Heves megye
kumleud@axelero.hu
www.falvak.hu/komlo

Lélekszám: 2000 fõ

Bemutatkozunk
-A falu fekvése, természeti adottságai
-A falu története
- A falu temploma későbarokk műemlék
-A világháborúk hősi halottainak emlékművei
-Nevezetességek
-English
-Deutsch
-A falu gazdasági élete
-Oktatási, művelődési helyzet
-Ciklusprogram 2002 - 2006
-Programok
-Szent Anna-napi búcsú
-A Tisza-tóhoz történő kirándulás...

Befektetési, gazdasági lehetõség

Alapítványok, civil szervezetek

Intézmények

Információk


Hangrád Zsolt: A kömlői templom (akvarell)

Csáti Jónás : Tanya

 Csáti Jónás: Pihenő tehenek

 Hangrád Lajos: Naplemente - Acadia Nemzeti Park -Maine - USA

 Hangrád Lajos: Margaréta csendélet

Csáti Jónás: A folyónál

Csáti Jónás: Ökrös szekér

Hangrád Lajos: Mount Capitan  -Yosemite Nemzeti Park - USA

A templom télen

I.világháborúban elesett katonák emlékműve



A falu fekvése, természeti adottságai





Kömlő
Heves
megye
déli
részén
a
hevesi
nyílt
ártéren,
Hevestől
13
km-re,
délkeletre
fekvő
település.







Egészen 1999 nyaráig a száraz kontinentális éghajlatú területek közé tartozott, mindössze 560-580 mm évi csapadékmennyiség jellemezte. A korábban jelentkező csapadékosabb ciklusokban sem emelkedett az évi csapadékmenynyiség 600-650 mm fölé. Az 1999. július 10-11-én lehullott 300 mm-nyi csapadékmennyiség a község 1770-ben történt újratelepítése óta a legnagyobb természeti katasztrófát okozta, amelyek következményeit még ma is magán viseli a falu.
Az évi középhőmérséklet 10-10,2° C, az évi napsütéses órák száma 1950-2000. Leggyakoribb az északi, észak-keleti irányú szél, éghajlati anomáliái között különösen sok kárt okoz az augusztus 20-a körül érkező jégverés. Területe hordalékkúp síkság, a tengerszint feletti magasság 100 m alatt van. Legnagyobb kiemelkedései a határhalmok. A gyér lefolyású terület vizeit a Görbe-ér vezeti le. A talajvíz mélysége 2 méter(!), az artézi kutak kis vízhozamúak. A vidék hidrológiai tengelyében a Tisza-folyó halad, melyet mintegy 40 km szélességben kísér a hevesi nyílt ártér. Természetes növényzete kismértékben tatárjuharos lösztölgyesekből, nagyobb részben lágyszárú fajokból áll. Állatai elsősorban kisvadak és madárfajok, de őshonos és védett a gyakran több tucatnyi túzokpopuláció. Talajai a réti és szikes talajok.
A főközlekedési utakhoz viszonyított helyzete az M3-as autópálya megépítésével kedvezővé vált, hiszen a füzesabonyi csomópont a községtől mindössze 13 km-re található. Városközpontja a közeli Heves, míg a megyeszékhely: Eger 36 km-re található északi irányban. A Kál-Kisújszállás közötti vasútvonal mentén legközelebbi vasútállomása Tarnaszentmiklós.


A falu története

Első okleveles említése 1261-ben Kumleud névalakban történt, egy 1343-as oklevélben Kumleu néven olvasható. 1458-ban és 1478-ban Kemle és Kwmle alakban említették az oklevelek.

1416-ban Zsigmond király, mint elpusztult és lakatlan helységet Kompolti Istvánnak adományozta. A XV. században a Tarkövi családnak volt itt birtoka, amit az egri püspöknek zálogosítottak el. Az 1546. évi összeírás szerint a falu birtokosa Balassa Zsigmond volt. 1549 előtt elnéptelenedett, de a lakosság hamar visszatért, s a XVI. század végéig lakott volt a falu. 1553-ban Tarcsay György birtoka, majd a Dobó család tulajdonába került, s 1592-ben Rákóczi Zsigmondé lett. Ettôl az időponttól 1707-ig a Rákóczi család volt a birtokos.

