Somogy megye
polghiv@oreglak.hu
www.oreglak.hu

Lélekszám: 1837 fõ | Lakóházak száma: 566

Bemutatkozunk
-Öreglak elhelyezkedése
-Öreglak története
-A falu gazdasági helyzete a XX. század első felében
-A háborúk hatása a falura
-A II. világháborútól napjainkig
-Helyi adók
-A település műemlék jellegű épületei
-Természeti adottságok
-Öreglak: Basic information
-A megyei I.osztályú őszi bajnok labdarúgó csapat 1998-99.
-Öreglak focicsapat, 1998. június
-Öreglak focicsapat, 1998. április
-Öreglak focicsapat, 1997. tavasz

Eseménynaptár

Alapítványok, civil szervezetek

Intézmények

Információk





Öreglak elhelyezkedése

Somogy megye északi részén, a Nagyberek déli peremén, a Kaposvár- Fonyód vasútvonal mentén fekszik Öreglak.

A községen átmenő út elkészültekor, 1890-ben, fontos hadiútnak számított Szerbia felé. A legközelebbi városok: 8 kilométerre Lengyeltóti és 15 kilométerre Fonyód. A közlakkedés busszal és vonattal egyaránt jó; előbbiből kilenc járat, utóbbiból nyolc érinti naponta öreglakot. A falut régen áthatolhatatlan mocsár választotta el a megye egykori központjától, Somogyvártól, a lápból itt emelkedik ki Kupavár dombja, mely Koppány birtoka volt. A magaslatból belátni az egész Balatont, sőt a zalai és a veszprémi részeket is.


Öreglak története

A középkori oklevelek Lak vagy Lakvár alakban említik, a gyakori birtokosváltásokról szólva, mígnem a Jankovichok birtokába került.

Öreglak területe már a bronzkorban is lakott hely volt. Az első írásos emlék a faluról az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék, mely szerint Lak egy közepes nagyságú település, mivel 40 kisdénár egyházi adót fizetett. A 15. századtól kezdve már gyakran szerepel oklevelekben a község, általában Lak megnevezéssel. Így említi az az 1449-ben kelt oklevél is, mely szerint ekkor a Bő nembeli Laki Thúz, Létai és Szecsényi (Szőcsényi) családok egyezkednek a terület birtoklása felett.

1484-ben Laki Thúz Miklós halála, illetve testvérének, Jánosnak hűtlensége miatt Mátyás király a Lak várát elvette a Thúz családtól és fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Sőt ezt a birtokjogot a következő király, II. Ulászló is elismerte 1490-ben, az úgynevezett farkashidai egyezményben. 1522-ben II. Lajos király Lak várát Korláthkői Péternek adományozta, aki a mohácsi csatában vesztette életét. A várát özvegye megpróbálta saját birtokába venni Ferdinánd király adományozása révén, de Lakot a másik király, Szapolyai János a törökverő Bakits Pálnak adományozta.

1541 és 1566 között a laki vár elég fontos láncszem lehetett a végvári vonalban. Ezt igazolja az a 16. század második feléből fennmaradt két haditérkép is, melyek mindegyike feltünteti Somogy megye települései között Lak várának a helyét.

A török előrenyomulás Lakot már a mohácsi vész óta folyamatosan veszélyeztette. A szomszédos Somogyvár 1554-55 telében esett el, ekkor menekültek el innen a nevezetes apátság utolsó szerzetesei is. Maga a laki vár Szigetvár eleste, vagyis 1566. szep-tember 7-e után került török kézre.

A laki várban elhelyezett török őrség nagyságáról egy 1568-69. évi török kincstári kimutatás ad betekintést. E szerint Somogy megyében a török hét várban tartott őrséget, ezek közül 138 fővel a laki volt az ötödik legnépesebb. Az őrség többféle fegyvernemből állt: müsztafiszek (várőrző katonák), lovasok, azábok (zsoldos gyalogosok) és rablással foglalkozó martalócok. A vár elfoglalása utáni viszonylag békés időszaknak tudható be, hogy az 1618-19. Évi török zsoldlajstrom szerint a laki őrség száma 93 főre apadt. A vár és a település lakosságának sorsát Zrínyi Miklós 1663. évi téli hadjárata pecsételte meg, mely során sikertelenül próbálkozott Somogy vármegye visszaszerzésével. A bécsi udvar közömbössége miatt Zrínyi ekkor kénytelen volt önvédelemből Pécstől Kanizsáig az egész vidéket felégetni. A török megtorlásként a használható embereket a megyéből elhajtotta, a többit pedig legyilkolta. Így nem csodálható, hogy az 1671. évi összeírásban a megyében már csak 24 helység szerepelt, de Lak neve már nem.

