Nógrád megye
ludany@profinter.hu
www.ludanyhalaszi.hu
www.falvak.hu/ludanyhalaszi


Bemutatkozunk
-A falu fekvése
-Természeti adottságok
-A halastavak környéke
-A falu története
-Ludányhalászi jelképei
-Műemlékek, látnivalók
-A Ráday kastély építését...
-A falu további épített emlékei még...
-A "Tiroli ház"
-A falu gazdasági élete
-Horgászat - éjjel-nappal
-Csónakázás az Öreg-tavon
-Kempingezési lehetőség
-A Ménes-patak menti falvak vidékfejlesztési programjában való részvétel

Alapítványok, civil szervezetek

Intézmények

Információk


Utcarészlet












A falu fekvése

Ludányhalászi Budapesttől mintegy 90 km-re, Nógrád megye északi szegletében, az Ipoly folyó teraszán helyezkedik el.
Az Ipoly folyó völgye ma is az érintetlen természet jegyeit viseli magán. A falu a folyó széles völgyének szélére, árvízmentes magaslatra épült. Ezzel együtt a tavaszi áradások jótékony hatása érezhető kiváló minőségű rétjének üdeségében, valamint a falut körülvevő tórendszer vízutánpótlásában.
A világörökség részeként megismert Hollókő és az Európa diplomás ipolytarnóci ősleleteket összekötő közlekedési út vonalán, - Szécsény várostól 5 km-re - találunk rá a közel 6 km hosszú falura.Megközelíthető Budapest útirányából a 2-es 22-es közlekedési útvonalon keresztül, vagy Hatvan felől a 21-es majd a 22-es főúton át Szécsényig és onnan letérve Ludányhalász felé. A település vasútállomással rendelkezik, itt vezet a Balassagyarmatot Ipolytarnóccal, illetve Szécsényt Ipolytarnóccal összekötő vasútvonal.


Természeti adottságok

A község vizekben gazdag település. A falu alatt mintegy 800 méterre folyik az Ipoly , mely a községnek és az országnak is határfolyója. Az Ipoly mellett hatalmas öntésterület van, melynek szerepe meghatározó az itt élő állatvilág élőhelye szempontjából.
Megélénkül itt az élet a madár-vonulások során. Honos itt a feketególya, a vetési lúd is előfordul. Élőhelye ez a terület a vadrécének, szárcsának, nádi rigónak, valamint számtalan vízi és parti madárnak. Olykor még jégmadarak is előfordulnak a vizek mentén. A ragadozó madarak közül meg kell említeni a karvalyokat, ölyveket, réti héját. A sok vizes élőhelynek köszönhetően a fehér gólyák kedvenc fészkelő helye községünk. Egy-egy szezonban 10-15 gólyafészeknek is vannak lakói. Költeni rendszeresen visszajárnak és van olyan év, hogy kétszer is költenek.
Az Öreg-tóban és partján ritka növényeket is megismerhetünk és egy vidra család is él itt a halak bánatára.


A halastavak környéke




Jelentős természeti érték a falut körülvevő tórendszer, melynek növény és állatvilága rendkívül gazdag. Honos a környéken a pézsma, a vadkacsa és a gémek különböző fajtái is előfordulnak. Érdekes látnivaló naplementekor a falu dél-nyugati határában elterülő Pontyos-tó felett fickándozó sokezer partifecske, melyek ügyességükkel kápráztatják el az ott sétálókat. Napnyugta után pedig a víz tetejére merészkednek a bátor halak, a légteret eluralják a denevérek.