A falu az 1600-as évek elején pusztult el és puszta maradt egészen 1770-ig. II. Rákóczi Ferenc 1707-ben Kömlő pusztát cserébe adta Telekessy István egri püspöknek Sajóhídvég pusztáért, s ettől kezdve az egri, majd 1804-től a szatmári püspökség birtokaként szerepelt. Kömlő puszta határát 1770-ig Átány, Tiszanána és Kisköre lakosai bérelték. Eszterházy püspök 1770. március 13-án elrendelte, hogy a pusztát más falvakból álló telepesekkel kell benépesíteni. Néhány héten belül 95 telepes érkezett Tarnaszentmiklósról, Pélyről, Dormándról és 20 más hevesi és nógrádi faluból.

Ulrich János, a püspök jószágigazgatója a betelepülők számára, építkezésre, egymást derékszögben metsző, nyílegyenes utcasorokat mért ki, meghatározva ezzel a település mai arculatát. Az újratelepített község népessége fokozatosan növekedett és a XIX. század végére meghaladta a 2900 főt, akik 516 házban laktak.

A XIX. század végén és a XX. század elején az itt lakók fogyasztási és hitelszövetkezetet tartottak fenn.

A világháborúk áldozatokat követeltek Kömlőn is. Az I. világháborúban 106 katona esett el. A II. világháború idején, 1944. november elején foglalták el a községet a szovjet csapatok; de a település többször is gazdát cserélt, aminek következtében sok volt a polgári áldozat is.

1949-ben 3294 fő lakott Kömlőn. 1950-től 1990-ig önálló tanácsú község, majd az 1990-es, 1994-es, illetve az 1998-as önkormányzati választásokon főként független képviselőkből álló testület alakult, amelyet 1994-ben Cigány Kisebbségi Önkormányzat megalakulása követett.

A falu testvérközsége az Erdélyben lévő Kisgörgény.

A falu jelképei a címere és a zászlaja. A címer színei a reménységet és a tisztaságot szim- bolizálják, a pajzsban pedig vízszintesen fekvő csoroszlya, felette ekevas és búzakalászcsokor pedig a község mezőgazdasági jellegére utal.


A falu temploma későbarokk műemlék






A falu templomát Eszterházy püspök építtette 1780-1783 között. Későbarokk műemlék. A plébánia már 1777-ben elkészült, “L” alakú, boltíves kialakítású folyosóval ellátott épület.


A világháborúk hősi halottainak emlékművei




A templomkertben 1921-ben, az országban az elsők között állítottak emléket az I. világháború elesett katonáinak az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában élő kömlői kivándoroltak adományaiból.

A II. világháborúban a környéken elesett szovjet katonák holttestét a templom kertjében temették el, majd 1985-ben jelképesen új emlékművet állítottak részükre.

A Millenium évében kerül sor a II. világháborúban elesett katonai és polgári áldozatok fekete gránitból készült obeliszkjének felállítására.


Nevezetességek


Kömlőn, mint ahogyan ma ism mindig élénk volt a közművelődés: 1926-ban alakult az európai hírű Dalárda, amely 1990-ig működött, s 1950-ben alakult a község lelkes fiataljaiból verbuválódott amatőr színjátszó csoport, mely az 1960-as évek végén szűnt meg.
Mindig alkottak itt amatőr festők, akik közül a legérettebb és legidősebb az egykori TSZ-elnök, Csáti Jónás; de itt alkotnak Gál József, Hangrád Lajos, Kiss László, Neufeld József amatőr festők is. Megvásárolhatóak képeik a kiállításaikon.
Nevezetesek a Női Kar kamarakórus és a Nefelejcs Nyugdíjas Kórus, valamint a Terne Savora és a Pentru Vojcigány hagyományőrző együttesek.


