Baranya megye

www.falvak.hu/kovagotottos

Lélekszám: 328 fõ

Bemutatkozunk
-Címerünk
-A település múltja
-A falu elhelyezkedése
-Infrastruktúra
-Oktatás
-Kúltúra, szórakozás
-Ünnepnapok
-Sportélet
-Terveink
-Feltárás előtt:
-Műemlék templomunk
-A község és a Képviselő-testület eredményei

Eseménynaptár

Alapítványok, civil szervezetek

Információk







Címerünk

A településnek tetszetős címere is készült, amely 1724. évi grafikához hűen bordó mezőben arany színű csoroszlyát és dús szőlőfürtöt ábrázol.


A település múltja

Kővágótöttös eredete a népvándorlás, a honfoglalás korára vezethető vissza. A töttös nevet az Árpád-korban eredetileg személynévként használták. A helység neve ennek átvétele és ún. magyar névadással keletkezett. A kővágó előnevet 1913-tól jegyzik.

Az első írásos emlék 1332-1335-ben jelenik meg a pápai tizedjegyzékben Tüttüs néven. A következő írásos emlék a XVI. századból, a török hódoltság kezdetének idejéből ismert a Szigetvár elestéig vezetett várjövedelmi kimutatások, pénzadók összegéről, valmint a várba beszállított bor, búza, rozs és árpa dézsmamennyiségéről. A török uralom alatt a népesség száma jelentősen csökkent.

A gazdasági fejlődés eredményeként a XIX. század fordulójára lélekszáma megközelítette a 600 főt. A lakosság a XX. század közepéig mezőgazdaságból élt. Az 1957-es évektől az uránbányászat sok munkásnak adott jó megélhetési lehetőséget. Sok család a kényelmesebb életmódot választva a gyorsan fejlődő Pécsett és Szentlőrincen vásárolt magának új otthont, így a lakosság népessége megint csökkent. Jelenleg a község 328 lélekszámú.


A falu elhelyezkedése

Kővágótöttös Baranya megyében, Pécstől 12 km-re a Mecsek hegység délnyugati lábánál fekvő település. Festői környezetben elhelyezkedő falu kirándulásokra, pihenésre ideális település. Megközelíthető Pécsről Szentlőrinc irányába haladva a 6-os számú főközlekedési útról, de elérhető Orfű, Abaliget, Hetvehely felől is. Az autóbusz közlekedés hétvégeken és ünnepnapokon is elfogadható.

A rendszerváltás óta a községnek önálló önkormányzata van, és közös körjegyzőséget tart fenn Cserkúton a szomszédos településekkel.



Infrastruktúra

A község az utolsó 12 év alatt óriási fejlődésen ment keresztül. Mára teljesen megoldott az ivóvízellátás, elkészült a gázvezeték, a felszíni csapadékvíz elvezetés, jó a telefonellátottság. A lakosság egészségügyi ellátása megfelelő. Hetei két alkalommal Kővágótöttösön rendel a háziorvos, dr. Pallos Zoltán. Havonta gyermekorvos és reumatológus tart rendelést a rászorulók részére. Kővágószőlősön naponta fogorvosi rendelés van és gyógygszertár is működik.

A környezet és a háztartások tisztántartását a kommunális hulladék elszállításával megbízott Dél-Kom Kft heti rendszerességgel segíti. A lakossági szemétszállítás költségét az önkormányzat magára vállalta.

A község lakóinak ellátását az önkormányzat tulajdonában lévő bolt-kocsma /üzemeltetője: Bogolin Csabáné/ és a magántulajdonú Mini vegyes bolt /Vizslár Irén/ biztosítja.


Oktatás

Kővágótöttös község alsótagozatos összevont iskolát tart fenn, az iskola 1849 óta megszakítás nélkül működik, és fenntartásához a község lakói ragaszkodnak annak ellenére, hogy jelenleg 10 gyermek jár az oktatási intézménybe, ahol családias körülmények között tanulhatnak Bognár Lászlóné tanítónő irányításával.

