Heves megye
tmaria@vivamail.hu
www.falvak.hu/tarnaszentmaria
www.tarnaszentmaria.hu


Lélekszám: 270 fõ | Lakóházak száma: 170

Tarnaszentmária a Mátra kapuja

Bemutatkozunk
-A falu fekvése, természeti adottságai
-A falu története
-Műemlékek, látnivalók
-A falu gazdasági élete
-English
-Deutsch
-Ciklusprogram 2006-2010
-Műemlék templom
-Vadászati lehetőség
-Borkóstolás

Eseménynaptár

Befektetési, gazdasági lehetõség

Alapítványok, civil szervezetek

Intézmények

Információk



Templombelő az orgonával

Falurészlet

A templom metszete

A falu ékessége

Az oltár

Családi sírhely az altemplomban

Falurészlet

Falurészlet




A falu fekvése, természeti adottságai


A falu a Mátra keleti oldalán, a Tarna-patak völgyében , Egertől 17 km-re, nyugati irányban terül el. 1903-ig Szentmária néven volt ismeretes.

Éghajlata a mátrai viszonyoknak felel meg. Teraszos folyóvölgyben fekszik területe. A legnagyobb tengerszint feletti magasság a 260 métert alig haladja túl A csapadék 620-650 mm, a középhőmérséklet 8,5-8,7 °C, a napsütéses órák száma 1900 körüli évente. Talajai elsősorban réti talajok. Kő- és kavicslelőhelye van.

A Tarna-patak szeli ketté a falut és határát. Természetes növényzetének erdőtársulásai magas ártéri növényzettel tarkított keményfa ligetek, jellemzőek a kaszálórétek is. Erdőterülete 6 %. Természetvédelmi Körzet ritka növényvilágával a falutól 2 km-re D-re eső Várdomb. Állatai nagy- és kisvadak.

Megközelíthető az M3 autópályáról a 24-es útvonalon Gyöngyös-Parád-Recsk, illetve Gyöngyös-Abasár-Kisnána irányából mellékúton, valamint Eger felól nyugatra Verpeléten keresztül. A falu vasútállomással rendelkezik, itt haladt keresztül a Kál-Bátonyterenye közötti vasútvonal. (A vasútvonalat 2007 tavaszán megszüntették)


A falu története

A falut először 1325-ban Torna, majd 1339-ben Szentmária néven említik meg, az oklevelek. A település történetére vonatkozó adatokat csak a XVI. század közepétől kezdve ismerünk. Ekkor a Szentmáriay család volt a falu birtokosa, egészen a XVII. század közepéig. Eger várának 1552. évi ostroma során elpusztult. A falu 1590 körül feltételezhetőleg ismét lakott lett, de a 15 éves háborúban elnéptelenedett. 1656-ban Szentmáriay István a pusztát eladta Ragályi Menyhértnek. A török kiűzése után a pusztát a kincstár fegyverrel-szerzettként lefoglalta és 1696-ban Enczinger Jánosnak eladta. A Rákóczi szabadságharc alatt egy ideig Orczy István használta, majd 1711-től ismét Eiczinger volt a földesura. 1717 és 1719 között a települést újra népesítették a Kishont megyei Susány, Kraszkó, Nyustya és a Pest megyei Alberti falvakból. 1721-ben Eger város, 1722-től Tarródy, majd Gellén és Csuma család birtokolta. 1746-ban a falu lakossága 192 fő, akik többségében szlovákul beszéltek. 1859-ben 509 személyt tartottak nyilván a faluban. A XIX. század elejétől a Dózlern, a Fáy, a Bárczay családok kezén volt a falu.
Tarnaszentmária Verpeléthez tartozott, 1955-től önálló tanácsú község. 1970-től Verpeléttel társközségek. 1984-től Eger városkörnyéki községe. Jelenlegi közigazgatási besorolása: Heves megyében független polgármesterrel és független képviselő testülettel rendelkező település, mely a Verpeléti Körjegyzőséghez tartozik.
A Millenium alkalmából állított kopjafa


Műemlékek, látnivalók


"Hazánk talán legrégibb és legkisebb ma is működő temploma” itt, “a völgyszűkületnél hirtelen kanyarodó út és a Tarna-patak között emelkedő kis dombon áll.”

