Újireg Tolna megye észak- nyugati részén, az Iregszemcsét Nagykónyival összekötő úton helyezkedik el. Nyugodt, csendes, átmenő forgalomtól mentes ún. „zsáktelepülés”, ugyanakkor a nagyobb településektől nem elszigetelt kis falucska. 30 km-es körzetén belül helyezkednek el olyan városok, mint Siófok, Dombóvár, Tamási.

A település történetét 1930-tól ismerjük és számítjuk pontosan, de az ez előtti időkből is vannak forrásaink.

A település régi neve Muth puszta volt, melynek határában húzódott a Sopiane- Aquincum, azaz a Pécs- Székesfehérvár út. Muth puszta ebben az időben királyi birtok is volt. Az 1333-as okmányok szerint Muth puszta nagyobb település lehetett, kolostorát és Miklós nevű papját a feljegyzésekből ismerjük. Később a Zichy grófok birtokában volt a terület.

Lakói jobbágyok, béresek, cselédek voltak, a lakosság összetétele és száma szinte állandóan változott a háborúk és a földesurak terhei miatt, ugyanis ezeket nekik kellett kiizzadniuk a földből. Ha nem sikerült, tovább álltak.

Muth puszta a középkortól a török időkig is élő település volt, 1572-ben a simontornyai szandzsák fejadó- összeírásában még 10 családfővel szerepel, de a török kiűzésének idejére teljesen elpusztult, s a 18. században nem is telepítették újra, csak a neve maradt fenn és uradalmi pusztaként említik. A község alatt valószínűleg török kori pincerendszer húzódik.

A község egyik legrégebbi épülete, amely ma óvodaként funkcionál 1888-ban épült, úgyhogy ebben az időben már biztosan lakott volt a terület. A lakosságot az 1905-ös arató- és cselédsztrájkmozgalom is érintette.

A település község- rangját tekintve kialakulása az 1930-as évekre vezethető vissza. A falu őslakosai és alapítói, a jászok 1930-ban telepedtek meg ezen a helyen. A gazdasági válság idején Jászárokszállás már nem tudta eltartani népes lakosságát. Családokat kellett az ország más részeibe áttelepíteni, hogy számukra életteret biztosítsanak.

1930. október 5-én a reggeli mise után 80 család indult el Jászárokszállásról a Dunántúlra. A vasútállomáson muzsikaszó és az árokszállási plébános búcsúztatta a síró- rívó szülőktől, otthontól elszakadó embereket.
A letelepedett jászok magtárakban, barakkokban, földbe vájt sárkunyhókban laktak. 52 éves részletre földet kaptak, ki- ki mennyit kért.
Az 1931-es év keservesen indult: sok gyerekkel, idegen házakban. A férfiak, családfők az iregszemcsei uradalomba mentek dolgozni, viszont a tavasz beköszöntével az itthoni földeket is művelni kellett, tehát nem volt könnyű az élet.

1945-től megindult a fejlődés: megalakult a földosztó bizottság, megindult a személyszállítás vonattal ill. autóbusszal; 1948-ban megalakul az első kisbérlő szövetkezeti csoport. 1949-ben lesz Muth pusztából Nagykónyi- kulcsármajorral egyesülve előbb ideiglenesen Jásztelepszállás, végül Újireg.