Az önkormányzat ingyenes iskolatejet biztosít a tanulóknak tízóraira. A gyermekek szülein beiskolázási és tankönyvvásárlási támogatással segít. A többi tanuló kővágószőlősi és pécsi iskolákban tanul.

Az iskola a 2000. évi milleniumi falunapra fennállásának 150. évfordulójára megújulva és megszépülve a mai kor követelményeinek megfelelően fogadta volt pedagógusait és tanulóit.


Kúltúra, szórakozás

A szórakozást, kikapcsolódást helyi kábeltelevíziós csatorna üzemeltetése biztosítja. A helyi kultúrház tatarozás és átépítés után vizesblokkal, melegítő konyhával teszi komfortossá a község rendezvényeinek megtartását és nagyobb családi ünnepek megrendezését. Az önkormányzat épületében mindenki számára használható számítógép és internet hozzáférhetőségi lehetőség is van. A két önkormányzat és a lakosság közös munkájának gyümölcse a falu közepén húzódó völgyben található Milleniumi Emlékpark és játszótér.


Ünnepnapok

Decemberben a gyerekeket meglátogatja a mikulás és megajándékozza őket. Karácsony előtti héten a község időseknapját tart, az önkormányzat műsoros esttel , ünnepi vacsorával és ajándékkal várja nyugdíjasait.


Sportélet

Télen Kővágószőlősön bérelünk heti rendszerességgel tornatermet a falu fiataljai számára.


Terveink

A két testület pályázatokkal is igyekszik fejleszteni a települést. Céljaik között szerepel a szennyvízhálózat kiépítése, a volt tűzoltószertár felújítása közösségi házzá való átalakítása, templom felújítása, építési telkek kialakítása.


Feltárás előtt:

A község környéke és területe az i.e. III. század második felében a kelták által megszállt terület volt. A község határában elterülő honfoglalás-korából való földvár föltárása része lehet az idegenforgalom fellendítésének.


Műemlék templomunk

A hódoltság alatt folyamatosan itt élő lakosság a lehetőségeihez képest megőrizte, sőt bizonyára némileg javítgatta és istentiszteleti célokra használhatta is a templomot. Azonban a hódoltság elmúltával Kővágótöttösre már nem került újra plébános. Radnai Mátyás pécsi püspök a töröktől való felszabadulás utáni esztendőben (1687) Kővágószőlősre küldött papot, aki Bakonya, Cserkút, Kővágószőlős és Kővágótöttös népének papja lett. Az 1714. évi egyházmegyei zsinat aktái említik a töttösi templomot. 1721-ben a templom ugyan használható, de meglehetősen leromlott állapotban volt. A templomot 1726-ban restaurálták. Ekkor még nem változtattak a templom építményén. 1780-ban az addig a középkori stílusjegyeket viselő templomot a pécsi káptalan a korai igényeknek megfelelően átépítette. A régi, elég szűkös szentély helyébe bővebb, pontos félköralaprajzút építettek. A déli oldalon három XII-XIII. századi keskeny, kisnyílású ablaka helyébe a barokk ízlésnek megfelelő ablakokat nyitottak, A nyugati bejáratnál a templom hajójában kórust építettek, ahová a későbbiekben kisméretű egymanuálos, pedálos orgona is került. A templomhajóban az északi falon a sekrestyéből nyíló szószéket helyeztek el. Az addiginál nagyobb oltárt kapott a templom, a Szent Miklós oltárkép két oldalán levő Szent Antal, Szent Ferenc képeket szobrokkal cserélték ki. Az ekkor kialakult (később) barokk templomot a következő két évszázadban igyekeztek karbantartani, idővel berendezése is némileg gazdagodott ugyan, de állagában meglehetősen leromlott.