Építési idejére vonatkozóan “nagy jelentőségű Heszlmann Imrének még a bővítés idején (1872-73) készített felmérési rajza.” A kutatók közül Ipolyi Arnold építését a XI-XII. századra, míg Gerevich Tibor a XII. század közepére tette, majd Csemegi József a szentély építését utóbbi időszakra,”... de a hajót korábbi, a IX-X. században keletről jött példák nyomán épített alkotásnak tartotta.” “...Major Jenő egy tanulmányában felvetette annak lehetőségét, hogy Tarnaszentmárián Géza fejedelem egyik leányának...volt az udvarháza,... Ennek bizonyítéka azonban nem kézzelfogható. Győrffy György István király korára határozta meg a tarnaszentmáriai templom építésének idejét. (Tájak - Korok - Múzeumok Kiskönyvtára 321.szám, 1988.)

Elgondolkodtató azonban, ha tudjuk, hogy Géza nagyfejedelem egyik lányát az az Aba Sámuel vette feleségül, aki I. István király sógoraként előbb a királyi hadak vezére, majd a király nádorispánja lett. Az ő nemzetségének központja a gyöngyöspatai földvár volt, amely az egyházi szervezet kialakításakor főesperesi székhely lett, amelynek templomát a XI. század elején építették. Feltehetően nemzetségi templomnak épült a feldebrői. A nemzetségi monostor (Aba)Sáron volt, Kisnánán és Abasáron egy-egy korai körtemplom állt. Mindezeket figyelmbe véve a tarnaszentmáriai templom építése szorosan köthető Aba (Sámuel) nemzetségéhez.
A templom hajójának közepén egy családi sírhely került feltárásra, amelynek korát az ott előkerült őskori-, hullámvonalas Árpád-kori és egy középkori edénytöredék alapján a XV-XVI. századra tehetjük.
Az altemplom sírhelyét többször bolygatták, ha voltak is eltemetve ott őseink közül, a feltáráskor már üresen találták.

Az I. világháborús emlékmű , az 1914-18 között elesett helybeliek emlékére állított szobor az Egri út 2. sz. ház előtt áll.


A falu gazdasági élete

A falut körülvevő hegyes-erdős határ szántásra nem volt alkalmas. Még 1737-ben is erdő borította majdnem az egész határt. A lakosok faszén-égetésből éltek, a szántóterületet erdőirtással bővítették.

Az 1930-as években már földművelésből élt a falu többsége, 402 fő őstermelő élt itt. Fő terményük a búza, árpa, zab, zöldtakarmány és a burgonya volt. A község határában több kőbánya volt üzemben. A falu a táj egyik kőfaragó központja volt. Így a népi építkezést is ez az anyag határozta meg, ennek emlékét több ház is őrzi Tarnaszentmárián. A huszadik századi nagy útépítésekhez, lakóházak építéséhez innen is termeltek ki követ, ennek maradványa a még ma is látható kőbánya. Kitermelés ugyan már régóta nem folyik, de a kőbánya csupasz falai még ma is szembetűnően magasodnak fel a falu határában.

196o-1966 között a faluban a “Petőfi MgTSz” működött a településen, ami 1967-ben a verpeléti “Dózsa MgTSz”-be olvadt.

Jelenleg az elöregedő falvak közé tartozik. A falut mintegy 260 fô lakja, kisebbségi népcsoporthoz tartozó nem él itt. A gyerekek busszal járnak naponta a közösen üzemeltetett verpeléti iskolába. A házak közül mintegy 20 db más területeken élők birtokában van, nyaralónak használják. Jelenleg is vannak eladó házak.

A község víz-, villany-, gázvezeték- és telefonhálózattal rendelkezik. A helyi vízmű az önkormányzat tulajdonában áll. Útjai aszfaltozottak vagy portalanítottak. A járdák mindenütt kiépítésre kerültek. A csatornahálózat építése a következő évek feladatát képezi.


