Kisalföldön a Marcal és a Rába völgyében helyezkedik el, Győr-Moson-Sopron Megye délkeleti részén, Győrből közúton – 32 km – a 83-as útról Tétnél letérve jó félóra alatt autóval odaérünk. Kerékpárral Győrből Koroncón keresztül nagyrészt erdők között kerekezve illetve a Rába vagy a Marcal védtöltésén érhetjük el. Csorna csak 22 kilométerre van Mórichidától. A vasútállomások ugyan messzebb vannak – Gyömörén illetve Enesén át ma már 14 autóbusz pár közlekedik megyénk székhelyére.
Határa ligetes, lapos homokos hátakkal. Szántók és erdők váltakoznak rajta. Fényes Elek 1851-ben így ír róla: „Határa lapályos, de termékeny. Rétje sok. Fája elég a Rába mentibe.”
A mai közigazgatási területe 3230 hektár, amelyből 167 ha belterület, 33 ha zártkert. A szántók és erdők 90 %-a magántulajdonban van, az erdők 10 %-át a Kisalföldi Erdőgazdaság birtokolja.
Az időjárása kellemes, habár a csapadék viszonylag kevés, a 30 éves átlag is csak 583 mm. Az évi napsütéses órák száma 1900-1950.
A vizek falujának is nevezhetnénk. A Rába folyó a falu nyugati határa a Marcal folyó a Fő utcai „kertek alatt” csordogál.
A Marcal a falu határában éri el a Csikvándi Bakony-ér és a Csangota patak. Ma már nehéz elképzelni, hogy a Csangota mentén a XIX. Században még 29 vízimalom működött.

A falu mai településszerkezete a történeti fejlődésének egyes fázisait tükrözi s az egyes részek nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz. Az ősi falurész –Bordács- még ma is létezik, s a Nagy- és Kis- mórichidai rész jól megkülönböztethető. Az utóbbi évtizedekben a falu elsősorban a szőlőhegy irányában fejlődött. Igényes szép házak épültek a régi és az új falu részen egyaránt. A régi falurésztől a „Papréten” létesült sportpálya választja el.
A falun kívüli településekről – az ősi Teke-pusztáról, Ferencházáról s Tördemészről – a lakosok betelepültek a faluba. Tekén ma már csak az erdészlakások vannak
A 360 lakás –családi ház- zöme a 70-es években épült vagy bővült. A múlt századból már csak néhány nádfedeles parasztház maradt. Építészeti értéket képviselnek az Új utca 3. és a Bordács utcai régi lakóházak.
Mórichida határában, Dombiföldön található az Árpád-korban -1251. előtt- román stílusban, a mórichidai premontrei kolostor részeként épült katolikus templom. E templomot 1860-ban Romer Flóris – a kor egyik legnagyobb archeológusa – nagyon romos állapotban találta. „Alacsony fekvése miatt a vízáradásoknak ki van téve, falai nyirkosak és zöld penésszel befedettek, tetőzete pedig éppen, hogy fenntartatik”. A tetőt 1930-ban mórichidai ácsok Szabó József ácsmester irányításával újították fel. A költségét a ferencházi uraság – Kőnig Ignác fizette.
A templom szakszerű felújítása 1935-ben Fömötör Gyula – néhai plébánosunk – fáradhatatlan munkásságának köszönhető. Az akkori restaurálást Schutzbach Antal iparművész irányította s ennek során a külső barokk formai elemeket eltávolították. Az új torony gömböt és keresztet árpási kovácsmester készítette el. Legutóbb a hívők anyagi támogatásával az Országos Műemlékhivatal 1995-ben újítatta fel a templomot, amely évszázadokon keresztül szolgálja a mórichidai és árpási római katolikus híveket. A plébánia 1794-ben Mórichidáról Árpásra költözött s azóta –tévesen- a templomot is gyakran árpásinak nevezik. A templom a plébánia segítségével tekinthető meg. (Árpáson a plébánia emeletes épülete a Rába hídról lehajtva a kápolna mögött található /Gerencsér Gyulánál kell érdeklődni/.
A templom egyhajós, bordás keresztboltozatú, egyenes záródású szentéllyel, két toronnyal. A főoltár egyes részletei a XVII. Század végéről valók. Az oltárkép 1666-1667. közt készült. A felsőrészen a Madonna alakja lebeg, a gyermek Jézus az angyalok Magyarország térképét a Madonna széttárt köpenye alá vonják. Felettük két angyal Máriát a magyar koronával koronázza meg. A kép alsó részén portrészerűen megfestett egyházi és világi vezetők láthatók s köztük térdel a kép ismeretlen alkotója is. A térdelők Mária oltalmába ajánlják a térképpel szimbolizált Magyarországot s hozzá könyörögnek.
Műemlék templomunkat feltétlenül érdemes meglátogatni!

A mórichidai Fő utca közepe táján egy szép vadgesztenyesor vezet az 1789-ben épült evangélikus templomhoz. Ide járnak az árpási evangélikusok is. A II. világháborúban e templom is megsérült. A helyreállítást anyagilag is segítették a Mórichidáról Amerikába kivándorolt Cleveland-i magyarok Bors Károly és neje összefogásában. A templomot a közelmúltban /1996/ renoválták ezért is méltó a megtekintésre, amihez a közeli parókia szívesen ad segítséget.
Az ezredfordulós parkban, az első és második világháború áldozatainak a község 1992-ben állított emlékművet, amely a téti közút mentén, a falu közepén található.

Amint a bemutatkozó részben említettük, a kéttornyú katolikus templom, 1666-1667-ben készült oltárképpel /balra fent látható a képen/

1789-ben épült evangélikus templom.

30 perc gyalogtúrával elérhetjük Rábaszentmiklóson az Árpád kori körtemplomot.

Pihenés, kikapcsolódás a Marcal és a Rába folyó partjainál, horgászattal, túrázással, fürdéssel.