Az államosítás után, 1949-1972 között a Béke MgTSZ, valamint a Tamási Állami Gazdaság adott munkát az itt élőknek. Újireg fejlődésében a ’70-es években nagyfokú visszaesés következett be, a kis község elveszítette önállóságát. A tsz 1973-ban egyesült az iregszemcsei Új Élet TSZ-szel, mely később az Egyetértés TSZ nevet vette fel. A körzetesítési politika a helyi tsz után az iskolát, majd a helyi tanácsot szüntette meg. A község 1973-1990 között Iregszemcse társközsége volt.
1990-ben új lehetőség kínálkozott a kis lélekszámú települések előtt. Az ország legkisebb települése is megválaszthatta a saját önkormányzatát. Így történt ez Újiregen is. Az itt élő emberek maguk dönthettek saját sorsukról. A vezetőség úgy határozott, hogy önálló jegyzővel hivatalt alakít, és saját maga veszi kezébe a kis közösség irányítását. A helyi önkormányzat a választást követően pályázati lehetőségekhez jutott. A község azóta példát mutatóan fejlődik, alig másfél évtized alatt képe teljesen átformálódott. Az egykori Zichy kúriából nagy beruházással Faluház épült, környékét parkosították; a község valamennyi utcája szilárd burkolatot kapott (90 %-ban); a temetőt és környékét, valamint a ravatalozó épületét felújították, itt emlékművet is állítottak a II. világháborúban elesett újiregiek tiszteletére; közösségi gyűjtésből helytörténeti múzeumot létesítettek; a községi óvoda épülete teljes felújítás után várja kis lakóit, konyhája a rászorulók étkeztetését is megoldja; a katolikus hit megőrzésének példája az 1993-ban épített templom; a rendezvények lebonyolítására szabadidőparkot alakítottak ki; a vezetékes földgáz kiépítése a falu értékét nagyban növelte, és még számtalan dolgot vitt véghez az önkormányzat – természetesen a lakosság segítségével és egyetértésében – mely az 1930-as magtárak és cselédbarakkok helyén 2004-re egy szép, virágzó községet formált.

A község címerpajzsának ezüst mezejében búzakék pajzsfő van, amelyben a lakosság származására utaló jászkürt található. Alatta, az ezüstmezőben álló kék kubikustalicska az újiregiek egykori munkájára utal. A pajzsot vörössel és kékkel bélelt pántos ezüst sisak díszíti, vörössel és kékkel ékesített heraldikai koronával. A sisakkoronából két szál arany búzakalász nő ki, kettőskereszttel. A takaró kék és ezüst színű. A címerpajzs alatt, a fecskefarok végződésű szalagon a község neve olvasható.

Újiregen alkalomszerű sport és kulturális rendezvények vannak. A társadalmi, nemzeti, és családi ünnepségek megtartása közösségformáló hatású.

A rendezvények sora a farsanggal kezdődik, melyen óvodás és iskolás gyerekek vesznek részt. Nőnapkor az önkormányzat meghívja a falu hölgyeit, a Faluházban kulturális műsorral és egy szál virággal köszöntik őket. A majális minden év május 1-jén van, egész napos futballtorna folyik a vándorkupáért a helyi és környékbeli csapatok között. Anyák napján a gyerekek anyáknapi műsorral köszöntik az anyukákat és nagymamákat. A jásznapot minden év pünkösdkor rendezik; ekkor érkezik a jászárokszállási kerékpáros delegáció, akiket a 240 km-es távolság letekerése után a falu lakói vacsorával, esti bállal köszöntenek. A falunapot július utolsó hétvégéjén rendezi az önkormányzat, sport, kulturális műsorok szórakoztatják az érdeklődőket; a napot bál zárja. Romanap a kisebbség szervezésében. Búcsú szeptember második vasárnapján van. Az önkormányzat minden év novemberében meghívja a nyugdíjasokat; az ebédet követően kulturális műsor és bál szórakoztatja a meghívottakat; az idősek napja nagy sikerű rendezvény a községben. Karácsonyi műsorral a gyerekek készülnek, színdarabot adnak elő az érdeklődőknek.

Kis községünkben él a húsvéti locsolás és a karácsony előtti betlehemezés hagyománya.
Az önkormányzat pályázaton nyerte azt a kisbuszt, mely az iskolásokat hozza- viszi Iregszemcsére. A kisbusz évente több alkalommal Budapestre, színházba is elviszi a gyerekeket.

A település egészségügyi ellátottsága jónak mondható. Orvos, védőnő gondoskodik a betegekről, heti egy alkalommal helyben, egyébként Iregszemcsén. A kisbusz betegellátási gondokat is megold, a betegeket és a kismamákat heti egy alkalommal díjmentesen szállítja orvoshoz.

Egyéni vállalkozó a faluban 11 van, helyi igényeket kielégítő szolgáltatásokkal és kereskedéssel foglalkoznak. A lakosság alapellátását két üzlet biztosítja.
A helyi önkormányzat kivételével ügyek intézésére ki kell lépni a községből, azonban az 5 km-re lévő Iregszemcsén, ill. a 15 km-re lévő Tamásiban meg lehet oldani az ilyen jellegű problémákat.