A 19. század közepén egyébként a Jankovichokon kívül csak három nemes családja volt Öreglaknak: a Németh, a Szita, és a Mezricky családok. Ebben a században a község lakóinak száma megháromszorozódott: az 1815. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv 490 főben, míg az 1895-ben megjelent Magyarország helységnévtára már 1295 főben állapítja meg a falu népességének számát. Annak ellenére, hogy a lakosságot többször is megtizedelték különféle járványos betegségek: kanyaró, kolera és torokgyík.

A II. világháború végén a falu szomorú képet mutatott, de a béke nagy összefogást eredményezett. A lakosság a járásban elôször hozta rendbe az iskolát. A földosztás után 4 új utcát alakítottak ki, ahol több mint 150 új ház épült 1949-ig. A gazdaság is fejlôdött, az Öreglaki Állami Gazdaság, a varroda, a keverôüzem új munkahelyeket teremtett.


A falu gazdasági helyzete a XX. század első felében

A kiegyezés utáni Magyarország jelentős gazdasági fejlődésnek indult, ennek egyik jellemzője volt a vasútépítések óriási mértékű üteme. 1897-ben a Fonyód-Kaposvár vonal átadásával ez Öreglak közlekedési és gazdasági szerepét is jelentősen növelte.

A faluban két jelentős egyesület is létrejött ezidőben. 1891. április 23-án határozták el a község polgárai, hogy "Önkéntes Tűzoltótestület" néven szervezetet hoznak létre a váratlan tűzkárok megelőzése érdekében. A másik szervezet célja a lakosság műveltségi színvonalának emelése volt, ez 1903-ban jött létre "Öreglaki Iparos és Polgári Olva-sókör" néven. Tagjai iparosok, földművelők és zsellérek lettek.

A 20. század elején, a földesúri nagybirtokon már modernebb gazdasági gépek is dolgoztak, például gőzeke, lóvontatású aratógép és gőzgépes cséplőgép is. Ebben az időben létesítette a gróf a mai Kossuth utcában a mezőgazdasági szeszgyárat (ma már az épülete nem létezik), illetve egy 130 kh területű mesterséges halastavat.

Az 1920. évi XXVI. törvény, az úgynevezett Nagyatádi féle földreform értelmében a kölkedi dűlőben 265 kh területet osztottak ki, valamint a mai Petőfi, Dózsa és Váralja utca területén 60 darab új házhely jött létre.

A húszas években a gróf jelentős mértékben átszervezte gazdaságát a horvátországi ingatlanokért kapott kárpótlási összeg felhasználásával. A mezőgazdasági szeszgyárat bútorgyárrá alakították át, a vasútállomás mellett fa lerakatot létesítettek, a sajtüzemet helyreállították, a cementgyárat pedig bővítették. Sőt a ciframalmi vízeséssel a gróf még a gazdasági központját is villamosította.

A gazdasági világválság a községet is rendkívül hátrányosan érintette. A húsüzem tönkrement, a cementgyár beszüntette működését, a bútorgyár újra mezőgazdasági szeszgyárrá alakult át. A gróf, - akit ez időben országgyűlési képviselőnek is megválasztottak – gyakran a béreket sem fizette ki.
A második világháború előtt a gróf meghalt, Jankovich Bésán Elemér nevű fia folytatta a gazdaság átszervezését. Fő célja a köz- és magántartozásainak rendezése volt, ezért birtokának peremterületeit önként parcelláztatta.


A háborúk hatása a falura

Az első világháborúban Öreglakból is sok munkaképes embert vittek a frontokra, közülük 49 lakos halt meg. A grófi nagybirtokon viszont orosz hadifoglyok is dolgoztak. A háború befejezése után a Jankovichok elvesztették horvátországi birtokaikat, ezért innen javaikat kénytelenek voltak átmenteni Öreglakra.

A II. világháború kitörésének kezdetén a gróf kastélyában lengyel menekülteket rejtett el, mivel ő maga a németeket gyűlölte, bár felesége bajor származású volt. A faluban a Volksbund is megkezdte tevékenységét; összeírták a német nevű egyéneket, őket a német hadseregbe akarták behívni. A község zsidó lakosságát először a Tabon lévő koncentrációs táborba hurcolták, közülük senki sem tért vissza. A leventéket összeszedték, és Németországba szállították ki őket. A második világháború során 36 öreglaki lakos halt hősi halált a frontokon. A szovjet hadsereg közeledtével a gróf nyugatra menekült, értékeit magával vitte. Például az országos hírű lipicai lótenyészetét is. 1944. December 4-én "szabadította fel" a községet a szovjet hadsereg, mely során a tágabb és egészségesebb lakóházakat is "igénybe vették". Mivel Öreglak a téli hadműveletek közvetlen színterévé vált, a szovjetek kiürítették a községet. A kastély mögötti parkban és a temetőben 160 szovjet katonát temettek el. Közülük csak Valentyin Kovalcsikov sírja maradt az öreglaki templomkertben. A többi holttestet 1946 februárjában Lengyeltótiban egy közös sírban temették el.