A falu története

Több kis település fuzionálásával jött létre Ludányhalászi. A történelem IV. Béla óta őriz emléket a később összevont településekről.
Halászi: A Balassák őseinek birtoka volt 1250 körül. Török hódoltság 1500-ban, 1700-ban pedig Ráday birtok. 1800-ban Gyürky és Pejacsovich grófok az urai. A halászi lakosok 1802-ben egy barokk jellegű kőkeresztet állítanak a falu központjában. 1820-ban feljegyzik: „a falut körülvevő tó halban, de főleg csukában bővelkedik”
Nógrád-Ludány: Itt is a Balassák ősei az urak 1250 körül. 1301-ben már a meglévő Szentlélek templomról és plébánia házról írnak. Ez a templom 1688-ban már romos és 1760-1761-ben építik újjá. A települést 1820-ban Alsóludány és Felsőludányként emlegeti a történelem. Alsóludány Ráday, Felsőludány Balassa birtok. A Vármegyék Monográfiája így jegyzi: „ Ludány 1934-ben Magyar kis község, körjegyzői székhellyel, postája, távírója, vasút állomása, Valent Lajosnak pedig gőzmalma van.” Az 1900-as évek elején kezdett kiépülni a falu Horka elnevezésű településrésze.
Horka: az Ipoly áradásaitól nem veszélyeztetett magaslaton létesült. Kezdetben gazdasági épületek, vagy gazdaságot működtető zsellérek nyári, majd állandó lakhelye. Később a község fejlődésének vonzó színterévé vált. Szívesen építettek itt a fiatalok korszerű családi házakat. Ma Horka a legfiatalabb falurész, teljes közműellátással.
1948-ban az említett települések fuzionáltak. Az új név: Ludányhalászi.
A falu 1995. évi közigazgatási besorolása: Nógrád megyében független polgármesterrel és független képviselőtestülettel rendelkező község.


Ludányhalászi jelképei

A község jelképei címere és zászlaja.

Címer:Pajzs alakú arany szegélyű, 2/3 része zöld, 1/3 része kék színű. Ezüst zöld mezőben egyszarvú ló (unikornis a Ludányhalásziban élő Rádayak címerében is megtalálható) A zöld és kék mezőt ezüst csík – Ipoly folyó – választja el. A kék mezőben egy ezüst színű hal található. A kék mező és a hal azt jelzi, hogy a település állóvizekben gazdag. A zöld mező a jó termőföldek és a település mezőgazdasági jellegét tükrözi, jelképezi.
Zászló:A zászlólap fekvő formátumú, 90 x 150 cm-es – zöld, fehér, kék zászlóselyem, körben aranyrojt díszítéssel. Az önkormányzat címere a zászlólap felső ½ részének alján – színes megjelenítéssel, hímzéssel – foglal helyet, mely alatt a község neve arany szalagon ívelten jelenik meg.


Műemlékek, látnivalók




A Nagytemplom 1301 előtt épült, mert ekkor már, mint meglévőt említi a történelem. A Pápai Tizedjegyzék 1332-1337-ben plébánia és a templom működését említi. 1889-ben a templompusztító tűzvészben leégett és ezt követően teljesen átalakítják. Védőszentje Szent András apostol lesz.
Külsejét vizsgálva: vaskos homlokzati középtorony. A második emeleten félköríves ablakok, csúcsív, óra, párkány, új gúlasisak. A kórus felé a régi hajórészen két-két ablak. A kórusrésznél az oldalfalakon egy-egy ajtó.
Belseje: Eredetileg a torony alja volt a szentély. Ma ez a sekrestye. Keresztboltozatos és három boltíves. A szentély fiókos cseh süvegboltozású. A szentély felőli régi két barokk boltívet áttörték és két mellékhajót építettek hozzá. Ívnyílásos falazott orgonakarzatot építettek és mögötte félemelet magasságban helyezték el az orgonát.
A főoltár tabernákuluma egyszerű barokk. Mellette egy-egy térdelő angyal szobor. Az oltár Mária szobra új. Az átépítés során még a régi, főhajóban egy-egy mellékoltárt is építettek.


A Ráday kastély építését...

A Ráday kastély építését Ráday Pál 1700-ban kezdte.
Ráday középbirtokos nemes volt, művelt személy. Több nyelven beszélt kifogástalanul. A Nógrádi rendek 23 évesen választják meg jegyzőjüknek. 1703-ban Rákóczi hűségére áll, belső titkára lesz. Később erdélyi kancellár.
Az épület egyemeletes klasszicista lakóház, főhomlokzaton középrizalittal, 5+3+5 tengellyel.
Az épület a történelem során különböző intézmények foglalták el. Volt kolostor, Szövosz iskola, szeretetház, napjainkban pedig szociális otthon. 50 hektáros kertje védett terület a Bükki Nemzeti Park felügyelete alatt. A kastély és kertje engedéllyel látogatható.


A falu további épített emlékei még...

az 1802-ben épült barokk jellegű kőkereszt, a szintén barokk jellegű plébániaház, valamint a halászi kápolnaiskola és a háborús hősi emlékművek.
Sajnos a régi népi építészet remekei közül ma nincs mivel büszkélkedjen a falu, mivel a régi palóc házakat átalakították, nem gondolva az építészeti emlékek megőrzésére sem.














