Borsod-Abaúj-Zemplén megye
madph@axelero.hu
www.mad.info.hu

Lélekszám: 2778 fõ | Lakóházak száma: 1200

"A történelmi korok, szőlő sorok,
híres borok, ásványi porok"
volt mezővárosa.

Bemutatkozunk
-A Falu története
-A település bemutatása
-Mád, állandó turisztikai láványosságai

Eseménynaptár

Befektetési, gazdasági lehetõség

Alapítványok, civil szervezetek

Intézmények

Információk







Zsinagóga

Zsinagóga belső

Katolikus templom

Református templom

Rákóczi Aspremont Kastély



A Falu története

Mád község nevének eredetéről többféle teória is kialakult. A monda szerint honfoglaló őseink vezére Árpád is gyönyörködött a táj festői szépségében. Egy hegy tetejéről csodálta a panorámát, majd lenyűgözve így szólt: "Ma ád Isten szerencsét e tájon Ond és Tarcal vezéreknek!" Így született a "ma ád"-ból a Mád, "szerencsét"-ből a Szerencs, "tájon"-ból a Tállya elnevezés, helységnév. Ond és Tarcal természetesen a honfoglaló vezérek nevét őrzik. Az a hegy, ahol Árpád állt az Isten-hegy nevet kapta.
A másik felvetés viszont Kiss Lajos nyelvész, etimológus elképzelése alapján született. Eszerint a nézet szerint a község elnevezése a "Modu" személynévből származik.

A régészeti leletek bizonyítják a tényt, miszerint már az őskor embere is felfedezte a helyiség kedvező éghajlatát, fekvési viszonyait.
A pattintott, csiszolt kő eszközök, obszidián használati tárgyak, valamint őskori edénytöredékek engednek következtetni a település ősi múltjára. Ősi temetőkre, sírmezőkre bukkantak a község nyugati oldalán, a tállyai part melletti részen, illetve a mai iskolaudvaron is.
Ezen feltárások alkalmával bronzkori edénymaradványokat is találtak, amelyeket ma a Nemzeti Múzeumban őriznek. A leletek kb. Kr.u.400-ból valók. Ezek a fantasztikus kincsek árulták el az utókornak, hogy már az őskorban is ismerték a szőlőt, hiszen szőlőlevél kövületeket is találtak. Természetesen ezek a kövületek nem a mai nemes szőlő maradványai, hanem ennek ősei.

A XIII.sz-ban Mád már lakott település volt. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a közelmúltban jelentős mennyiségű ezüstpénz került napvilágra. /IV.Béla(1235-1270),V.László(1270-1272), III.Endre(1290-1301)/
A település a XIV. században már községi életet élt. A pápai tizedlajstromokban Maád és Mad néven említik.


A legrégebbi oklevelekben Oppidumként jegyzik. Ez a kifejezés mezővárost jelent. Olyan helységet jelöl, amely már elindult a városiasodás útján, de még földesúri hatalom alatt állt.
A település múltját alapvetően befolyásolták a földesurak. A község a XV.században a tokaji várhoz tartozott, majd királyi birtokként a regéci uradalom része lett. Eszerint a XIV.sz-ban ez a terület Tállyával együtt a tokaji várhoz tartozó birodalom fontos részeként a Debreyek tulajdonába került. Néhány évvel később Debrey összetűzései miatt elveszíti a birtokot. Ekkor a király Brankovics György kezébe helyezi a már akkor is híres területet, majd 1495-ben Hunyadi János kapta meg Tokaj várával együtt.
A következő évekről, évtizedekről sajnos rendkívül kevés adat áll rendelkezésünkre. Az első hiteles dátum 1541 januárja. Ekkor I.Ferdinánd a települést a Serédy testvérek (4.sz.melléklet) gondjaira bízta, mint Tállya várához tartozó értékes birodalmat. Ebből az időből származik a következő kimutatás is: 15 porta, 3 szabados, 15 szegény jobbágy mellett 2 bíró élt Mádon.
A Serédy testvérek nővérének fia Alaghy János 1557-ben örökölte meg a birtokot.
A tatár és török harcok természetesen Mád község múltjában is sötét foltot hagytak. Bár 1567-ben a török elhamvasztotta a települést, ennek ellenére 1568-bqn 120 állt területén, sőt a XVI. Század végére Zemplén vármegye hetedik legnépesebb települése volt.

