Nagyberki község Kaposvártól 20 km-re keletre, a 61-es közlekedési főút mellett, Dombóvártól 15 km-re, a Kapos-folyó völgyében fekvő település. A község határában talált leletek, sáncok, földvárak ill. feltárt ún. „halom” temetkezési helyek arra utalnak, hogy itt kelták laktak az idősszámítás előtti évezred közepén és messze földön híres telepet építettek ki. A Szalacskai őstelep mint fejedelmi székhely dunántúli gócpont volt, pénzverővel, bronzöntödével és kovácsműhellyel. A falu történetét – mind Nagyberki, mind Kisberkiét, ugyanis 1950-ig két önálló község volt a ma egy település - okleveles adatok alapján 1229-től ismerjük. Az 1860-as évekig Berki néven szerepelt, majd Kisberki csatolásával változott neve Nagyberkivé. A község mindig a környékbeli települések központjaként szerepelt, mint tanácsi székhely, majd mint körjegyzőségi székhely. Jelenleg 4 település körjegyzőségi székhelye. Frech József nagyberki lakos 2001-ben elkészült és kiadott, 300 oldalas, képekkel, illusztrációkkal ellátott monográfiája teljes mértékben felöleli és ismerteti Nagyberki történetét, történelmi, gazdasági, társadalmi és egyéb szempontokból is (kapható: Körjegyzőségi Hivatalban, utánvéttel is, ára: 1000 Ft).

Az 1760-as években került a Schmiddeg családtól a Vigyázó család tulajdonába, a hozzá tartozó magtárral együtt. A kastély műemlék, a magtár műemlék jellegű épület. Tulajdonjoga 1980-ban került a Községi Tanácstól át a SM.-i Tanácshoz, és ekkortól került ide a SM.-i Levéltár kihelyezett anyaga, illetve ekkor, a ’80-as évek elején újították fel az épület. Levéltárként 1985-ben nyitották meg, adták át, ahol azóta földhivatali iratokat, községi tanácsi, termelőszövetkezeti iratokat tárolnak. 1986-tól - mint a SM.-i Levéltár legújabb kori osztályát. – megnyitották a kutatók számára is. A kastély alapterülete 1.100 m2 . A park területe 2 hektár – mely természetvédelmi terület a benne lévő, sajnos már csak néhány darab ritka fafajtára, cserjére tekintettel –, rajta egy kultúrházzal, megmaradt a helyi Önkormányzat tulajdonában. Az önkormányzatok jelenleg eladásra hirdetik az épületeket ill a parkot is.

Nagyberki 512 lakóépülete 12 utcában települt. A gondozott porták, a korszerű, komfortos házak sora, a rendben tartott közintézmények, a közszolgáltatások szintje jómódot tükröz. A községnek széles körű intézményhálózata van, többek között – intézményirányító társulás formájában – 1-8 osztályos általános iskolát (melyben nyelvi labor, számítástechnikai oktatás, zeneiskola működik), ahova több mint 300 gyermek jár a környező településekről, napköziotthonos óvodát, háziorvosi, fogorvosi rendelőt, körjegyzőséget, könyvtárat, az idősek számára Idősek Klubját tart fenn. A község valamennyi útja szilárd burkolatú, 1993-ban kerékpárút is épült Mosdósig. Az egészségügyi szolgálatot a helyi háziorvos illetve fogorvos látja el. A községben kábeltelevíziós hálózat (helyi képújsággal), földgázhálózat, korszerűnek mondható telefonhálózat van. A közeljövő legfontosabb fejlesztési feladata a szennyvízelvezető rendszer kiépítése. Az1960-as évektől egyre többen - főként szakmunkások és középfokú végzettséggel rendelkezők - találtak munkahelyet más ágazatokban, elsősorban Kaposváron, amely tendencia a helyi Termelőszövetkezet megszűnésével is fokozódott. Ugyanakkor igen sok magángazdálkodó jelent meg a faluban a kárpótlási, részaránytulajdonú földek megművelésére. Fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban a mosdósi kórház, melynek kiszolgáló személyzete jórészt helybeliekből és környékbeliekből tevődik össze.

A községben füves futballpálya (egy sportcentrumban , ahol 4 sávos, automata tekepálya is van), amely az NB II-es labdarúgóbajnokságban szereplő Kaposvölgye Vállalkozók SC pályája, az iskola udvarán aszfaltozott kézilabdapálya várja a sportolni vágyókat. A község határában terül el a horgászatra is használt Hársasberki-halastó, mintegy 150 ha vízterületével. Információ: Tormási István titkárnál (tel.: 30/997-3091). Kedvelt kirándulóhellyé vált az elmúlt években Csúz Béla és családja birtokában lévő Vadaskerti magántulajdonú tava, ahova előzetes egyeztetés után lehet ellátogatni..

A községtől délre 3 km-es távolságba helyezkedik el a kiváló a kiváló mikroklímájának köszönhetően a harmónikus, zamatos borokat termő Kata-hegy ill. mellette a Szalacska-hegy melyek országos jegyzékben szereplő bortermő helyek. A szép, rendezett pincékben kiváló borok érlelődnek, melyek a túrázni, kirándulni vágyók részére rendelkezésre állnak. A főbb termelt fajták: olaszrizling, királyleányka, zöldvertelini, kékfrankos, zweigelt és a merlot. Minden év tavaszán – a környező községekkel közös Hegyközség által rendezett borversenyen - hozzáértő, vizsgázott borszakértők minősítik a borokat. Június közepén itt rendezik meg - szentmise keretében, mivel Szalacska védőszentje páduai Szent Antal - az Antal-napi hegyi búcsút, az 1773-ban barokk stílusban épült római katolikus, műemlék jellegű kápolnánál, mely Szalacska legmagasabb pontján áll. Aki szereti a jó borokat, a friss tiszta levegőt és meg akarja ismerni az itteni hegyi gazdák vendégszeretetét, az látogasson ki a Kata- vagy Szalacska-hegyre, melyet végig karbantartott, kővel szórt úton közelíthet meg.

Oláh János költő 1942-ben Nagyberkiben született. Regényeket, verseket, színdarabot írt, Nagyberkivel kapcsolatos két önéletrajzi regénye a Közel (1976) ill. a Visszatérés (1979).