Nógrád megye
szalmatercs@profinter.hu
www.falvak.hu/szalmatercs
www.szalmatercs.hu


Lélekszám: 514 fõ | Lakóházak száma: 183

Bemutatkozunk
-A község fekvése, megközelíthetősége
-A falu története
-Ruttkay-kúria
-A község kulturális élete
-A község gazdasági élete
-English
-Deutsch
-A Ménes-patak menti falvak vidékfejlesztési programjában való részvétel

Eseménynaptár

Befektetési, gazdasági lehetõség

Alapítványok, civil szervezetek

Intézmények

Információk




Ruttkay-kastély

Tőzsér p.:Népi lakóháza Kossuth u. 60 sz. alatt

 Szüreti felvonulás

Borbás Tibor: Szarvas

Tőzsér P.:Népi lakóház, Petőfi út 11.

Öntözés a község határában

Szmorad F.:Búbos banka

Vaskereszt



A község fekvése, megközelíthetősége


Szalmatercs község a 22-es főút- vonal mentén, a Cserhát hegység észak-keleti részén a Ménes patak völgyében helyezkedik el.
A földrajztudomány szerinti pontos tájföldrajzi beosztása az Észak-magyarországi-középhegység nagytáj Cserhátvidék középtáj, Karancsság kistájaként tartja számon ezt a vidéket.
Domborzati képét a Cserhátra oly jellemző lankás dombsorok határozzák meg. A falu „északi” része talaj- szerkezete miatt inkább a gyepes, erdős terület, míg „déli” részét a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági terület teszi ki. Erdeiben a legfontosabb fafajták a csertölgy, a fehér akác, a kocsánytalan tölgy, a fehér fűz és a gyertyán. Nagyvadakban és apróvadakban gazdag e vidék. Környékének néhány jellemző és ritka madarai a búbos banka, a házi rozsdafarkú, a balkáni fakopáncs, a szajkó és a barázdabillegető.

A településnek a környező városokkal közúton közvetlen kapcsolata van. Szécsénytől 12 km, Salgótarjántól 22 km, míg Balassagyarmattól 36 km-re fekszik. Az óránkénti autóbusz járatokkal Salgótarján 30-40 perc, míg Balassagyarmat 40-50 perc alatt közelíthető meg, de Budapesttel is közvetlen járat köti össze.