Alaghy János végrendeletében megosztotta a birtokot gyermekei és testvérei között. Alaghy János lánya Judith Mágóchy András felesége volt, gyermeküket Ferencnek nevezték. Mágóchy halála után Judith másodszor is férjhez ment, ezúttal Rákóczi Zsigmondhoz. Az Alaghy család kihalása után a község a Rákócziak tulajdonába került. A végrendelettel azonban nem minden családtag értett egyet, ezért még évekig tartottak az örökösödési összetűzések.
1627-ben Mád, a megerősödött mezőváros már vásártartási joggal is rendelkezett
1635-ben a király az egri káptalant szólítja fel hogy iktassa be Rákóczi György és Pál testvéreket a mádi birtokukba.

A lakosság " Szent Márton adóját" fizette, ami évente 40 forintot jelentett.
Az 1630-as évek vége egy újabb ínséges időszak kezdetét jelentette a település életében. 1637-ben a törökök ismét felégették Mádat, sőt 1638-tól köteles volt adót fizetni a törököknek. A község népe -valószínűleg védelmi okokból - bástyaszerű tornyot épített a templom közelében, 1635-1653 között. Eközben Mád a lőcsei jezsuiták tulajdonába került.
1645-ben pestisjárvány tizedelte a lakosságot. A gyilkos kór nem kímélte az időseket és a gyermekeket sem. Mint Lórántffy Zsuzsanna 1645. október 1-én keltezett levelében írja férjének, a pestis - vagy az ő szavával döghalál - 60 embert is elpusztított egy nap alatt. A következő csapást az 1694-ben bekövetkező sáskajárás jelentette, ami a tavaszi vetést teljesen elpusztította. Láthatjuk tehát, hogy ezek a kíméletlen csapások nemcsak tönkretették, megtépázták az akkor lakosság álmait, vágyait, reményeit, de a megélhetésüket is nagy mértékben veszélyeztették. A kilátástalanság, reménytelenség, azonban tovább fokozódott a következő években is.
1695-ben jégeső zúdult a határra, a feljegyzések szerint a minden termést elpusztító jég lúdtojásnál is nagyobb méretű volt.
Ennyi csapás után csapás után a várva-várt fellendülés az 1700-as években következett be.
1700. november 1-én II. Rákóczy Ferenc és nővére Julianna 3000 R forintért visszavásárolta a területet. Ebben az időben kezdett visszatérni az emberek életkedve. Sokan mondják ma is - azok is akik nem mádiak - hogy a mádi ember akaratereje, tenniakarása már ebben a korai időszakban is megmutatkozott. Újra volt minek örülni, helyreállt a megszokott rend, a szorgos hétköznapok is évről-évre meghozták eredményüket, hiszen minden ősszel fényes szüret bíztatta a mádi embereket. A mádi szüretnek már ekkor igen nagy híre volt. Ez idő tájt II.Rákóczi Ferenc is gyakran megfordult a településen, kivált szüretek alkalmával.
Thököly Imre a fileki várból is hazaküldte a katonákat szüret idején, a termés védelmére.
1723-ban Mádon megkezdte működését az ispitály (patika), sőt 1761-ben megnyílt az első kvártélyház átutazók részére. Az utazás ekkoriban kitaposott utakon történt. A hírvivők, futárok lóháton vitték a híreket és a látogatóba érkezők is ló húzta kocsin közlekedtek. Községünkön több fontos út is keresztülvezetett. Ilyen volt a Kassa-Tállya-Szikszó, de a Mád-Tokaj útvonal is. Az utak ebben az időben itt is kátyúsak, kezdetlegesek voltak, így az utazás rendkívül fáradtságos volt. Erről még 1658-ban a svéd király követe is írt, miután Zemplén megyén utazott keresztül. Az utazási fáradalmak kipihenésére a kvártélyház jó szolgálatot tett.
1724-ben már a Csizmadia Céh is megkezdte működését községünkben, egészen a XIX.század végéig biztosította a község és a környék lakossága számára a lábbelit. Itt tennék még említést a bodnárok céhéről is, hiszen jelentősége a környéken is kimagasló volt. Az utolsó hordókészítő család a Barna család az 1950(!)-es évek elején fejezte be a bodnárok több évszázados munkáját.
Visszatérve az 1700-as évekre tovább folytatnám községünk történetét.
1739-ben újabb pestisjárvány pusztított a településen, sőt 1741-ben egész Zemplén megyét feldúlta a gyilkos járvány. A ránkmaradt írások tanúsága szerint a pestist a kereskedők terjesztették a falvak között.