A háború befejeztével megkezdődött a faluban az újjáépítés. A járás területén például itt indult meg először a tanítás.


A II. világháborútól napjainkig

A földosztással jelentősen módosultak a tulajdonviszonyok a faluban. Földosztó bizottság alakult, amely 1120 kh szántót, 290 kh rétet, 170 kh legelőt, 10 kh szőlőt osztott fel, valamint a nagybirtokhoz tartozó gazdasági épületeket és igavonó állatokat. Közös tulajdonban maradt viszont a malom, a fűrészüzem és a 10 kh területű kertészkert. Öreglak 1946-ban önálló közigazgatású község lett, ugyanis ez ideig a buzsáki jegyzőséghez tartozott. A háború után a grófi kastély először állami általános iskola volt, majd pedig 1948-50 között mezőgazdasági szakiskola céljára vették igénybe.

1949-ben a régi földesúri nagybirtokon jött létre az Öreglaki Állami Gazdaság, melynek kezdetben részei voltak a Felsőmocsoládi-, Vityai- és Alsóbogáti Állami Gazdaság, a Pusztakovácsi Gyapjútermelő Vállalat, a Kertészeti Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat, valamint a tihanyi üzemegység is. Ettől az évtől működik a községben napköziotthonos óvoda. 1950-ben két termelőszövetkezet jött létre a fa-luban, amelyek "Ifjú Gárda" néven egyesültek. Ez vette használatba a fűrészüzemet, a fontosabb gazdasági épületeket, a községi parkban lévő halastavat és a kertészetet. A község ettől az évtől rendelkezik állandó autóbuszjárattal. 1954-ben épült fel a falu első orvosi rendelője, illetve orvosi lakása.

1956-ban Öreglakon is jelentős események zajlottak le. A községi tanácsot vezetőivel együtt leváltották. A Budapesten harcolóknak élelmiszert gyűjtöttek és szállítottak, illetve fegyveres őrséget hoztak létre. Ekkor semmisült meg az olvasókör 500 kötetes könyvtára is. De már december 10-én a tanácsülést levezető elnök bejelentette, hogy az "ellenforradalom" idején létrejött bizottságok megszűntek. A termelőszövetkezetből 46 család lépett ki, és lett egyéni gazdálkodó.

1959 tavaszán azonban újra megtörtént a nagyüzemi gazdálkodás kialakítása, a téeszesítés. Március 10-én hivatalosan is megalakult az Öreglaki Kertészeti Mezőgazdasági Szövetkezet. 1959-ben alakult meg a ma is működő Öreglak és Vidéke Takarékszövetkezet, ekkor vezették be a telefont a Baráti-hegyen, illetve villamosították a Nagyhegy, a Kishegy és a Vasadhegy teljes szakaszát.

A faluban a járdák 1963 és 1966 között készültek el, és 1964-re kiépült a törpevízmű is. Az általános iskola 1964-ben költözött az I. számú, a mai felső tagozat épületébe. 1965 és 1972 között Öreglakon Mezőgazdasági Szakiskola is működött, ahol kertészeti középkádereket képeztek. Itt alakult ki, és működik ma is a II. számú, alsó tagozatos általános iskola. 1965-ben az Öreglaki Állami Gazdaságban létrejött az a felépítési forma, mely felbomlásáig működött: a kerületek a központi igazgatás alá rendelték, és ekkor olvadt be végleg az Alsóbogáti Állami Gazdaság. 1967. november 6-án adták át az Öreglak és Vidéke Takarékszövetkezet és a Lengyeltóti és Vidéke Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet által közös pénzalapból felépített épületet, melyben azóta is működik a könyvtár, a presszó, és 1972-től a fogorvosi rendelő, de volt itt könyvesbolt és takarékszövetkezeti iroda is. Az öregek napközi otthona 1969 októberében kezdte meg működését a faluban. Egykori épületét az Öreglaki Állami Gazdaság. Ezekben az évtizedekben a községben két jelentős ipari létesítmény is működött: a Budapesti Május 1. Ruhagyár kihelyezett üzemegységének varrodája, valamint az Öreglaki Takarmánykeverőüzem. 1974. január 1-jén az Öreglaki Kertészeti Mezőgazdasági Szövetkezet egyesült a Buzsáki "Munkaharcosa" Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel.