A falu története

A X. század derekán vándoroltak be az első besenyő csoportok, köztük a Losoncon birtokos Tomaj nemzetség is. A besenyők elsősorban gyepűvédő szolgálatot láttak el. Ezt látszik bizonyítani a nyelvükön őrt, határőrt jelentő „Szalma” (szlovákosítva Szamo) előtag. Más vélemény szerint a „szalmát” - mint a kicsépelt gabona szárát - szó szerint kell érteni. A „tercs” utótag minden bizonnyal szláv származású.
A község középkori eredetű. A falu lakói egy közeli völgyből, a mostani Szilvásból költöztek későbbi lakóhelyükre. A település neve már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt. 1548-ban Bebek Ferenc, a híres-hírhedt vitéz, az északi szomszéd Bebekek leszármazottja és Szalmatercsy Mihály voltak a földesurai. Utóbbi vitéz katonaként az Ipoly jobb partján lévő Bussa aprócska erődjének kapitánya volt. A várat Szondi Györgyhöz hasonlóan nem adta fel, de az ágyúkkal felszerelt török sereg ellen nem védhette sokáig. Fogságba került, s vitézségének elismeréseként Ali budai pasa szabadon bocsáttatta. A község a XVI. század közepétől a török hódoltság része volt. (A határ egyik részét a XX. század elején Klára-bércnek nevezték. Hajdan erdőség volt, ahonnan az ott vadászó Tercsy Klárát, Tercsy Gáspár leányát a szécsényi törökök elrabolták.) Az 1553-54. évi adóösszeírás szerint a községnek a Nagypatak partján lévő részét Kis-Szalma-tercsnek, (később Pusztatercsnek), a jobb partján lévőt pedig Nagy-Szalmatercsnek nevezték. Az előbbi a nemesek, az utóbbi a jobbágyok fészke volt. 1562-63-ban a falu két portáján öt adóköteles házat írtak össze. 1598-ban Tercsy György volt a település földbirtokosa. A Kis-Szalmatercsen élő nemesség és a (karancs)sági jobbágyok között állandóak voltak a határvillongások, míg végül Bosnyák Tamás füleki főkapitány 1610. augusztus 7-én megállapította azt a határt, ami évszázadokon keresztül érvényes maradt. A Nagypatakot akkor „Dobra Vodá”-nak nevezték, ami régi szlovák településre enged következtetni. 1616-ban a falu, mint puszta, Uhorszkához (Ipolymagyari) tartozott és Kosztolányi Jánosné, született Majtényi Anna volt itt a birtokos. 1670-ben a falu gróf Koháry István tulajdonába került. Az 1715-ös vármegyei adóösszeírás 6 (öt jobbágy és egy zsellér) háztartást említett. 1720-ban pedig már nemes községként szerepelt az összeírásban. Egy része a XVIII. század második felében ismét jobbágyfalu lett. Másik része, amely a Sági-völgy túloldalán feküdt, 1864-ig külön községet alkotott. 1770-ben a Pongrácz család, továbbá Komjáthy Ábrahám, Szilassy Ádám, 1826-ban Plachy László és Ruttkay László voltak a földesurai. Az 1863-as tagosítást a községben per útján fejezték be. A parasztok igyekeztek minél több szántóterületet biztosítani maguknak, a rétek rovására is. Szalmatercsen 911 hold szántó mellett csak 84 hold volt a rét, ami akadályozta az állattenyésztés fejlődését.
A községbeli két kúria közül az egyiket Ruttkay Károly a XVIII. század második felében építette, a másikat pedig a XIX. század 30-as éveiben Ruttkay János. Az utóbbi kastély többször volt átépítve. Eredetileg fordított T alakú volt, majd a T szárai mentén falakat emeltek és mai szóhasználattal élve privatizációs folyamatában többször cserélt gazdát. Igazából azonban gazdátlan, ami meglátszik mind az épületen, mint a környezetén. A település középkori plébániája a török hódoltság idején elpusztult, azóta nincs a községben templom. Az egykori iskolában ma imaház működik, a pap Karancsságról jár át. Az épület falán két emléktábla van: az egyiket az eucharisztikus világkongresszus tiszteletére állították, a másikat pedig a II. világháború községi áldozatai emlékére.
A község 1996-tól önálló Polgármesteri Hivatallal rendelkezik.


A község jelképei

Címer:
„Álló, négy osztatú függőleges vonallal elválasztott csücskös talpú pajzs, mely pajzs heraldikai bal felső kék mezejében arany színű kereszt, jobb felső kék mezőben arany színű szarvas, bal alsó kék mezejében három búzakalász, jobb alsó zöld mezőben három dombhalmaz. A kereszt a kereszténységet, a hitet s egyben a község első lakott települését jelképezi. A bal felső kék és a bal alsó kék mezőt kettéválasztó ezüst sáv a Ménes-patak, mely régen a községet "pusztára" és "falura" oisztotta. A búzakalászok az élet és termékenység jelképei. A szarvas újkori történelmünkre - az azóta elhunyt Borbás Tibor szobrászművész alkotására, míg az alatta lévő három domb a községet körülvevő "várhegy-kobak", valamint a kavicsos tetőn áthúzódó "magyszőlő-magashegy-bulgárerdő" vonulatát szimbolizálja.
A címerpajzs alatt, íves formában egy aranyszínű szalag található, melyben fekete betűkkel a SZALMATERCS felirat olvasható.

Zászló:
A zászló alap 150 x 90 cm téglalap alakú, anyaga fehér selyem, a két hosszanti oldalán arany zsinórral, a nyéllel párhuzamos rövid oldalán arany rojttal. A zászló első oldalának közepén 50 x 32 cm nagyságú hímzett címer található.



Ruttkay-kúria



A kastély a XVIII.sz. második felében épült, a család első nógrádi kúriájaként. Építtetője a történelmi dokumentumok szerint Ruttkay Károly, azonban az 1866-68-as kataszteri összeírás már Egry Gyula birtokost jelöli meg tulajdonosként. 1945 után a helyi termelőszövetkezet irodája, később termelőszövetkezeti szolgálati lakásként funkcionál. Ma gazdátlanul, elhanyagolt állapotban, üresen, romosan áll. ELADÓ!!!