A Ráday kastély egyik kovácsoltvas ajtaja


A "Tiroli ház"







Nevét nem építészeti stílusáról kapta, hanem csodálatos virágkoszorúiról, melyek kora-tavasztól késő-őszig illatoznak. Csak muskátliból 28–féle van. Az ember-nagyságú datúrák négy színben pompáznak szimpla és teljes virággal.


A falu gazdasági élete

A halászat, a vadászat, az erdőművelés, később az állattenyésztés és a növénytermesztés adott kenyeret az itt élő embereknek.
A faluban sok családnak a vasút is adott munkát. A második világháborút követően a termelőszövetkezetek, majd a salgótarjáni nehézipar fejlődésével a gyárak és a bányák jelentettek biztos kenyeret.
Jelenleg a településen még a rendszerváltás előtt létesített műanyag termékeket gyártó üzemet a nagyhírű német Bolta cég Profilplast nevű Kft-je működteti. Ma már nagyságát tekintve az ipari létesítmény – minden túlzás nélkül – gyárnak nevezhető, hiszen a több mint 10 esztendő alatt a cég a termelt profitot folyamatosan fejlesztésre forgatta vissza.
A Szociális Otthon 1950 óta működik, ad munkát a község és a környező falvak egészségügyi képesítéssel rendelkező lakói egy részének. A gondozottak és ellátóik létszáma fokozatosan emelkedett az elmúlt években. Jelenleg is folyik egy nagyarányú bővítés, mely új munkahelyeket is teremt.
A falu jelképeiben is megtalálható a zöld szín, mely a mezőgazdasági jelleget szimbolizálja. Az itt található kiváló, magas aranykorona értékű földek méltán voltak közkedveltek az árverések időszakában. Termelnek itt búzát, olajtököt, burgonyát, napraforgót és kukoricát. Az Ipoly folyó által locsolt óriási kiterjedésű réten, a smaragdzöld füvet szarvasmarhákból álló gulyák legelészik.
A település a közeljövőben szeretné a falusi turizmus adta lehetőségeket is kihasználni. A szállásigények kielégítésére jelenleg szerény lehetőségek vannak, de 2003. júliusától igényesebb vendégeket is tudnak helyben fogadni. Jelenleg a csoportok elhelyezését az 5 km-re lévő Szécsény városban biztosítják. Előzetes egyeztetés alapján a tartós vendéglátást igénylők étkeztetése is megoldott.
Az önkormányzat tervei között szerepel az ipari terület bővítése, a további ipartelepítéshez szükséges infrastruktúra biztosítása.


Horgászat - éjjel-nappal





Az északi horgászvizek jelentős horgászegyesülete működik a 30 hektáros Pontyos-tó, valamint a 2,6 hektáros Kis-tó vizein. Ezek a tavak a környék horgászainak igen kedvelt horgászvizei. A víz tiszta, a hal jóízű, a fogás gyakori, a vendégeket pedig szívesen látja az egyesület.
A tó partján horgászbolt és büfé szolgálja a horgászokat és vendégeiket.
Szeretettel vár minden horgászót az Öregpotyka Horgász Egyesület!


Csónakázás az Öreg-tavon






A romantikát és a természetet kedvelők igénybe vehetik a csónakkölcsönző szolgáltatását az Öreg-tó vizén, ahol gyönyörködhetnek a háborítatlan természet szépségeiben. A szabadidő park területén kialakított szabadtéri tűzrakó helyek, padok, asztalok és a játszótér biztosítják a pihenést, kikapcsolódást.