A volt grófi kastély épületében 1976-ig működött 80 fő elhelyezésére alkalmas Ifjúsági Leányotthon, majd ehelyett jött létre Somogy megyei Általános Iskola és Diákotthon néven működő oktatási intézmény enyhe fokban eltérő értelmi képességű, tanköteles korú gyermekek részére.

1977-ben az akkori politikai vezetés döntése alapján Öreglak kénytelen volt betársulni egy Lengyeltóti központtal létrejött, nyolc településből álló községi közös tanácsba. Lengyeltóti Öreglakkal szemben a szinten tartásra törekedett, de a falu fejlesztésére semmit sem áldozott. Ezért már 1986 őszétől megfogalmazódott az elválás gondolata. 1987 februárjában egy viharos falugyűlésen született erről döntés, bár az Elnöki Tanács az elszakadásra csak 1989. január 1-jétől adta áldását. A hamarosan lezajlott önkormányzati választások óta a polgármester és a hivatal dolgozói már egy új irodaépületből irányíthatják a falu életét.

1980-ban létesült a falu határában a Balatonnagybereki Állami Gazdaság, a MAVAD és négy megye erdőgazdaságainak ötlete nyomán a termékeit külföldön is értékesítő vadfeldolgozó üzem. 1989-ig ez jogi személyiség nélküli gazdasági társaság volt, a Balatonnagybereki Állami Gazdaság működtette. 1989. január 1-jén korlátolt felelősségű társasággá alakult át, azóta a neve: Öreglaki Vadfeldolgozó KFT.

A rendszerváltozás óta is jelentős események történtek a községben. 1991. januárjában indult a falu kulturális havi lapja "Öreglaki Kalendárium" címmel. 1992-ben merült fel a községben a tornacsarnok felépítésének gondolata. Ennek munkálatai még ebben az évben meg is indultak és még a mai napig is tartanak. 1992. október 27-én nagy nap volt a falu életé-ben, ugyanis ekkor gyújtották meg ünnepélyes keretek közt a gázfáklyát. Ez év december 9-én az összes utcában átvételre került a gázvezetékrendszer. A falu infrastruktúrájának színvonala ekkor tovább emelkedett azzal, hogy a községet bekötötték az országos telefonhálózatba. Ez a fejlesztés több hullámban azóta is folyik.

Kisebb nehézségek árán megtörtént a termelőszövetkezet öreglaki, illetve buzsáki részének szétválása. 1993. Júniusában alakult meg az Öreglaki Kertészeti Faluszövetkezet. 1993. június 30-án az Öreglaki Állami Gazdaság az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának döntése alapján részvénytársasággá alakult át. A társaság neve AGRO-"SZTÁR" Agrár Termelő és Szolgáltató Részvénytársaság lett.

A fennmaradt kevés dokumentum alapján röviden így vázolható fel Öreglak község története, amely természetesen a teljesség igénye nélkül próbált képet adni a falu évszázadokra visszanyúló múltjáról.


Helyi adók

Iparűzési adó: 2 %

Gépjármű adó: 600,- Ft/100 kg

Kommunális adó: 5.000,- Ft/év


A település műemlék jellegű épületei

Római katolikus templom és kápolna.


Természeti adottságok

A lankás vidéken erdők, dús legelők, gyümölcsöt érlelő déli domboldalak teszik változatossá a tájat. A déli és nyugati oldalon jellemző a szőlőtermesztés, amit a borospincék sora jelez, s gyümölcsösökben évről évre gazdag a termés. Jellegzetes termény a dió, a háztáji gazdaságokban nem ritka az ötven diófa sem. A patakok mentén intenzív rét- és legelőgazdálkodás folyik, a Pusztakovácsival határos terület homokos talaján kukorica, burgonya és napraforgó, a keleti magaslatokon pedig búzafajták, napraforgó, cukorrépa is terem.


A megyei I.osztályú őszi bajnok labdarúgó csapat 1998-99.


Öreglak focicsapat, 1998. június


Öreglak focicsapat, 1998. április


Öreglak focicsapat, 1997. tavasz


Öreglak: Basic information

Population: 1837


Accessibility: it lies in the North of the country. The nearest towns are Lengyeltóti and Fonyód. It is accessible by road and it has a railway station.

