Belterülete: 171 ha Külterülete: 1 977 ha

Nyírtura a Közép – Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 13 Km távolságra lévő település. Könnyen megközelíthető, területén áthalad a 4-es főút. A legközelebbi vasútállomás Nyíregyházán található.
Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz.
A település határában folyik a Kállai-főfolyás. Erdőtársulásait akácosok jellemzik, de kisebb területen találkozhatunk fenyővel, nemes nyárakkal és tölgyesekkel is.

A községet a XIII. sz. elején a Váradi Regestrum már lakott településként jegyzi. A település határában talált értékes régészeti leleteket a Jósa András Múzeum őrzi. A középkori egyház történetéről semmit sem tudunk annak ellenére, hogy a templom késő gótikus kapuján az 1488-as évszámot látjuk. A község a Nyírtura nevet csak 1898-ban kapta. Korábban a fellelhető források szerint Tura, Turra, néhol Váraljaként fordul elő.

Kevés az olyan eredeti forrásanyag, amelyben Tura konkrétan említést nyer. 1222-es az az okirat, amelyben először hivatalosan szerepel. Ez a váradi tüzespróba lajstrom, melyben először olvashatunk egy Turára való emberről, Bensa Domonkosról egy per kapcsán.
Jellemző a későbbi időpontból fellelhető adatokra is, hogy valamennyi valamilyen bírósági eljárás hivatalos ügyirataként maradt meg. Így az az adománylevél is, amely 1318. február 19. dátummal kelt, s mely szerint I. Károly király, hűségükért és érdemeikért Kállai Egyed fiainak, Simon és István mestereknek adományozza a Szabolcs megye Szőllős nevű földet, amely a Tura nevű birtokkal határos. 1342-ben Pál országbíró új birtokfelosztást rendel el. Az oklevélben Tura is szerepel ismét.

Csánki Dezső a “Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában “című művében írja, hogy 1454-ben Turát a Kállay család bírja.
1773-ban a magyarlakta területek bizonyítására országos helységösszeírásra kerül sor, amely csak 1920-ban jelent meg nyomtatásban, ez Turra néven említi községünket.
1799. évben Vályi András a Magyarország leírása című művében így ír:
“ Tura magyar falu Szabolcs vármegyében. Földesurai több urak, lakosai többen reformátusok, fekszik Napkorhoz közel, melynek filiája / határja/ olyan, mint Pazonyé.”
1900. évi Szabolcs vármegye monográfiája szerint:
Tura kisközség 150 házzal, 973 lakossal. Postája: Nyír-Bogdányban, távírója Kemecsén található. Két nemesi kúriája volt: a Kállay féle és a Szűcs féle.
1929-ben Márton Béla a Nyírség helységneveiben adatokkal szolgál a község akkori határterületeire vonatkozóan is: Területe 3714 kh. Ebből termő 3526 kh. Terméktelen 188 kh.
A XX. század elején a község lakosságának helyzete egyre nehezebbé vált. Az emberek nagy része földműveléssel foglalkozott, cselédsorban élt.

A település jelleg eredetileg egyutcás, szalagtelkes kisközség. Főutcája Ny - K irányú. Ezzel párhuzamosan, tőle délre épült ki a Tót sor, melyet a XIX. sz. elején felvidéki telepesek népesítettek be. Az újabban beépített apró utcákkal a település halmazos szerkezetűvé vált. A hagyományos, népi építkezés emlékei nem maradtak fenn.

Református templom: A község értékes műemléke a nyugati kapuján olvasható évszám szerint 1488-ban épült. Sokszögzáródású, támpilléres gótikus teremtemplom. A XVI. századtól a reformátusok használták, ezt bizonyítják a XVII. századi egyházi edényei is. A templom 1821-1833 között nagyobb átalakításon ment át, akkor bontották le nyugati homlokzatát, ablakait megnagyobbították, a nyugati homlokzat elé a korábbi fatorony helyébe falazott tornyot építettek. A nyugati falba belső kapu került, amely a késő gótika egyik legjelentősebb falusi példája, gazdagon díszített konzolokkal és pálcatagokkal, valamint az építtetők címereivel. Eredeti famennyezetét is lebontották. A szentély boltozata nagy valószínűséggel XVIII. századi. A templom berendezése 1833-ból való.