A falu gazdasági élete

Az itt élők fő megélhetési forrása a mezőgazdaság volt, ezen belül a szarvasmarha és lótartás, a gabonatermesztés egészen az 1970-es évek közepéig. Az állattartás ez időtől visszaszorult. Ennek oka egyrészt, hogy a lakosság fogyása erőteljesen megindult, a nagyüzemi gépesített földművelés nyert teret a kollektivizálással, s az öregedő lakosság mellett számban erőteljes növekedésnek indult a korábban kis létszámú cigány etnikum.

A rendszerváltozás alapos változást hozott a falu életében: a termelőszövetkezet megszűnt, mezőgazdasági magánvállalkozások jöttek létre és a kereskedelmi egységek mindegyike magánkézbe került. Mindezen okok közrejátszottak abban, hogy a faluban mind a megyei, mind pedig az országos átlagnál magasabb a munkanélküliek aránya, s a település hátrányát erőteljesen befolyásolja, hogy az itt élő közel 1000 fő cigánylakosság szakképzetlen munkaerő.

Az 1970-es-1980-as években létesített Tisza-tó idegenforgalma nem érinti ma még a falu gazdasági életét, ugyanis az infrastruktúra csak most indulhat jelentősebb fejlődésnek.
A víz-, villany-, gáz- és telefonhálózat kiépített, a csapadékvíz elvezető rendszer 50 %-a elkészült, az utak folyamatosan javításra kerülnek. Jelenleg a csatornahálózat tervezése és kiépítése a feladat.


Oktatási, művelődési helyzet

Az oktatási-, közművelődési és kulturális életet a településen az 1979-ben megalakult Általános Művelődési Központ fogja össze. Az iskolában már 5. osztálytól számítástechnikai oktatás folyik, de az elkövetkező tanévben az alsó tagozatos tanulók is informatikai ismeretekkel ismerkedhetnek.
Az iskolához tartozik egy minden igényt kielégítő tornacsarnok, amit 1999-ben adtak át. A környék egyik legnagyobb művelődési házában 280 férőhelyes színházterem, 14 ezer kötetes könyvtár van elhelyezve, de itt van biztosítva a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak és különféle művészeti csoportoknak és kluboknak is helyiség.
Az Általános Művelődési Központ alapvetően jó közepes szinten biztosítja az oktatási és közművelődési ellátást.


Ciklusprogram 2002 - 2006

- az intézmények gazdálkodási feltételeinek javítása,
- ivóvíz minőségének javítása (új kút fúrása, mangán- és vastalanítás),
- útépítések folytatása,
- utak, járdák, árokrendszerek karbantartása, felújítása,
- szennyvízhálózat-kiépítéséhez a munkálatok elkezdésének biztosítása térségi összefogás mellett,
- a felnőttoktatás, átképzés és továbbképzés feltételeinek megteremtése,
- oktatási intézmények részére a kötelező tárgyi eszközök biztosításának megteremtése,
- az intézmények informatikai hálózatának tovább bővítése,

- községháza bővítése, cigány közösségi ház kialakítása,
- községi park létrehozása, műemléképületek helyreállítása,
- bentlakásos szociális otthon létrehozása,
- munkahelyek létrehozásának szorgalmazása, segítése.

