Sáránd

Hajdú-Bihar megye
telehaz.sarand@mailbox.hu
www.sarand.hu

Lélekszám: 2312 fõ

AZ ADATOK FELTÖLTÉS ALATT!

Bemutatkozunk
-Elhelyezkedés
-Történelmi áttekintés
-Településünk természeti adotságai
-Gazdasági élet, infrastruktúra

Alapítványok, civil szervezetek

Intézmények

Információk


Református templom

Közösségi ház



Elhelyezkedés

Sáránd Hajdú-Bihar megye középső részén, A Debrecen-Berettyóújfalu-Békéscsaba-Szeged közötti 47. számú főútvonal mentén helyezkedik el, Debrecentől déli irányban 13-km-re. A település a Debrecen-Létavértes/Nagykereki vasútvonalon megállóhellyel rendelkezik (itt válik szét a Nagykereki, illetve a Létavértes felé futó két vasútvonal). Sáránd község Debrecen városkörnyéki településeinek körébe tartozik. Debrecen távolsága (13 km) meghatározta és ma is befolyásolja a település életének alakulását.
A közlekedési kapcsolat jó, a kis távolság, megfelelő járatsűrűségű tömegközlekedési hálózat lehetővé tette a Debrecennel való széleskörű kapcsolatot.


Történelmi áttekintés

A település nevének első megemlítése, még Sarang formájában 1219-ből való, majd a váradi egyházmegye évkönyvei szerint a XIII. század végén a faluban már szervezett egyház és templom volt. Első ismert birtokosa Márton úr, később Bakó, akiről sokáig Bakó-Sárángnak is nevezték a helységet. A XVI. században magánföldesúri birtok, 1552-ben Czibak Imréé és Sárándi Mihály örököseié. A település a hajdúkiváltságokat a XVII. század elején kapta meg (egyes források szerint 1605-ben Bocskai Istvántól), az azonban biztos, hogy az erdélyi törvénytár (Approbata Constitutiones) 1626-ban már a hajdúvárosok sorában említi. A közeli Nagyvárad török kézre kerülése után a lakosok a törököknek dézsmát és harminc magyar forint cenzust fizettek. A török kišzése után a település kiváltságait a bécsi udvar nem ismerte el, és a király a XVIII. század elején a falut az elmaradt nádori fizetés fejében zálogba Eszterházy Pál nádornak adományozta, s ő Sárándot a derecskei uradalmához csatolta. A lakosság azonban nem feledkezett meg városa hajdújogáról, és továbbra is használták a hajdúvárosi múltra utaló pecsétnyomót. A település címere az egykori hajdúvárosi múltra utal. A címerpajzsban egy támadó-vívó állásban elhelyezkedő, jellegzetes hajdúsüveget viselő, kardot tartó hajdú vitéz képe látható, címersisakként pedig három pántos vitézi nyílt sisakot jelenítenek meg. A sisakdísz - a szokásostól eltérően - nem a címerképet ismétli meg, hanem a kor jellegzetes fecskefarkú hadilobogóját. A zászlórúd két oldalán egyenletesen elosztva az 1694-es évszám olvasható.


Településünk természeti adotságai

A település a Dél-Nyírség déli peremén helyezkedik el a Debreceni Erdőspuszták szomszédságában. A táj alapvetően sík terület, amelyet csak a Nyírségi homokdombok nyúlványai tagolnak: a vertikális tagoltsága igen kicsi (5-8 m/km2), a horizontális ennél egy kicsivel nagyobb. A terület jellemző formái a nagyméretű parabola- és szegélybuckák (olykor 2 km hosszúak és 15-18 m magasak). A napsütéses órák száma 2000 órára tehető, ebből nyáron 810 óra körüli, télen 175-180 óra napfénytartam a megszokott. Az évi középhőmérséklet 10,0 oC, a nyári félévé 16,5 oC. A fagymentes időszak hossza 186-188 nap (április 15 és október 18-20 között), az évi hőmérsékleti maximumok átlaga 33,7-34,0 oC, a minimumoké -17,0 és -17,5 oC közötti. Az évi csapadékösszeg 560-590 mm, a vegetációs időszakban 350-360 mm eső valószínű. Az uralkodó szélirány az ÉK-i, a második, illetve harmadik helyen az É-i és a D-i áll. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatti. A felszín közeli üledékek jelentős része 1-25 m vastagságban kifejlődött, würm végén képződött futóhomok, amelyet döntően homoktalajok borítanak.