A volt Szűcs-kúria, a helybéliek által “kolostornak” tartott épület a templom közelében áll. A XVIII. század második felében építette a szűcs család. Földszintes, boltozott, barokk épület, alatta pincesor húzódik. Főhomlokzata eredetileg kosáríves árkádos volt, középrizattal. Sajnálatos módon 1900 körül magtárrá alakították és ma is ezt a célt szolgálja.

A volt Kállay-Popper-kúriát a Kállay család építette 1822-ben. A XIX. század végén került a popperek tulajdonába. Földszintes, klasszicista épület, melyet először a XX. század elején, majd kultúrházzá alakításakor is átépítettek.

Nyírtura azon települések egyike, ahol a népességszám az utóbbi években - ha szerény mértékben is - de növekedést mutat. Ez a tendencia 1980 - tól figyelhető meg.
1980 - 2001 között folyamatos növekedés volt tapasztalható, a népesség 1516 főről nőtt egyenletesen, 1799 főre. Ennek oka, a település infrastrukturális fejlődése, valamint a település kedvező földrajzi elhelyezkedése.

A szociális alapellátás rendszeréből leginkább kiépített az idős gondozás. A Nyírturai Idősek Klubja 1987-ben alakult. Tevékenysége az eltelt idő alatt jelentősen megváltozott, 1998 évtől a bentlakásos elhelyezés váltotta fel. Az intézményes gondozás mellett házi segítségnyújtást és szociális étkeztetést is biztosítanak. Az önkormányzat a szociális feladatok ellátását egy intézménybe bevonta “Egyesített Szociális Intézmény”, ahol az idős gondozás mellett a család, és gyermekvédelem, a falugondnoki ellátás is megtalálható.

A település 75 férőhelyes napközis óvodájában 6 óvodapedagógus foglalkozik az apróságokkal 100 %-os férőhely-kihasználtság mellett. A 10 osztálytermes általános iskolában tanévenként közel 180 fő tanul, két tanulócsoport napközis rendszerben. Egy pedagógusra átlagosan 12 tanuló jut.

A lakosság egészségügyi ellátását egy főállású védőnő és vállalkozásban egy háziorvos, egy fogorvos látja el, részmunkaidőben pedig egy gyermekorvos tevékenykedik.


A község lakóinak kereskedelmi ellátását 17 kiskereskedelmi bolt, 5 vendéglátó ipari üzlet és egy péküzem biztosítja. A terület kiválóan alkalmas a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek koncentrálására. Létrehozását a lakosság magasabb színvonalú ellátásán túl a nagy átmenő forgalom is indokolja, aminek hatására már eddig is több kis üzlet létesült az út két oldalán.

Az önkormányzatnak érdeke a befektetők megnyerése, így az idetelepülő vállalkozásokat jól kiépített infrastruktúrával tudják leginkább segíteni. A településen korábban a termelőszövetkezet melléküzemágaként működött műanyag-feldolgozó, lakatos, elektromos tevékenységet végző gazdasági szervezet, melyek már felszámolásra kerültek. Megszűnését követően megvásárolta a régi termelőszövetkezet területét az Eurojuice Gyümölcsfeldolgozó és Kereskedelmi Kft, melynek létrejöttét az önkormányzat kiemelten támogatja, hisz megélhetést, munkalehetőséget biztosít több család számára a termelés és felvásárlás szervezésével.