Cseh József
polgármester


Programok

- 2005.01.12. - Emlék-tűz gyújtás,
- 2005.01.23. - Magyar Kultúra Napja - Iskolai rendezvények,
- 2005.02.25. - Farsangi karnevál iskolásoknak,
- 2005.02.26. - Jótékonysági Farsangi bál felnőtteknek,
- 2005.03.15. - Ünnepi megemlékezés (kulturális- és sportprogram),
- 2005.04.11. - A Költészet Napja, József Attila születésének 100. évfordulója
(versmondóverseny, rendhagyó irodalomóra),
- 2005.05.01. - Kiserdei majális,
- 2005.05.29. - Hősök napi megemlékezés és Gyermeknap,
- 2005.06.05. - Óvodai ballagás és Pedagógusnap,
- 2005.06.11. - Iskolai ballagás,
- 2005.08.14. - Kömlői búcsú,
- 2005.08.20. - Szent István ünnepe,
- 2005.10.23. - A Köztársaság kikiáltásának ünnepe - Kulturális-és sportrendezvények,
- 2005.11.28. - 12.04. - Kömlői Kulturális Napok,
- 2005.12.01. - Véradók napja,
- 2005.12.hó - Mikulási, karácsonyi, szilveszteri rendezvények.


Szent Anna-napi búcsú

a hanyi kápolnánál a 31-es út mentén (Heves és Dormánd települések között)


A Tisza-tóhoz történő kirándulás...






alkalmával ne felejtse el megtekinteni Csáti Jónás amatőr festő képeit. A hét minden napján, a nap bármely időszakában láthatók:
Kömlő, Egri út 132. szám alatt.


English

The village. Situated along the Heves even, 13 kilometres to the east of Heves, a village with 2200 residents.The nearest railway station is Tarnaszentmiklós, located on the Kál-Kisújszállás branch line. Kömlő is at a distance of 17 kilometres from both Füzesabony and from road 3. It already appears called Kumleud in a certificate in 1261. The village several times desolated and later became populous again. In 1770, Bishop Eszterházy ordered the population of other villages to be transferred to Kömlő. The Bishop's land-steward constructed straight streets crossing each other right angled. This structure is even characteristic for the village at the present time. The resident's subsistence was provided by agriculture mainly. Its monumental church in late baroque style was built in the year 1783. The parsonage was already finished in 1777. The nearness of River Tisza as well as the given thermal well states that the village's leadersip should lay more stress on developing the village tourism.


Deutsch

Die 2200 Einwohner zählende Ortschaft liegt 13 km östlich von Heves, in der Heves-Ebene. Sie ist mit dem Auto zu erreichen, der nä chstgelegene Bahnhof ist Tarnaszentmiklós an der Bahnnebenstrecke Kál-Kisújszállás. Die Fernverkehrsstraße 3 und Füzesabony sind 17 km entfernt. Mit dem Namen Kumleud wird sie bereits 1261 in einer Urkunde erwähnt. Das Dorf wurde mehrmals entvölkert, und dann wieder bevölkert. 1770 hat Bischof Eszterházy angeordnet, die Ortschaft aus anderen Dörfern zu bevölkern. Der Gutsverwalter des Bischofs maßeinander rechtwinkelig schneidende, schurgerade Gassenreihen aus, die auch das heutige Gesicht der Siedlnug bestimmen. Der Unterhalt der Einwohner war durch die Landwirtschaft gesichert. Ihre spätbarocke Denkmalkirche wurde 1783 gebaut. Das Pfarrhaus wurde schon 1777 fertiggestellt. Die Nä he der Theiß, der vorhandene Thermalbrunnen begründen, daß die Leiter der Ortschaft ein größeres Gewicht auf die Entwicklung des Dorftourismus legen.

Befektetési, gazdasági lehetõség

  • Állattartási lehetőség
    (ló, birka, marha, sertés, strucc és házi szárnyasok)! Legelő és gazdasági épületek biztosítottak. Érd.: 06-(36)-481-021

  • A vendéglátás területén
    befektetési lehetőség. Érd.:06-(36)-481-021

Alapítványok, civil szervezetek

    Női Kar
    3372 Kömlő,
    36/481-033
    Elnök: Dr.Kőrösi Jánosné karnagy, az együttes vezetője

    A kamarakórus nemcsak a községben, de meghívásra más településen is emeli műsorával az ünnep hangulatát.


    KÖMLŐ NÉPE ALAPÍTVÁNY
    3372 Kömlő, Fő út 26.