Műemléákek, látnivalók
A Palócföld földműves és bányásztelepüléseihez hasonlóan Szalmatercsen is csak kevés műemlék, műemlék jellegű épület található, de hiányos lenne e községről való ismertető, ha a meglévőket nem mutatnánk be.

Szalmatercs egyedülálló a környező falvak között, hogy a községben található FESZÜLETEK számát illetően.

Karancsságról Szalmatercs felé haladva, az úgynevezett "Képoldalban" áll a műemléki védettség alá helyezett kereszt, melyet 1906-ban állított a község lakossága. A "Vaskeresztnél" Pusztafaluban álló vaskeresztet Juhász József állíttatta 1906-ban, de a történelem szerint ezen a helyen már 1782-ben állt ezen a helyen feszület. A "Cseres-oldalban" a vasból készült feszületet 1782-ből a történelmi térképek már mutatják. Ma már az öntöttvas korpusz hiányzik. A Rákóczi utcában a feszület anyaga műkő, rajta a korpusz öntöttvas. Fekirata "Az isten dicsőséggére és az elesett Hősök emlékére állítatta Szalmatercs község hállás közönsége 1937". A fából ácsolt egyszerű kereszt vörös színűre van festve a "Pusztán", a rajta található kisméretű korpusz a mátraverebélyi Szent-kútról szármatik. A helybeliek által "Barlang" néven emlegetett helyen, a Petőfi út elején áll a tugár, a község egyetlen kegyhelye.A kőfülkében vannak elhelyezve Mária és Szent Bernadett szobrai.


A község kulturális élete



A helyi közművelődésnek a Könyvtár és a Művelődési ház a bázisa.Uttóbbi épület előtt áll Borbás Tibor Szarvas című szobra.
Szalmatercs lakói ápolják őseik hagyo- mányait. 2001-ben jelentették meg Fejezetek Szalmatercs község történetéből címmel monográfiájukat, melyben bemutatják többek között az itt honos növényeket, madarakat, régi lakóházakat, fejfákat stb. A monográfia rajzait Szmorad Ferenc és Tőzsér Péter készítették. A településen működik a Búzavirág Népdalkör, akik felkutatják és ápolják az itt élő emberek népi hagyományait.


A község gazdasági élete

Szalmatercs belterülete 52 ha, külterülete 762 ha. Lakosainak száma: 514 fő. A lakosság etnikai összetételében a 20%-ot képviselő cigányság érdekeit a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviseli.
A munkavállalók döntő többsége Salgótarjánba, Szécsénybe és Budapestre jár dolgozni, ipari üzem vagy szövetkezet nem működik a község területén. A munkanélküliek száma 20 % fölött van, a képzettségi szint közepesnek mondható. A mezőgazdasági privatizáció során sokan szereztek földtulajdont és földműveléssel foglalkoznak. A településen mintegy 15 vállalkozót tartanak nyilván.

A községben több ingatlant vásároltak nyaralónak az elmúlt időben, nemcsak fővárosiak, de külföldi állampolgárok (franciák) is. A falusi turizmus beindítása még nem kezdődött el a községben, de középtávon reális cél.

A „körzetesítések” alkalmával oktatási intézményeket nem hagytak a településen, így az óvodai és általános iskolai nevelés a szomszédos Karancsság község oktatási intézményeiben történik, melyeket az önkormányzatok közösen működtetnek. A község társulási formában látja el az állatorvosi, családsegítő és gyermekvédelmi szolgálatot.

A településen az egészséges ivóvíz, szennyvízcsatorna és a telefon ellátottság biztosított, az utak 95%-a szilárd burkolatú., igaz egy-két szakaszunk felújításra szorul.