A lakások vezetékes vízellátásának aránya 96 %, az elmúlt esztendőben az önkormányzati tulajdonban lévő vízmű segítségével sikerült javítani a vízellátási gondokon.
A telefonhálózatba bekapcsolt lakások aránya 80 %.
Hulladékgyűjtésről a DÉLKOM KFT. gondoskodik, az önkormányzat finanszírozásában.
A vezetékes földgáz kiépítettsége 80 %-os, kihasználtsága aránya 40 %.

Megoldásra vár a lakosság foglalkoztatási gondja. Az ingázók Székesfehérvárra, Enyingre, Tabra, Siófokra, Tamásiba járnak dolgozni, a helyi munkanélküliség egyébként 9 %-os.

Újireg fiatal és kis település lévén ugyan nem büszkélkedhet ősi hagyományokkal, sajnos híres szülötteivel sem, de a község lakossága aktív a mindennapokban.

Talán a legaktívabb az idősebb korosztály, mely megalakította a Búzavirág Nyugdíjas Klubot. 1998 óta Kozma Imréné vezeti, melynek közel 20 fő tagja van. Úgy gondolták, hogy ha csigatésztát készítenek, lesz egy kis anyagi forrásuk programjaikhoz. Az önkormányzattól kaptak helyiséget, s ott készítik a csigatésztát minden kedden este. A klub így tud minden alkalommal (farsang, majális, falunap, gyermeknap, mikulás, karácsony) ajándékot adni a falu gyermekeinek, és így jutott el több emlékezetes kirándulásra: Gyulára, Harkányba, Szegedre, Ópusztaszerre, legutóbb Eger környékére utaztak négy napra. A nyugdíjasok egyébként minden rendezvényen munkálkodnak: vagy vacsorát főznek, vagy palacsintát árulnak. A klub tagjainak többsége a magánéletben is aktív, találunk köztük: biotermelőt, üzletvezetőt, szakácsot, élelmezésvezetőt.

A faluhoz 2002 óta hozzátartozik a Cigány Kisebbségi Önkormányzat tevékenysége is (a község roma lakossága bár kevesebb, mint 8 %-os, mégis saját önkormányzatot alakítottak), mely pályázatokkal tovább fejleszti, segíti a közösségi érdeket, rendezvényeikkel szórakoztatják a falu lakosságát. A kisebbségi önkormányzat célja elsősorban a roma lakosság elhelyezkedésének, életfeltételeinek javítása különböző pályázatok útján. Az eddigi munkásságuk: hivataluk kialakítása; számítógépeket nyertek pályázaton; a községi rendezvényeken különböző ajándékcsomagokat osztottak gyerekeknek.

2004-ben alakult meg a falu futballcsapata, mely ugyan még fiatal ahhoz, hogy eredményeket mutasson fel, de a buzgó focisták messze viszik Újireg jóhírét.

Községünk büszkélkedhet egy aranykatedrás pedagógussal, Antóni Istvánnéval, Tusi nénivel. Eredetileg óvodapedagógus, 16 évet helyben óvónőként dolgozott, de már 12 éve az iregszemcsei gyógypedagógiai iskola tanára. Elsősorban a munkára nevelésben ért el eredményeket, ezért 2002. márciusában az oktatási miniszter Aranykatedra emlékplakettel ismerte el munkáját.

Újireg messze környéken híres rendezett közterületeiről, virágos utcáiról. 1999 óta az önkormányzat egyre több gondot fordít erre. A tulajdonában lévő területeket rendszeresen gondozza, persze a faluképhez hozzátartozik a magánterületek gondozott jellege is.