1754. nov.4-én Mária Terézia a kincstárnak fizetendő 12502 forint fejében Orczy Lőrinc bárónak adományozta Mád város negyed részét és a hajdani Rákóczi féle mádi, illetve ondi birtokokat is. Orczy tehát elérte amit akart. Kihasználta az eladósodott birtokosok szegénységét, házukat, szőleiket megvásárolta, építvén ezzel saját gazdagságát. Természetesen a lakosság nem nézte jó szemmel Orczy rosszindulatúságát, elégedetlenségüknek többször is hangot adtak.
A század végi Napóleoni háború Mád község életében is megmutatkozott. 1809-ben a Napóleon elleni háborúban a "Nemesi Hadak" Tokaj-hegyaljai járásában Mád volt a sereg gyülekezőhelye.
A századfordulón a lakosság az adó és a kedvezőtlen időjárás miatt teljesen elszegényedett. A tavaszi fagyok miatt a hegyaljai borok minősége erősen lecsökkent, az aszús évjáratok ritkultak. Ezért a kevésbé tehetős birtokosok eladták földjüket, így lassan kicserélődött Mád birtokos rendje. Orczynak természetesen ismét jó alkalom adódik birtokainak további fejlesztésére, növelésére.

Az első szárazmalom 1753-tól kezdte a lakosság ellátását. 1790-es évek végére pedig már több malom is dolgozik (Szilvás-malom, Őz-hegyi malom, sőt a község végén is működik egy malom. Erről kapta nevét az utca is: Malomsor.)
1770-ben megkezdődik a pálinkafőzés is. A településen nagyon sok "korcsma" is várta vendégeit. Az italmérés joga a földesúré volt. A jobbágyok saját termelésű borukat csak szeptember 30-tól ( Szent-Mihály napjától) újévig mérhették, sőt 1780-tól a gazdatisztek ezt is megtiltották nekik. Így a mádi bortermelők kénytelenek voltak nagyon olcsón eladni a bort idegen kereskedőknek, akik az értékes mádi nedűt elszállították és nagyon drágán, sokszor aranyért adták tovább.

Az új század első éveiben, évtizedeiben ismét gyilkos járványok sorozata súlytotta a lakosságot. 1822-ben himlőjárvány, 1827-ben vérhas szedte áldozatait. 1831-ben pusztított községünkben a nagy kolera járvány. A halotti anyakönyvi kivonatok tanúsága szerint a rettenetes járvány közel ezer áldozatot követelt. A halottakat a jelenlegi temető közelében, az úgynevezett kolerástemetőben - vagy ahogy nagyszüleink említik - kistemetőben helyezték örök nyugalomra.


A település bemutatása

Településünk kor szerinti megoszlása:
0-19 év: 26%
20-39 év: 28%
40-59 év: 25%
60 év felett: 21%

Nemek szerinti megoszlás.
Nő: 57%
Férfi: 43%

Mád Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolctól 45 km-re Tokaj-hegyaljai szőlőtermelő vidéken található.
Ősi település. A község hegyek dombok közötti védett völgykatlanban terül el. A völgykatlan déli nyílása a sík Alföldre szélesedik ki.
A községet szőlőtáblák, majd északról nagy kiterjedésű erdők veszik körül.
A település víz-, gáz-, villany-, telefon-, szemétszállítás-, és részlegesen szennyvíz infrastruktúrákkal ellátott.
A vasúti közlekedést a Szerencs - Hidasnémeti közötti vasúthálózat biztosítja. Közúti megközelíthetősége a 37-es útból a 3713-as számú úton lehetséges.

Az Önkormányzat Képviselőtestülete 10 főből áll, melyből 1 fő a Polgármester.

A római katolikus plébánia és templom, a református templom, a szinagóga idegenforgalmi látványosság. A Mádot körülölelő panoráma párját ritkító.
Mád fekvése következtében jó kirándulási lehetőseg Tokaj, a Tokaj-hegyaljai községek meglátogatásához.


Mád, állandó turisztikai láványosságai

1, Kőzet gyűjtemény, szőlészeti-borszati eszközök kiállítása:
3909 Mád, Batthyány tér 2. /Római Katolikus Plébánia/

2, Műemlékek:
a./ Római Katolikus Templom
b./ Református Templom
c./ Zsinagóga
d./ Rákóczi Aspremont Kastély

Szálláshely a községtől 1 km-re található, a Sós Borház Panzió, étterem, ahol 20 fő szállásolható el.