A településen a közszolgáltatásokat a TURA – COM KHT végzi. A közhasznú társaságot Nyírtura község önkormányzata alapította 1997-ben. A KHT létrehozását indokolta, hogy a községben olyan feladatok jelentkeztek, amelyek ellátása az itt élő lakosság életszínvonalának emelését segítheti. A fő feladata mezőgazdasági és kommunális szolgáltatások fejlesztése, folyékony hulladékszállítás, szilárdhulladék-begyűjtés, utak hóeltakarítás, síktalanítás, park-gondozás, erdő ápolása, munkanélküliek bevonásával tartós foglalkoztatásuk megvalósítása.


A község közművesítettsége, a lakások komfortossága az utóbbi években nagymértékben javult. A közműellátottság magas színvonalú. A településen az infrastruktúra 100 %-ban kiépült (víz, gáz, szennyvízhálózat, crossbar telefonrendszer, az utak útburkolattal való ellátása).

A nyírturai önkormányzat tulajdonában lévő Közösségi Ház a közművelődés legfontosabb intézménye, amelyben előadó, könyvtár és klubterem várja a település valamennyi korosztályát.

Ezen kívül Modern Teleház is működik, ahol informatikai és adatátviteli eszközök állnak a lakosság rendelkezésére. Az Informatikai Központ, szolgáltatási tevékenységét a helyi és igény szerint a környező települések részére is biztosítani tudják.

Az itt élők tájékoztatását szolgálja az önkormányzat által negyedévente megjelenő közéleti lap, a TURA-HÍRMONDÓ, ami rendszeresen tudósítja az önkormányzat munkájáról az intézmények tevékenységéről, rendezvényekről, sport és egyéb közérdekű eseményekről.

Nyírturán élénk sportélet folyik. A legnépszerűbb sportág a labdarúgás mind a sportolók, mind a szurkolók körében. A csapat városkörzeti I. osztályban szerepel, ifjúsági csapattal rendelkezik. Az önkormányzat évente 1,5 millió forinttal támogatja a csapatot.

A sportélet legfőbb irányítója, mozgatórugója a TURA - RING Szabadidős Sport Egyesület, melynek keretében labdarúgó, lövész, autós, szabadidős szakosztály működik. A Sportegyesület szervezésében a megyében egy újszerű technikai sportot vezetett be, az autóversenyt.
Az autóverseny, (RALLE – CROSS) egy erre a célra kiépített pályán zajlik, egyszerre több indulóval. A versenyek igen látványosak és izgalmasak, több ezer embert vonz.

Az autóversenyzés mellett a Horgász Egyesület szervezeti keretei között tömegek hódolnak a horgászás örömének, a település határában lévő 1,5 ha –os tavon. Az alkalmanként, kedvtelésből sportolóknak több, évenként ismétlődő rendezvény kínál lehetőséget a kikapcsolódásra. Ilyenek a Kihívás Napja, az ünnepekkel kapcsolatos futóversenyek, a falusi virtuskodás, intézmények közötti bajnokságok, falunapok, majálisok.

A település határában a vadászat lehetőségei is adottak. A buja növényzet, a homokdombok között meghúzódó tavak nádasai kitűnő búvóhelyet nyújtanak a vadállománynak. Feltűnően gazdag a madárvilág, legjelentősebb a vadkacsa vadászat.

A pajzs keretbe foglalt, két mezőre osztott alap, felső mezője kék, alsó mezője zöld, a felső mező közepén három darab aranysárga színű kalász, jobboldalán aranysárga színű ásó, baloldalán aranysárga színű kasza, alsó mezőjének közepén, aranysárga színű ekevas, a pajzs felső mezője fölött, aranysárga alapon fekete színnel NYÍRTURA felirat.

Nyírturához tartozó településrész, mely Nyíregyháza vonzáskörzetéhez tartozik. Az I. világháború után a tanyát vitézi birtokokra építették, így Libabokor a kisbirtokosok tulajdona volt. A házak nem közvetlenül egymás mellett helyezkednek el, hanem a hosszan lenyúló saját birtokon.