    Elnök: Cseh József, a kuratórium elnöke

    Célja: a helytörténeti kutatómunka segítése, a község kulturális-, művelődési- és sport fejlődésének támogatása!

    Adószám: 18570962-1-10
    Bankszámlaszám: 62000095-10000018

    Terne Savora Cigány Hagyományőrző Együttes
    3372 Kömlő, Petőfi út 8.

    Elnök: Lólé Lajos, az együttes vezetője

    A hangszeres zenekar színvonalas műsorral nemcsak a faluban és környékén, de meghívásra szívesen fellép távolabbi településeken is.


    Kömlői Földtulajdonosok Vadásztársasága
    3372 Kömlő, Rákóczi út 32.
    36/481-076
    Elnök: Molnár István

    Vadászati lehetőségre a társasággal telefonon előre egyeztetett időpont alapján van mód.


    Nefelejcs Nyugdíjas Kórus
    3372 Kömlő, Rákóczi út 72.
    36/481-166
    Elnök: Kádár Józsefné, az együttes vezetője

    A kórus népdalokat énekel, de programjukban versmondás is szerepel. Meghívásra szívesen lépnek fel más településeken is.

    Pentru voj Cigány Hagyományőrző Együttes
    3372 Kömlő, Bocskai út 38.

    Elnök: Farkas Antal, az együttes vezetője

    Hangszeres zenélésükkel, éneklésükkel jó hangulatot varázsolnak rövid időn belül bármely rendezvényen. Meghívásra szívesen fellépnek más településeken is.
Információk

Polgármesteri hivatal:3372 Kömlő, Fő u. 26.
Polgármester: Német István
Telefon:36/481-021
Fax:36/481-021
Alpolgármester:
Jegyzõ:Czakó Ferencné
Képviselõtestület: Antal Péter, Besenyei János, Cseh József,
Hangrád Lajos, Körömi Béláné, Dr.Kőrösi János,
Szászi András, Török József, Turó Sándor Tofy

Cigány Kisebbségi Önkormányzat
Farkas Antal, Farkasné Danyi Tünde, id.Turó József,
Turó Károlyné Burai Zsuzsanna, id.Turó Sándor
Falugazdász:Szalárdi László

A Polgármesteri Hivatal bejárata télen
Intézmények

    Általános Művelődési Központ
    3372 Kömlő, Fő út 18-20.
    36/481-032

    Igazgató: Hangrád Lajos


    Orvosi Rendelő
    3372 Kömlő, Kossuth út 3.
    36/481-031

    Háziorvos:dr.Abdul Wahab
    Fogorvos: dr.Páll Mária Ildikó
    Telefon: 36/481-028

    Védőnői Szolgálat: Kissné Vízkeleti Anna védőnő


    Idősek Klubja Gondozási Központ
    3372 Kömlő, Kossuth út 21.
    36/481-323
    Vezetõ: Cseh Józsefné


    Napköziotthonos Óvoda
    3372 Kömlő, Kossuth út 3/1
    36/481-060
    Vezetõ: Lakatos Istvánné

    A Költészet Napján, József Attila születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett szavalóverseny helyezettjei:

    1. Váradi Bence
    2. Csonka Petra
    3. Túró Brigitta

    Anyák-napján a "kiscsoport":


    Általános Iskola
    3372 Kömlő, Fő út 18-20.
    36/481-032

    Igazgató: Hangrád Lajos

    A Költészet Napján, József Attila születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett szavalóverseny helyezettjei:

    Alsó tagozat
    1.Koós János
    2.Csóka Máté
    3.Gál Bernadett
    Különdíjas: Bakos Milán

    Felső tagozat
    1. Nagy Zoltán
    2.Váradi Attila
    3. Balázs Viktor és Árnyék Dóra
    Különdíjas: Galambos László


AZ EGYIK ÚT A TISZA-TÓRA KÖMLŐN ÁT VEZET, HIGGYE EL, BEFEKTETNI ITT FELETTÉBB ÉRDEMES!