A község – idegenforgalmi szempontból – legnagyobb értéke, hogy kitűnően alkalmas pihenésre. Szabadidős programjain kívül az idelátogatók 30 km-es körzeten belül megtekinthetik:

- Iregszemcse: Gótikus szentélyből kialakított Kálvária- kápolna

- Magyarkeszi: hengermalom

- Felsőnyék: gótikus r. k. templom; kb. 200 éves Batthyány- pince

- Ozora: Pipó- vár, benne állandó kiállítás

- Simontornya: vár; ferences templom

- Nagykónyi: Sárdi János szülőháza; r. k. templom és kápolna

- Gyönk: ref. templom; német nemzetiségi tájház; főkötö- és textilgyűjtemény

- Hőgyész: Gróf Apponyi Kastélyszálló; védett arborétum

- Szakály: Kaposmenti Tájház

- Gyulaj: világhírű dámvadrezervátum, világrekorder trófea

- Tamási: Rozália- kápolna (1542); r. k. templom; Tamási Galéria; Pacsmagi tavak; Esterházy- vadászkastély; termálfürdő

- Tab: Zichy Mihály Emlékmúzeum

- Siófok: Balaton; Víztorony; Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum; Kálmán Imre Múzeum

- Sportcentrum létrehozása

Az újiregiek büszkék a falu látnivalóira, ill. a jász hagyományokra.

A falu látnivalói közé tartozik az a modern vonalú római katolikus templom, amely az itt élők erőfeszítésével, az elszármazottak segítségével és Mayer Mihály megyés püspök úr jóvoltából épült 1993-ban. A templom a Szent Kereszt felmagasztalása nevet viseli.

Újireg faluképéhez már hozzátartozik a nádtetős parasztház, a Sörgel Kft. 1999-ben épült mintaháza, amelyből hamarosan lakott épületek is készülnek a község határában.

A falu középpontjában, a szabadidőpark bejáratánál álló Jász Emlékhelyet 2000-ben, a Millenium évében, a jászok idetelepülésének 70. évfordulóján avatták fel. A kettős évfordulót együtt ünnepelték újiregiek és jászárokszállásiak. Az emlékmű csúcsán a jászság jelképe, Lehel kürtje áll.

A község egyik legrégebbi épülete az egykori Zichy uradalom kúriája, amely a 19. század utolsó harmadában épült. Jelenleg Faluház: presszó, orvosi rendelő, vendégszoba lakik falai között. Ugyancsak az uradalmi múlt emléke az egykori iskola épülete, amelyben ma a község óvodája működik.

A község temetőjében állította fel az önkormányzat 1992-ben a II. világháborús emlékművet, mely a harcokban elesett újiregiek tiszteletét őrzi.

A régi imaház ad otthont az újiregi Falumúzeumnak, amely régi jász munkaeszközökkel, házi készítésű szerszámokkal kíván betekintést nyújtani a község régi életének mindennapjaiba az odalátogatók számára.

Bár ma már csak a lakosság kisebb hányada jász, a jászokkal való kapcsolattartás él az újiregi büszkeségek között. Először 1941-ben a jászárokszállási Kiss Jenő szervezte meg a jászok áttelepülésének kerékpáros emléktúráját. A 240 km-es távot 1 nap alatt tette meg. Nyomában árokszállásiak többször jöttek két keréken Újiregre. 1997 óta minden évben pünkösdkor egy árokszállási baráti kör a „Kiss Jenő emléktúra” keretén belül Újiregre kerekezik. A visszalátogatás 1989 óta él. Azóta az újiregiek is ellátogatnak szülőhazájukba, az utóbbi években a Jászvilágtalálkozóval összekapcsolva. Szemben az árokszállásiakkal, az újiregiek busszal teszik meg a hosszú utat.

A jász hagyományok ezen kívül a mindennapi tevékenységekben jelennek meg. Az idősebb jász lakosok még jász tájszólással, szavakkal beszélnek. A jász gyökerek fellelhetők pl. földművelési technikákban, szerszámokban, konyhatechnikában. Jellegzetes jász étel a „görhe”, mely kukoricadarából készül, ill. a „ganca”, ami lisztből, krumpliból és vízből készült - még mindig megtalálhatók a jász asztalokon. De ami szinte egyetlen rendezvényről sem maradhat el, az a tyúkhúsleves csigatésztával és a birkapörkölt, melyek szintén jász hagyománnyal bírnak.

Ezek után természetes, hogy Újireg partnertelepülése Jászárokszállás, mely ugyan 8000 lakost számláló város, Újireg pedig mindössze 400 fő alatti falu, de a megoldatlan problémáik és persze gyökereik közösek.