English

The village dates back to medieval ages. It was mentioned in the papal tithe accounts of 1332-37. Ferenc Bebek and Mihaly Szalmatercsy, who was the heroic captain of the tower fort of Bussa, were the joint proprietors of the village. Turkish records from 1562 mention five taxable households. By 1616, the village became a desolate place after the many maraudes and skirmishes that took place in the region of the border forts. Count Istvan Kohary became its landlord in 1670. The 1715 county tax sheets mention six taxable households. Records from 1720 mention it as a village of nobles. By the end of the 18 century, one part of Szalmatercs became a serf village yet again, while the noble part was called Pusztatercs till 1846 when the two merged. The medieval parsonage was destroyed by the Turkish. There is no church in the village and that is why a prayer house was built in the early 1990s. Szalmatercs has a library with 12.000 volumes. The volunteer fire brigade of the village has been successfully operating for decades now. There are sixteen small businesses in the village, most of them in the commercial sector. Many inhabitants of the village engage in agricultural activities.


Deutsch

Die mittelalterliche Gemeinde wurde schon auch im päpstlichen Zehntenregister aus 1332-37 erwähnt. 1548 besassen sie Ferenc Bebek und der Heldkapitän der Festung in Bussa Mihály Szalmatercsy. In Szalmatercs wurden 1562 nur 5 steuerpflichtige Haushälte von den Türken zusammengeschrieben aber auf 1616 wurde das Dorf wegen der Angriffe der Burg und der Kämpfe völlig unbewohnt. 1670 war sein Besitzer der Graf István Koháry. Die Komitatszusammenschreibung erwähnte 1715 schon 6 steuerpflichtige Haushälte und 1920 wurde es als eine Adelgemeinde registriert. Auf das Ende des 18ten Jahrhunderts wurde ein Teil von Szalmatercs wieder ein Bauerdorf, sein adeliger Teil wurde 1846, bis zur Vereinigung Pusztatercs genannt. Das mittelalterliche Pfarrhaus wurde während der Türkenherrschaft zerstört und seit daher steht keine Kirche hier. Anfang der 90er Jahre unseres Jahrhunderts wurde hier ein Bethaus eingerichtet. Die Gemeinde hat eine Bibliothek mit 12000 Bänden und der Freiwiligenfeuerwehr ist seit Jahrzehnten erfolgreich. In Szalmatercs werden heute 16 Unternehmer registriert, die Mehrheit von ihnen besch äftigt sich mit dem Handel. Es gibt viele in der Gemeinde, die Ackerländer bewirtschaften.


A Ménes-patak menti falvak vidékfejlesztési programjában való részvétel

A vidék, a közvetlen környezet fejlesztése céljából Szalmatercs község is - a Ménes-patak menti települések közül Endrefalva, Karancsság, Ludányhalászi, Piliny és Szécsényfelfalu községekkel összefogva - közös vidékfejlesztési koncepció kialakítását és megvalósítását kezdte meg. E program végrehajtását segíti az Endrefalva és Térsége Közösségéért Egyesület pályázata útján elnyert állami támogatás. A vidékfejlesztés célja ebben a térségben arra irányul, hogy az adott településeken élők bevonásával, széles társadalmi együttműködés keretein belül
- a táji és építészeti örökséget, a gazdaság helyi értékeit feltárják és megóvják,
- segítsék a térségben a helybenmaradást, a megélhetést biztosító tevékenységek beindítását munkahelyteremtés céljából,
- javítsák a roma és nem roma hátrányos helyzetű rétegek életkörülményeit,
- a kulturális különbözőségből adódó előnyök kihasználását a térség vonzerejének, értékének növelése érdekében,
- a roma családok integrálását a helyi gazdaságokba, közösségekbe.

Eseménynaptár

 2007.augusztus 31 - 2007.szeptember 01-02. Búcsú és falunap - Szalmatercs

Részletes program a későbbiekben!


Befektetési, gazdasági lehetõség

  • I./1. Barokk nemesi kúria eladó!
    Budapesttől 134 km távolságra levő Ruttkay-kúria eladó.
    Magyarország, Nógrád megye,
    Szalmatercs
    Helyrajzi szám: 437/4

    A kúria megközelíthető Budapestről az M3-as autópályán haladva Hatvanig (60 km), majd a leágazástól Salgótarjánig gyorsforgalmi úton ismét 60 km és Salgótarjántól Szalmatercsig 14 km, autóúton.
    Szalmatercs, Nógrád megye varázslatos, dombos vidékén fekszik, egy kb. 500 lelkes kis falu; jobbára mezőgazdasági tevékenységet folytatnak az itt élők.