Characteristic: it is mentioned as "Lak" in 1449. In 1484 King Mátyás gave it to János Corvin. Hungarian people lived here, but they vanished during the Turks. For its repeopling Slanovic and Serb people were called here. In 1687 it became the estate of the Jankovich family. Its population was increasing gradually after that.

Economy: most of the people work for the factories of the neighbouring towns. There are the few people working in agriculture.
The unemployment rate is 10 %. There are 54 entrepreneurs and 3 Ltds in the village.

Barátihegy, Naphegy and Vasadhegy also belong to the settlement.

Eseménynaptár

 Minden év Július utolsó vasárnapja Búcsú - Öreglak

 Minden év Szeptember utolsó étvégéje Falunap - Öreglak

Alapítványok, civil szervezetek

    MEDOSZ Sportegyesület
    8697 Öreglak, Fő u.14.
    30/4615968
    Elnök: ifj.Kovács Károly



    Polgárőr Egyesület
    8697 Öreglak, Szabadság u.40.
    20/ 498-4125
    Elnök: Németh Sándor



    Nyugdíjas Egyesület
    8697 Öreglak, Fő u.14.
    85 / 330 020
    Elnök: Hegedüs Julianna



    Önkéntes Tűzoltó Egyesület
    8697 Öreglak, Fő u.14.
    30/ 2562921
    Elnök: Duduka László



    Öregfiúk Sportegyesület
    8697 Öreglak, Park u. 24.
    30/ 226 -8221
    Elnök: Dr. Neszményi Zsolt



    „Öreglakért” Alapítvány
    8697 Öreglak, Fő u.14.
    85/ 5340-013
    Elnök: Horváth Endre



    Öreglak tanuló Ifjúságáért Alapítvány
    8697 Öreglak, Nagy J. u.12.
    85 /330-255
    Elnök: Horváth Endre Csaba


Információk

Polgármesteri hivatal:8697 Öreglak, Fő u. 14.
Polgármester:Horváth Endre
Telefon:85/530-013
85/530-039
Fax:85/330-059
Fogadónapok:Szerda: 12.45 - 16.00
Alpolgármester:Domonkos István
Jegyzõ:Dr. Neszményi Zsolt
Képviselõtestület:Buzánszky Attila, Kőrösi Ferenc, Németh Ferenc, Hegedűs Julianna, Kollár László, Vincze László, Kocsis János, DudukaLászló
Intézmények

    Általános Iskola
    8697 Öreglak, Nagy József u. 12.
    85/330-255
    Vezetõ: Horváth Endre

    Fogászat
    8697 Öreglak, Fő u. 14/e.
    85/411-111
    Vezetõ: Dr,. Kozsár Mária

    Művelődési Ház
    8697 Öreglak, Fő u.
    Vezetõ: Gelencsér Mónika

    Orvosi Rendelő
    8697 Öreglak, Fő u.
    85/330-980
    Vezetõ: Dr. Szöllősi János

    Posta
    8697 Öreglak, Fő u. 14/c
    85/330-070

    Római Katolikus Plébánia
    8697 Öreglak, Fő u. 16.
    Vezetõ: Balogh Zoltán

    Napköziotthonos Óvoda
    8697 Öreglak, Fő u. 92.
    85/330-255
    Vezetõ: Kohánné Kmecz Margit

    Kisegítő Iskola és Nevelőotthon
    8697 Öreglak, Fő utca 109.
    85/530-020

    Könyvtár
    8697 Öreglak, Fő u.
    Vezetõ: Gelencsér Viktória

    A Községi Könyvtár 1999 április 1-jétől újra megkezdte működését. A hosszú szünet alatt a Kaposvári Megyei és Városi Könyvtár szakreferenseinek segítségével elvégeztük az állomány leltározását, selejtezését. A selejtezett könyvek közül 1252 darabot értékesítettünk. A befolyt összeget - 37560 Ft-ot - új könyvek vásárlására fordítottuk.

    Ízelítő új könyveinkből: Emile Beaumaont: A dinoszauruszok és az első emberek; Wilma Bellini: Az origami rejtelmei; Winkler Róbert: Kutya utónévkönyv; Pelle Józsefné nagy szakácskönyve; Minden napra egy tanács kertbarátoknak

    A könyvtárban olvasható folyóiratok: Dumbó, Nők Lapja, Lakáskultúra, Az otthon, Családi Lap, Szabad Föld, Autó Motor, Élet és Tudomány.

    A könyvtár látogatható: Hétfő: 15 - 18 óráig; Szerda 15 - 17 óráig; Péntek: 15 - 18 óráig

    Szeretettel várom a régi és új olvasókat!

    Gelencsér Viktória
    Könyvtáros