Ciklusprogram 2006-2010

A jelenlegi polgármester Czipó László és a képviselő testület célúl tűzte ki, hogy megállítsa a falu lélekszámának rohamos csökkenését.
2006-2007 évben elkészült a szabadidő klub majd az edzőterem.
2007. évben átadásra került egy vizesblokk a focipálya mellett. Hiszen a falu legtöbb programja szabadtéri.
A falu szeretne hagyományokat teremteni a már meglévő rendezvényekből, és több kulturális rendezvényt is szervezni. Ennek érdekében a régi, és már nagyon elhanyagolt állapotban lévő "pártház" felújítása a következő feladata.
A Tarna-híd melletti sík terület adja a lehetőséget egy kis park kialakítása.
Illetve a jelentős művészettörténeti jelentőségű templom környezetének, a falu központjának rendezése is előttünk áll.
Kiemelt feladat továbbá: a vidék állat- és növényvilágának megismerését célzó tanösvény kialakítása, és működtetése.
Hosszabb távú tervek között szerepel a Tarnaszentmáriát és Egerszólátot összekötő út renbehozatala, és a szenyvíz-hálózat kiépítése.

A községi pecsét a XVIII. századból maradt fenn:
görög kereszt, alatta Szent Mária 1732 szöveggel.


Műemlék templom

A falu központjában áll a mai Magyarország egyik legrégebben épült és eredeti formáját szinte teljesen megőrző temploma.
Az egyhajós templom hosszházát kelet felől kívül patkó alakú, belül háromkaréjos, boltozott szentélyrész zárja le. A hajóból hét lépcső vezet fel a szentélybe, amely alatt kis altemplom húzódik. Középső karéjában a feltárás során egy aknasír került elő.
A templom belső falfelületét, négy-négy eredeti helyén álló, és a nyugati homlokfalon – a templom későbbi bővítése során másodlagosan áthelyezett – két faloszlop díszíti. A sudaras, azaz felfelé keskenyedő faloszlopok törzsei gazdagon tagozottak, díszes lábazatokra támaszkodnak, és a falak mellett kialakított, faragásokkal díszített kő ülőpadkákon állnak. Az oszloptörzsek felfelé haladó, csigavonal alakú sávjai, illetve lépcsőszerű díszítései fafaragás jelleget kölcsönöznek az oszlopoknak. Az épület külső, déli oldalán egy úgynevezett „szalagfonatos csomót” láthatunk, amelynek a középkori hiedelemvilág szerint bajelhárító hatása volt, ezért a felszentelt helytől távol tudta tartani a Gonoszt.
A középkori építészettörténettel foglalkozó kutatók véleménye megoszlik a templom építésének idejéről, sajátos térkialakításának és kőfaragványainak előképeiről. Egyetértenek azonban azzal, hogy építési ideje a X-XI. század fordulójára tehető, építészeti sajátosságai pedig bizánci hatást, díszítései keleties mintakincset is tükröznek.
A templom a török hódoltság alatt nagyon megrongálódott, az 1696-os plébániai összeírás nem is említi. 1723-ban Feldebrő filiája, de az akkor még Szent Istvánnak ajánlott temploma még mindig rossz állapotban volt. 1734-ben helyreállították és Sarlós Boldogasszony-tiszteletére szentelték fel. 1767-ben már egy kis fatorony is volt a tetején. 1758-ban Kisnána, 1813-tól Verpelét leányegyháza lett. 1849 és 1851 között felújították a templomot, de már akkor is kicsinek bizonyult. Dankó Mihály verpeléti plébános 1872/73-ban úgy bővítette ki, hogy a nyugati oromfalat elbontva egyharmadával meghosszabbította a hajót. A Műemlékek Országos Bizottságának javaslatára az új oromfal belső oldalába visszaépíttette a régi falból kibontott két kőoszlopot, elkészült a fakarzat is. Az új falakra kő harangtornyot készíttetett egy verpeléti mesterrel, amelynek legszembetűnőbb sajátossága nyolcoldalú, faragott kövekből rakott sisakja. A mai formáját az 1977-től 1986-ig tartó műemléki feltárás és felújítás során nyerte el.
A templomban aktív hitélet folyik ma is, ahogy őseink ezer éves történelme során is mindig. A község védőszentje és a búcsú napja: Sarlós Boldogasszony, vagyis július másodikához eső legközelebbi vasárnap.

