület található.A Római Katolikus Templom,Tájház,Kopácsy Kúria és a Régi Óvoda épülete.


A Római Katolikus templom

A Római Katolikus Templom a Szent L.tér 1.sz.alatt található. A barokk stilusú templom alapkövét 1742-ben tették le a szentélynél.Ekkor a sekrestye és a szentély került megépítésre. A felszentelt templom védőszentje Szent László magyar király lett. A templom 1749-ben szilárd anyagból készült tornyot kapott. 1861-ben a templomot két oldalszárnnyal bővítették és felül kettő karzattal. 1908-ban az oldalhajók bővítésre szorultak , ekkor alakult ki a jelenlegi állapot . A templom 1927 november 27.-én 4 új harangot kapott, melyet Szlezák László Magyarország legjobb harangöntője készített. A templomban található freskókat újrafestették 1934-ben,melyet Miskolczy Ferenc festőművész végzett el. A templom mennyezetét négy allegorikus fereskóval, a fő ívet kiterjesztett kezű Jézus freskóval,a galériák feletti íveket a négy evangélista freskóval,a szentély mennyezetét allegorikus freskóval díszítette. 1977-ben új liturgikus tér került kialakításra.1983-ban az orgona átépítésre került.


Tájház

A Tájház Attila u.12.sz.alatt található.Az épület a 19.század végén épült és most is őrzi eredeti formáját.Ebben a népi lakóházban kerül bemutatásra a helyi népművészeti értékek. Az épület teljes felújitása és a bemutatott anyagok restaurálása 2002 évben fejeződött be és ezáltal újra látogatható.


Kopácsy kúria

A Kopácsy Kúria az 1890-es években épült,klasszicista stílusban..A Kopácsy család tulajdona volt.Régebben itt volt a jegyzőség.Jelenleg ipari üzemként hasznosítják.


Régi Óvoda

A Régi Óvoda épülete a Kossuth L.u.2.sz.alatt található. Az épület 1804 körül épült.A Veszprémi Püspökség építette és egyben tulajdonos is volt.Az épületben felhasznált téglákat a leventék égették a helyi téglaégetőben. Az épület észak-déli szárnya cseh-süveg boltozatos,a kelet-nyugati szárny stukatúrozott,gerenda födémmel, kettős cserépfedéssel.

Az épület fő funkciói voltak:tiszttartó – lak,tiszti lak, iskola,óvoda.Jelenleg az épületben az általános iskola konyhája és étkezője üzemel. Az épületet szertnénk teljesen felújítani és új funkciót adni neki.Terveink szerint turista-és diákszálló és szolgálati lakás kerülne kialakításra az épületben.


Amire büszkék vagyunk

1882-ben kapott segédtanítói állást Karádon Ziegler Géza, aki Gárdonyi Géza néven vált híres íróvá. Családi gyökerei Somogyba nyúlnak vissza,az író nagyszülei Szőlősgyörökben éltek. Karádon kezdődött négy évig tartó tanítói pályafutása,melyről csalódottan emlékezett meg naplójában,írásaiban.Az én falum című novelláskötete a karádi éveket idézi. Gárdonyi Géza emlékét őrizzük a Gárdonyi G.utcai általános iskola falán elhelyezett emléktáblával,valamint az általános iskola is az Ő nevét kapta.

Kodály Zoltán 1934-ben Karádon gyűjtötte a helyi népdalokat.

Vikár László 1952-ben Kodály küldötteként 1200 –nál is több dalt, dallamot jegyzett fel. Karád díszpolgára.

Információk

Polgármesteri hivatal:8676 Karád, Attila u. 31.
Polgármester:Wiesner Sándor
Telefon:84/570-900
Fax:84/570-901
Képviselõtestület:Baranyai Károlyné, Farkas János, Fehér Zoltán, Krekáné Leidli Mária, Krutek István, Markaf Attila, Nagy László, Pajor János, Türgyei László
Intézmények

    Óvoda
    8676 Karád, Kossuth L.u 1.
    84/370-111
    Vezetõ: Nagy Jánosné

    Háziorvosi rendelő
    8676 Karád, Attila u. 31.
    84/370-037 84/370-036
    bohnerp1@freemail.hu
    Vezetõ: Dr.Bohner Péter Háziorvos

    Gárdonyi Géza Általános Iskola
    8676 Karád, Gárdonyi G.u.2.
    84/370-021 84/570-007
    Vezetõ: Simor Péterné Igazgató