A községben 9 vendéglátóhely található, mely magában foglal italboltot, kultúrált eszpresszót és cukrászdát.

A település természeti adottságai szőlőtermesztést és borászati tevékenységet tesznek lehetővé. A község 900 ha szőlőterülettel rendelkezik, tekintettel arra, hogy Tokaj hegyalján található,ahol a szőlőtermesztésnek és borászatnak nagy hagyományai vannak.

Az ásványbányászatban a zeolit, a bentonit és a kaolin a meghatározó.

Főbb termelő és szolgáltató tevékenységei elsősorban e két ágazathoz kapcsolódnak.

Eseménynaptár

 Minden évben október elején Szüreti felvonulás

Szüreti felvonulás, vigadalom, mulatság, borkóstolás.
A MÁDI SZÜRETI NAP legújabb kori történelme 1992-ben kezdődött újra, felidézve a régi korok hagyományit.
Felvonul a lakosság apraja-nagyja beöltözve a régmúlt idők hangulatának megfelelően. Kisbíró, talus zsidó, sáfárok, szőlő csőszök a kereken forgó és más a településre jellemző figurák kapnak helyet a felvonuló menetbe.


Befektetési, gazdasági lehetõség

  • Ingatlan felújításhoz kapcsolódó befektetési lehetőség
    Takarék épület felújítása, melyben lehetőség van étterem, szálláslehetőség /kb. 10 szoba/ panzió, kiszolgáló helységek kialakítására. Megvehető, bérelhető, gazdasági társaságba bevihető.
    Érdeklődni:47/348-003

  • Szőlőtermesztéshez, borászathoz kapcsolódó befektetési lehetőség
    Állandó befektetési lehetőség a szőlőtermesztéshez és a borászathoz kapcsolódóan.
    A kistermelők által megtermelt szőlő és bor értékesítésének a megszervezése.
    Érdeklődni: Agrárkamara, 47/348-010

Alapítványok, civil szervezetek

    Községi Sportegyesület
    3909 Mád, Sport telep



Információk

Polgármesteri hivatal:3909 Mád, Rákóczi u. 50.
Polgármester:Galambosi Imre
Telefon:47/348-003
47/348-047
Fax:47/348-016
Alpolgármester:Gáthy Sándor
Jegyzõ:Novák András
Képviselõtestület:Kozmáné Vinnai Zsuzsanna, Dr. Farkas Géza, Fehér Barnabás, Keresztény Mihály, Kovács Mihály Tamás, Lechner Mihály, Dr. Lukács József, Szepsy István
Intézmények

    Koroknay Dániel Általános Iskola
    3909 Mád, Rákóczi u. 69.
    47/348-009
    Vezetõ: Koppány László igazgató

    Oktatási létszám: 330 fő

    Napközi Otthonos Óvoda
    3909 Mád, Bercsényi köz 2.
    Vezetõ: Földy Istvánné

    130 fő, 3-6 éves korú gyermekek nevelését végzi

    Művelődési ház
    3909 Mád, Rákóczi u. 26.
    47/348-656
    Vezetõ: Oleár Zoltán igazgató

    Községi Könyvtár
    3909 Mád, Rákóczi u. 19.
    47/348-010
    Vezetõ: Vaszil Katalin igazgatónő

    Orvosi rendelő I.
    3909 Mád, Rákóczi u. 21-23.
    47/348-031
    Vezetõ: Dr. Gere József

    Orvosi rendelő II.
    3909 Mád, Táncsics u. 10.
    47/348-038
    Vezetõ: Dr. Czimre József

    Anya és gyermekvédelmi tanácsadó
    3909 Mád, Rákóczi u. 48.
    47/348-003

    Postahivatal
    3909 Mád, Rákóczi u. 48.
    47/348-048 47/348-057

    Vasútállomás
    3909 Mád, Vasút utca
    47/348-012

    Takarékszövetkezet
    3909 Mád, Rákóczi u. 46.
    47/348-019

    Agrárkamara
    3909 Mád, Rákóczi u. 19.
    47/348-010

    Mád - Hegyközség
    3909 Mád, Rákóczi u. 19.
    47/348-651

    Római Katolikus Egyház
    3909 Mád, Batthyány tér 2.
    47/348-017

    Református Egyház
    3909 Mád, Táncsics u. 52.
    47/348-561