Ismerkedés Tarnaszentmáriával
- az ország legrégibb, ma is működő műemlék templomának megtekintése
(A templom nyitva tartásával kapcsolatos érdeklődés:
06-20/462-4683)


Vadászati lehetőség

- kis- és nagyvadra


Borkóstolás

a tarnaszentmáriai gazdáknál


English

It was called Szentmária until 1903. It is situated in the northern part of the Tarnavölgy valley, 22 kilometres to the west of Eger. The number of its inhabitants is hardly 350. It has an own railway station on the Kál-Kápolna-Bátonyterenye raiway line. In its boundary there are stone ores. The settlement was already populated before Árpád ’ s conquest of Hungary. It first appears in a certificate as Zenthmarya in 1417. Tarnaszentmária was destroyed during the Turkish war but got populated again at the turn of the fifteenth-sixteenth century, later it devastated again during the 15 years long war. Its inhabitants earned their upkeep mainly by burning of wood coal. Through cutting forest area, they gained plough land progressively. Its roman catholic church is the oldest and smallest one operating today in Hungary. According to archaeologists, the church was meant to be a burial place of the principality and was built at the end of the tenth century. This was probably the first baptistery. It is worth take a look at. Three houses treasure the memory of the folklore architectural style.


Deutsch

Die Ortschaft hatte ganz bis 1903 den Namen Szentmária. Sie liegt 22 km westlich von Eger, im nördlichen Teil des Tarna-Tales. Die Zahl der Einwochner erreicht kaum 350. An der Eisenbahnstrecke Kál-Kápolna-Bátonyterenye hat sie eigene Haltestelle. Neben der Ortschaft gibt es Stein- und Kiesvorkommen. Sie war auch schon vor der Landnahme eine bewohnte Siedlung. Die erste urkundliche Erwähnung stammt aus 1417 als Zenthmarya. Bei der Türkenverwüstung wurde sie zerstört, um die Wende des XV.-XVI. Jahrhunderts war sie wieder bewohnt, dann im 15 jährigen Krieg wieder entvölkert. Den Unterhalt der Einwohner sicherte größtenteils die Holzkohlebrennerei . Durch die Rodung hat man die Ackerfläche allmählich vergrößert. Die römisch-katholische Kirche der Gemeinde ist die älteste und kleinste auch heute funktionierende Kirche Ungarns. Laut Archäologen wurde sie als fürstliche Begrabungsstätte gebaut, vermutlich am Ende des X. jahrhunderts. Das dürfte auch eine der ersten Taufkirchen gewesen sein. Besichtigungswert ist sie auf jeden Fall. Im Dorf bewahren einige Wohnhä user die Merkmale der volkstümlichen Architektur.

Eseménynaptár

 2008 02.09. Farsangi mulatság - Társadalmi klub
16.00-tól gyerek farsang 20.00-tól bál felnőtteknek, élőzenével


 2008 03.15. Március 15.-ei megemlékezés - Társadalmi klub-Hősök emlékműve
Helyi lakosok verses megemlékezése az 1848-as Szabadság harcra


 2008 április 6. Eger Rallye szombati futama - Tarnaszentmária-Egerszólát közötti útszakasz
Országos bajnokság 1.futama ami Tarnaszentmáriáról indúl Egerszólát irányába. Parkolási lehetőség a tarnaszentmáriai foci pályán,élelmiszer és ital vásárlási lehetőség


 2008 05.01. Majális - Foci pálya
Élőzene, szabadtéri programok. Étkezési lehetőség.

 2008. 06.13-14-15. III. Földgyógyító Szilaj Dobünnep - Tarnszentmária Sportpálya
Szeretettel várunk mindnekit az idén községünkben megrendezésre kerülő "Dobünnepre", amely az egri Szilaj Dobcsoport szervezésében kerül megrendezésre. További információk: www.szilajdob.hu oldalon.