  • I./2. A kúria a XVIII. század elején építtetett, ...
    ...barokk stílusban. A többször bővített épület téglalap alaprajzú, földszintes. A főhomlokzaton kosáríves, pilléreken nyugvó két nyitott, és négy mellvédes árkádból álló tornác helyezkedik el. Felső csonkakontyos nyeregtető fedi, alatta többszörösen tagolt ereszpárkány fut körül. Fordított T-alakú, boltozott pincéje van, a szellőzőnyílások részben a szabadba, részben a nyugati helyiségek padlózata alá vezetnek. A bejárat mögötti előcsarnokban két nyitott kéményű, egyszerű kandalló helyezkedik el. Egyetlen felmenő kéménye van, melyhez a padlástérben még négy ferdén elhúzott füstcsatorna csatlakozik. Téglaépület. Befektetésnek kiválóan alkalmas.

  • I./3. Az épület...
    ... egy hektár (10.000 m2) területű telken áll. Az épület bruttó-alapterülete 311 m2, földszint hasznos alapterülete 233 m2 a pince hasznos alapterülete 78 m2, a tetőtér beépítésével további kb. 220 m2 hasznos alapterület alakítható ki. Eredeti funkciója szerint a földszint lakótér, a pinceszint boros pince, a tetőtér pedig termény tárolására szolgált.
    Az kúria szerkezete ép, de az épület felújításra szorul.

  • I./4. Tehermentes
    Az ingatlan (a telek és az épület) 1/1 tulajdonú, per és tehermentes.

    Kapcsolat:
    Név:Boa Bernadett (tulajdonos)
    Cím:1054. Budapest, Bajcsy Zs. út 50.
    Tel:06-30/667-6694
    E-mail:ruttkay.kuria@freemail.hu

Alapítványok, civil szervezetek

    Búzavirág Népdalkör
    32/401- 018
    Elnök: Gácsi Mihályné vezető

    A népdalkör céljai közt szerepel a község népi hagyományainak felkutatása, ápolása.

    Polgárőrség
    32/401- 059
    Elnök: ifj.Illés Ferenc

    Célja: a bűncselekmények megelőzése a községben és a vagyonvédelem.

    Tűzoltó Egyesület

    Elnök: ifj. Gréczi-Zsoldos Miklós

    Célja a község helyi tűzmegelőzési és tűzoltási tevékenység biztosítása.

Információk

Polgármesteri hivatal:3163 Szalmatercs, Kossuth út 48.
Polgármester:Szentes Dezső
Telefon:06-32/501-010
06-32/501-011
Fax:06-32/501-011
Fogadónapok:Polgármester: a hét minden napján;
Körjegyző: kedd-csütörtöki napokon, 9 órától 16 óráig
Alpolgármester:
Jegyzõ:Kristóf Edit Endrefalva-Szalmatercs községek körjegyzője

Képviselõtestület: Gácsi Mihályné, Illés Ferenc, Lovász Ferencné,
Szentes Dezsőné, Szmorad Ferenc

Cigány Kisebbségi Önkormányzat:
Bangóné Jónás Magdolna, Baranyi Szabolcs,
Baranyi Szabolcsné, Berki Zsolt, Jónás Béláné
Falugazdász:Zsidai Béla
Intézmények

    Községi Könyvtár
    3163 Szalmatercs, Kossuth út 54.

    Könyvtáros: Gyürki Sándorné

    Művelődési Ház
    3163 Szalmatercs, Kossuth út 54.
    Vezetõ: Danics Norbert

    Orvosi Rendelő
    3163 Szalmatercs, Kossuth út 48.
    06-32/501-010
    Vezetõ: Dr.Angyal István háziorvos

    Védőnői Szolgálat: Róka Miklósné védőnő

    Római Katolikus Plébánia - Karancsság-Szalmatercs
    3163 Szalmatercs,
    06-20/469-9162

    Plébános: Gyönyör László

    A falu Szent Imre tiszteletére épített temploma 2006.szeptember 2-án került felszentelésre.

    Miserend: Vasárnap 8:30 óra


SZERETETTEL VÁRUNK MINDEN KEDVES LÁTOGATÓT, AKI KÍVÁNCSI KÖZSÉGÜNKRE!