Gazdasági élet, infrastruktúra

A község egyetlen termelőszövetkezetének 1992-ben történt megszűnése után a munkalehetőség nagyon kevés. A mezőgazdaság ad megélhetésre - igen kevés esetben - lehetőséget. A települést az ipar teljes hiánya jellemzi. Az egyéni vállalkozók zöme a kereskedelem és vendéglátás területén működik. Sáránd infrastrukturális fejlettsége eléri, néhány területen meg is haladja a megyebeli községek átlagos színvonalát. Az ivóvízhálózat minden utcában kiépült, a lakások 93%-a van bekapcsolva a hálózatba (a közüzemi ivóvízhálózat hossza 15,1 km, a közterületi kifolyók száma 4 db, a helyi vízművet a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Rt. üzemelteti). Az elmúlt években végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően, jelenleg a háztartások 34%-a rendelkezik vezetékes gázzal (1996-ban a háztartásoknak értékesített vezetékes gáz mennyisége 459.000 m3 volt). A községben teljesen kiépült az elektromos hálózat, a háztartások 1996-ban 2.012 MWh energiát fogyasztottak. A telefonellátottság megfelelőnek mondható (a távbeszélő fővonalak száma 258 db).

Lakóterület fejlesztés

A lakásszám adatai alapján jelenleg 750 lakóház van Sárándon. Várhatóan szükség lenne mintegy 45-50 építési telek kialakítására.

Alapítványok, civil szervezetek

    Gyermekeinkért, Iskolánkért Alapítvány



    Bankszámlaszám: 11993001-02301479-00000000
Információk

Polgármesteri hivatal:4272 Sáránd, Nagy u. 44.
Polgármester:Nagy Józsefné
Telefon:52/374-104
Fax:52/567-209
Intézmények

    Kossuth Lajos Általános és Művészeti Iskola
    4272 Sáránd, Kossuth u. 29.
    52/374-114

    A sárándi Kossuth Lajos Általános és Művészeti Iskola 8 évfolyamos alapfokú nevelési, oktatási és művészetoktatási intézmény. Képes meglevő értékeire építve a változást felvállalni, képes igazodni az igényekhez, a fejlődéshez. A Sáránd Község Önkormányzata által fenntartott intézmény egész működésével, értékvilágával és a művészetek komplex közvetítésével (tánc-, képző- és iparművészet) azt kívánja szolgálni, hogy az itt tanuló valamennyi gyermek képességeinek megfelelő ismeretekkel, korszerű műveltséggel, fejlett készségekkel és megbízható erkölcsi tulajdonságokkal legyen képes válaszolni az őt személyében érintő kihívásokra. Az iskola dolgozói olyan intézmény megteremtésén fáradoznak, ahol növekednek a tanulók esélyei, ahol demokratikus légkörben van idejük és módjuk átélni sikereiket, kudarcaikat; ahol mindenki jól érzi magát, mindenkit a munka foglalkoztat, a szellemi és az emberi érték minősít. Iskolánk 1996 óta művészeti alapiskola; 1996. szeptember elsejétől kezdődően folyik művészeti képzés a táncművészet, valamint a képző- és iparművészet terén. A művészeti oktatás a világ használatához és alakításához szükséges ismereteket, készségeket, képességeket fejleszti olyan fokra, hogy a tanulók ezen eszköztár birtokában képesek saját gondolataik, érzéseik kivetítésére. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. A művészeti oktatás, a művészeti nevelés segít abban, hogy mindenki megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja önmagát, erősítse a közösséghez való kötődést azáltal, hogy elfogadja és másoknak is megmutatja népe, nemzete értékeit.