 2008.06.15 Falunap és az elszármazottak napja - Foci pálya
Egésznapos szabadtéri szórakozási lehetőségek. Színvonalas fellépők, előadók.


 2008. 07. 02. Sarlós Boldogasszony Ünnepe - Tarnaszentmáriai templom
A búcsú régi, népi hagyományok szerint való megülése.
Találkozó: 2008. július 01. - templomkert: virrasztás kezdete, az aratás ünnepe

 2008.07.06. Tarnaszentmáriai búcsú - Templom és környéke
Tábori mise, kirakodó árusok.

 2008. 08. 15. Nagyboldogasszony Ünnepe - Tarnaszentmáriai templom
Vallási ünnep.

 2008.10.11. Idősek napja - Társadalmi klub
Zenés, műsoros est a falu idős lakói részére


 2008.12.06. Mikulás ünnepség - Társadalmi klub
Verses, zenés est a falu fiataljai számára, amikor is a Mukulás ellátogat a falunkba.


 2008.12.21. Karácsonyi ünnepség - Társadalmi klub
Zenés verses szórakoztató est meghívott művészek részvételével a falu minden lakosa számára.


Befektetési, gazdasági lehetõség

  • Nyaralóvásárlás
    HIGGYE EL, NYARALÓT VÁSÁROLNI A CSENDES, JÓ LEVEGŐJŰ TARNASZENTMÁRIÁN ÉRDEMES!!!

Alapítványok, civil szervezetek

    Tarnaszentmáriáért Egyesület
    3331 Tarnaszentmária,

    Elnök: Czipó László

    Egyesület célja: Tarnaszentmária élhetőbbé télele. Kulturális, sport, és egyéb rendezvények szervezése. Mind szélesebb réteggel megismertetni a falu, és a templom történetét. A fiatalok megtartása, az elvándorlások megszüntetése.
Információk

Polgármesteri hivatal:3331 Tarnaszentmária, Egri u. 2.
Polgármester:Czipó László
Telefon:(36)-359-333
(36)-359-932
Fax:(36)-359-333
Fogadónapok:Szerda 8.00-16.00
Alpolgármester:Farkas Róbert
Jegyzõ:Zronik István
Képviselõtestület:Farkas Róbert, Gyurácz István, Hídvégi László,
Wagnerné Szabó Katalin, Bódi Attila
Falugazdász:Gál Imre
Intézmények

    Orvosi Rendelő
    3331 Tarnaszentmária,
    (36)-359-333

    Háziorvos: Dr. Nagy Márta

    Római Katolikus Templom
    3331 Tarnaszentmária, Parádi út 11.
    (36) 359-989


    A templom a Verpeléti Plébánia fíliája.
    Plébános: Korózs László
    Harangozó: Hídvégi Lászlóné
    Tel.: 20/462-4683


    Tarnaszentmáriai Szabadidõ Klub
    3331 Tarnaszentmária, Egri út 4.

    Üzemeltető: Tarnaszentmáriai Önkormányzat

    A klub helyiségben korlátlan és ingyenes internet-hozzáférés, csocsó asztal és kábel tv várja vendégeinket.


    Posta Edzőterem
    3331 Tarnaszentmária, Vári út

    Üzemeltető: Tarnaszentmáriai Önkormányzat

    Az edzőteremben testépítésre van lehetőség a saját készítésű gépeken.


    Községi Könyvtár Tarnaszentmária
    3331 Tarnaszentmária, Egri út 2.
    (369 359-333
    Vezetõ: Vágnerné Szabó Katalin

    Az egri Bródy Sándor könyvtár segítségével létrejött mozgó könyvtár szolgáltatásai ingyenesek: - a rendelkezésre álló, folyton megújuló könyv, folyóiratok, hangoskönyvek, videokazetták helyben használata - kölcsönzések - internet hozzáférés

LÁTOGASSON EL HOZZÁNK!
Tekintse meg büszkeségünket: az ezer éves múlttal rendelkező, ma is működő műemléktemplomunkat!