Kempingezési lehetőség

Érdeklődés: 06-32/556-021


A Ménes-patak menti falvak vidékfejlesztési programjában való részvétel

A vidék, a közvetlen környezet fejlesztése céljából Ludányhalászi község is - a Ménes-patak menti települések közül Endrefalva, Karancsság, Piliny, Szalmatercs és Szécsényfelfalu községekkel összefogva - közös vidékfejlesztési koncepció kialakítását és megvalósítását kezdte meg. E program végrehajtását segíti az Endrefalva és Térsége Közösségéért Egyesület pályázata útján elnyert állami támogatás. A vidékfejlesztés célja ebben a térségben arra irányul, hogy az adott településeken élők bevonásával, széles társadalmi együttműködés keretein belül
- a táji és építészeti örökséget, a gazdaság helyi értékeit feltárják és megóvják,
- segítsék a térségben a helybenmaradást, a megélhetést biztosító tevékenységek beindítását munkahelyteremtés céljából,
- javítsák a roma és nem roma hátrányos helyzetű rétegek életkörülményeit,
- a kulturális különbözőségből adódó előnyök kihasználását a térség vonzerejének, értékének növelése érdekében,
- a roma családok integrálását a helyi gazdaságokba, közösségekbe.

Alapítványok, civil szervezetek

    Öregpotyka Horgász Egyesület
    3188 Ludányhalászi,
    06-32/456 042
    Elnök: Brunda József

    Az északi horgászvizek jelentős horgászegyesülete működik a 30 hektáros Pontyos-tó, valamint a 2,6 hektáros Kis-tó vizein. Ezek a tavak a környék horgászainak igen kedvelt horgászvizei.
    A víz tiszta, a hal jóízű, a fogás gyakori, a vendégeket pedig szívesen látja az egyesület. Az ínyencek rákot és kagylót is foghatnak az ajánlott vizekben.
    A tó partján horgászbolt és büfé szolgálja a horgászokat és vendégeiket. A szolgáltatás május elseje és szeptember harminc között áll rendelkezésre. 2002 évben 720 vendéget fogadására került sor.
    Víztípus: kavicsbánya tó; Álagmélység: 4 m; Növényzet: gyér, nád-sás
    Halfajták: ponty, süllő, csuka, keszeg, harcsa, törpeharcsa.
    Rekordok:
    ponty 12,6 kg; süllő 7,47 kg; csuka 15,75 kg; keszeg 3,15 kg
    kárász 3,70 kg; harcsa 13,65 kg; amúr 7,7 kg
    Telepítések: ősszel és tavasszal
    Szabályok: Az országos szabályok érvényesek. Eltérés esetén hirdetőtáblákon értesítés!
    Horgászidőszak:
    01.01 - 03.30-ig 6:00-24:00
    04.01 - 09.30-ig 4:00-24:00
    10.01 - 12.31-ig 6:00-24:00
    Vendégek: napkeltétől napnyugtáig
    hétvégeken éjszakai horgászat
    heti jegy is váltható
    Fogható: naponta 3 db nemes hal ebből 2 db egyfajta + 55 kg egyéb hal.
    Jegyárak:
    felnőtt napijegy: 1.700.- Ft
    ifi napijegy: 850.- Ft
    éjszakai felnőtt: 1.700.- Ft
    ifjúsági: ....- Ft
    Jegyek válthatók:
    A község ital boltjában, Hangya vegyesboltban, Tópart Büfében.

Információk

Polgármesteri hivatal:3188 Ludányhalászi, Rákóczi út 69.
Polgármester:Kovács Imre
Telefon:06-32/556-021
Fax:06-32/456-200
Jegyzõ:Kereszti Imréné
Képviselõtestület: Bódiné Fenyvesi Mónika, Brunda József, Eitler Rudolfné,
Kalos Istvánné, Miklós Lajos, Mosó Zoltán,
Szeles Marianna, Szép Katalin, Végh Imre Gergely
Intézmények

    II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Napközi-otthonos Óvoda
    3188 Ludányhalászi,
    Iskola:Rákóczi út 119.
    Óvoda: Kossuth út 10.
    Iskola: 06–32/456-008
    Óvoda: 06–32/456-005

    Igazgató: Zsédelyné Tóth Mária

    Művelődési Ház
    3188 Ludányhalászi, Rákóczi út 32.



    Orvosi Rendelő
    3188 Ludányhalászi, Rákóczi út 152.
    06–32/456 002

    Háziorvos: Dr. Járosi János

    Ipolypart Ápoló Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézet
    3188 Ludányhalászi, Rákóczi út 71.
    06–32/456-024

    Vezető: Bereczné Kelemen Éva


    Buszmegálló
    3188 Ludányhalászi, Központ

    Ne feledje!
    Ha autóbusszal jön, itt kell leszállnia!



Ajánljuk halunkat és szeretettel várjuk a vendégeket !
Vendégcsalogatóként pedig álljon itt bemutatkozónk.