Az első nagy átépítés után 200 évvel, Csonka Ferenc kővágószőlősi plébános ügybuzgalma és fáradozása eredményeként kerül sor a templom újabb, nagyszabású restaurálására, átépítésére. A szükséges terveket Schőner Lászlóné Pusztai Ilona, az Országos Műemlék Felügyelőség mérnöke készítette, és az 1980-1983 között végzett munkálatokat is ő irányította.

A templomépületet az 1780. évi átépítés utáni állapota szerint újították fel, mégis úgy, hogy a templom bizonyos törökkor előtti jellegzetessége bemutatásra került. Így a déli falon kibontottak egy középkori ablaknyílást, egy másik középkori ablaknyílás helyét pedig jelézték. A déli bejáratot a középkori formára állították vissza. Az 1780-as átépítésnél lebontott középkori szentély alapfalaiból kiindulva a középkori falak helyén kiemelt szintet alakítottak ki. A középkorból megmaradt keresztelőkutat a szentély közelébe, a szenteltvíztartókat a bejáratok mellé helyezték el. Az északi falon levő copf szószéket elbontották, a szószék nyílását befalazták. Az egész templom vakolatát belül is, kívül is leverték és a szükséges javításokat elvégezték, a tetőzetet, a toronysisakot teljességgel felújították.

A barokk berendezésből csak kevés maradt a templomban. A múlt század végén festett Szent Miklóst ábrázoló oltárképet az északi falfelületre függesztették, mellette ugyancsak falra függesztve látható az egykor oltáron lévő két későbarokk faszobor (Páduai Szent Antal, Assziszi Szent Ferenc), továbbá a templomhajó és a szentély diadalíve sarkánál magasított állványon látható a régi oltár egy darabja (baldachin), amelyben a biblia van elhelyezve. A templom jelenleg használatos valamennyi berendezési tárgya új. Schőnerné tervei szerint keményfából készült a szembenéző oltár, a pasztoforium, az ambó, a szedilék, a húsvéti gyertya tartója és a padok.

Az újjáépített templomot Bellon Gellért pécsi segédpüspök 1983. szeptember 17-én áldotta meg, és adta át a községnek.


A község és a Képviselő-testület eredményei

Iskola felújítás, Önkormányzat épületének felújítása, Vagyesbolt-italbolt felújítás, Kultúrház felújítás, Önkormányzat épületében fűtéskorszerűsítés, 6 db szociális telek kialakítás, járdafelújítás és vízelvezető árok kialakítás, játszótér építése, fásítás, virágosítás, Golgotai bekötőút felújítás, templom díszkivilágítása, közvilágítás korszerűsítése, sírkert kialakítása, káplna és környékének felújítása, buszmegéllók felújítása, kerítések készítése, közutak kátyúzása

Folyamatban van:
Kábel tv hálózat korszerüsítése, helyileg védett épületek homlokzat felújítása, tűzoltószertár átalakítása

További terveink:
Szennyvíz hálózat kiépítése, járdaépítés, falusi turizmus beindítása

Eseménynaptár

 Minden év Pünkösd vasásárnap Falunap - Kővágótöttös
A két önkormányzat és a civil szervezetek közösen minden évben Pünkösd vasárnapra szervezik a falunapot, ahol sportversenyekkel, ebéddel, kultúrális műsorokkal várják a falu apraját-nagyját és a vendégeket. Az ünnepet hajnalig tartó bál zárja.



 Minden év május első vasárnapja Búcsú - Kővágótöttös

Alapítványok, civil szervezetek

    Római Katolikus Plébánia
    7675 Kővágótöttös, Rákóczi u. 72.
    72/374-677
    Elnök: Tímár György


Információk

Polgármesteri hivatal:7675 Kővágótöttös, Kossuth L. u. 16.
Polgármester:Lévai Sándor
Telefon:72/564-012
30/9477-695
Alpolgármester:Kosztolányi Dezsőné
Képviselõtestület:Vizslár Irén, Bárdos György, Kelenfi Lajos, Pércsi Sándor