Nagyon szép környezetben található, erdő övezi körül, mely kellemes kirándulóhelynek számít.
Gyönyörű környezete és Sóstógyógyfürdő közelsége lehetővé teszi a falusi turizmus fellendülését. A helyi adottságok miatt a település lélekszáma növekszik, nagyon sok fiatal építkezik.

A harmadik évezred elején az Európai Uniós csatlakozás küszöbén, hazánk, ezen belül szűkebb régiónk új lehetőségek, fejlődés előtt áll. Ahhoz, hogy ezekkel a lehetőségekkel élni tudjunk, egy sor feladatot kell megoldanunk, meg kell tanulnunk ezekkell élni.

Meg kell ismernünk az Európai Közösség felépítését, törvényeit, meg kell tanulnunk pályázni, hogy az EU támogatásokat a község fejlodése, terveink megvalósítása érdekében igénybe tudjuk venni:

· Új részletes községi rendezési terv elkészítése a bel- és külterületre,

· Buszöblök megépítése a 4 sz. főtvonalon (az új lakótelepnél),

· Oktatási rendszerünkben az eddigi jó színvonalat tartva javítjuk a tárgyi feltétel rendszerünket (az iskolára magas tetőt építünk, az óvoda belső felújítása),

· A tisztességes helyi vállalkozások támogatása esély egyenlőséggel,

· Ne a segély, hanem a jövedelemszerzés, a munka legyen a lakosság megélhetési forrása,

· Felzárkóztató képzések indításával segíteni szeretnénk a tartósan munkanélküliek, az alacsony képzettségűek munkához jutását. Európai Uniós forrásokkal bővíteni a fiatalok, nők, csökkentett munkaképességűek foglalkoztatását. Ösztönözzük a részmunkaidős -, illetve közmunkaprogramokat, magasabb képzettséget igénylő munkahelyek gyarapítását.

· Fejlesztjük a lakosságot ellátó falugondnoki hálózatot, a szociális biztonságot is javító jelzőrendszeres megoldás telepítését, a házi gondozást. A szociális támogatás alapján a rászorultság legyen, elsősorban természetbeni segítséggel támogassuk a rászorultakat,

· A sportot az egészséges ifjúság miatt támogatni kell már az iskolás kortól ezért szabadidő - sportcentrumot kell kialakítani,

· Segítőkész közszolgálati hivatal, ahol már a modern európai közigazgatási elvek szerint, ISO minőségirányítási rendszerben folyik a munka,

· A 4 sz. főtvonal elkerülő szakasza minél előbb megépüljön, hogy ezzel a község belterülete biztonságosabb, balesetmentes legyen,

· Európai Uniós források megteremtése a település fejlesztéséhez a helyi gazdaság erősítéséhez, (SAPARD, PHARE, egyéb strukturális alapok)

· „Egészséges Nemzetért” programot indítunk társadalmi összefogással (megelőzés, szűrés, rehabilitáció),

· Információs társadalmat, inteligens települést építünk, melynek keretében helyi kábelen elérhető lesz mindenki számára az Internet,

· Javítani akarjuk a fiatalok és nagy családosok lakhatási esélyeit szociális bérlakások építésével. Ezáltal új Önkormányzati lakástámogatási rendszer kidolgozását, lakhatás támogatási alap létesítését kezdeményezzük,

· A szennyvízberuházásban vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítése, illetve kerékpárút hálózat kiépítése,

· Belterületi csapadékvíz elvezetése, illetve járda építése minden utcán,

· Emberközpontú kulturált, környezetbarát és virágos, vendégváró településkép kialakítása.

Szeretnénk, ha megyénk: Szabolcs - Szatmár – Bereg, hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásig és természetesen azután is nagyarányú fejlődésen menne keresztül: autópálya megépítése, a lakosság életesélyeinek, kilátásainak javulása, az életszínvonalának emelése.