Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
vallaj@enternet.hu
www.falvak.hu/vallaj
www.vallaj.hu


Lélekszám: 1050 fõ | Lakóházak száma: 430


Bemutatkozunk
-A falu fekvése, természeti adottságai
-A falu története
-A XIX. század...
-Műemlékjellegű falu
-A településszerkezet Magyarországon teljesen egyedülálló,...
-A házak utcaként azonos fekvésűek...
-A faluban mintegy száz csarnokos csűr van,...
-Ilyen is volt...
-A régi házak díszítő elemei
-English
-Deutsch
-A falu ékessége...
-Emlékmű állítás a málenkij robotra elhurcoltak tiszteletére

Eseménynaptár

Alapítványok, civil szervezetek

Intézmények

Információk


Fogathajtó  verseny

Akik  a fogathajtó versenyt figyelték. (Pünkösdi Fesztivál 2005. Fotó: Cseh András)

 Akik a színpadra figyeltek a 2005. évi Pünkösdi Fesztiválon (Fotó:Cseh András)

Színpadon a nyíregyháziak. Pünkösdi Fesztivál - 2005. (Fotó: Cseh András)

Színpadon az erdélyiek. (Pünkösdi Fesztivál 2005. Fotó: Cseh András)

Vásári forgatag a 2005. évi Pünkösdi Fesztiválon. (Fotó: Cseh András)

Akik az élet habos oldalát választották a 2005. évi Pünkösdi Fesztiválon (Fotó: Cseh András)

Fogathajtásra várakozók - 2005. Pünkösdi Fesztivál (Fotó: Cseh András)

A falu kápolnája



A falu fekvése, természeti adottságai

Vállaj a Délkelet-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 67 km-re, a román határ mentén található település. A 471-es útról Nyírbátornál leágazó alsórendű úton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás Mátészalka-Ágerdőmajor útvonalon, Ágerdőmajoron van. Éghajlata mérsékelten meleg és a mérsékelten hűvös öv határán terül el. A település mellett folyik a Kraszna. Erdőtársulásaira az akácosok jellemzők, s viszonylag nagy területet borítanak a tölgyesek is. A fenyőfélék és a nemes nyárak csak kisebb társulásokat alkotnak. A nyílt társulások között homokpuszta-rétek, zsombékosok is megfigyelhetőek, jellemző a tőzegeper, a sások előfordulása. Talaját réti talaj, réti öntéstalaj, humuszos homok jellemzi.


A falu története

A település nevét illetően nem ismert meggyőző magyarázat: talán személynévi eredetű, s a személynév a magyar váll községnek képzős származéka.
A községet egyes források szerint a Gut-Keled nemzetség alapította, ez esetben a XII.század végén keletkezhetett, de először 1335-ben említik a Gut-Keled nembeliek birtokaként. Ekkor már temploma is volt. 1354-ben a nemzetség sásvári monostorához tartozott. Az ecsedi uradalom tartozékaként osztozott a Báthori-, majd Rákóczi-birtok sorsában.
1711 után II.Rákóczi Ferenc elkobzott birtokaként a kincstárra szállt, az egészet 1746-ban Károly Ferenc vette meg. Az új birtokos német telepesekkel népesítette be. Katolikus német temploma 1771-ben épült. 1749 januárjában már körülbelül negyven sváb gazda lakott a községben, míg magyar csak kilenc-tíz. A XVIII. századi német telepítésű község még a századforduló után is markánsan megőrizte kulturális elkülönültségét, de az asszimiláció erőteljesen megindult.


A XIX. század...

...hatékony parasztgazdaságaival gazdag, irigyelt településnek számított környezetében. 1945-ig a Károlyiak birtokában volt. A két világháború között határátkelőhely működött Vállaj és Csanálos között, a román-magyar határon.
A II. világháborút követően Vállajról 214 főt hurcoltak el „málenkij robotra”, közülük 44 fő nem tért haza. A II. világháborúban összesen 105-en vesztették életüket.
A község határába olvadt be a mai napig határnévként ismert Bódvaj-Vállaj. Eredetileg a Kaplony nemzetség birtoka volt. 1329-ben talán falu is, de már 1431-ben elpusztult település, a Báthory család ez évben szerezte meg és ettől kezdve Vállaj sorsát követte.
A község az 1860-as években közigazgatásilag a Nyíri, az 1870-es évektől a Mátészalkai járáshoz tartozott. Az 1920-as évektől a Csengeri, majd az 1940-es évek közepétől ismét a Mátészalkai járáshoz került, később Mátészalka városkörnyékének része lett. Az 1920-as években körjegyzőségi székhely, hozzátartozott Mérk. 1950-ben Mérk és Vállaj községeket egyesítették Mérkvállaj néven, ám 1955-ben ismét önálló községgé alakult. 1971-től nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Mérk, társközsége Tiborszállás volt. Jelenleg önálló.
Az 1990-es helyhatósági választásokon, akár csak később, független polgármester került megválasztásra, a 7 fős testület valamennyi tagja független volt.
A falu 2002. évi közigazgatási besorolása: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében független polgármesterrel és független képviselőtestülettel rendelkező község.


Műemlékjellegű falu





...Vállaj 1747-ben kialakított utcaképe, a megtervezett telekrendszere, a telkeken azonosan kialakított porták, a házak és csűrök kapcsolatrendszere az évszázadok múlásával nem változott. A bővülés nem a telek megosztásával, hanem új utcák nyitásával történt.


A településszerkezet Magyarországon teljesen egyedülálló,...




a házak hatalmas méretűek, többnyire nyeregtetősek. A lakóházzal egybeépítve jelenik meg az istállórendszer. A homlokzat a városi eklektikával kevert hagyományos díszítésű, három ablakos, s tornácban folytatódik, melynek mestergerendáit tégla, vagy fa oszlopok, pillérek tartják.


A házak utcaként azonos fekvésűek...









a telken hosszirányban nyúlnak el, bár előfordul az utcával párhuzamos befordítás is.


A faluban mintegy száz csarnokos csűr van,...









eklektikus tégla oromfallal és sokszor fűrészelt mintázatú, nagyméretű csűrkapuval, a Szabadság és a Temető utcában szinte minden portán.


Ilyen is volt...










...egy régi vállaji utcasor.


A régi házak díszítő elemei


A falu ékessége...









... a Foerk Ernő által tervezett, az eklektika jegyében épült, romantikus stílusú temploma, mely ma már műemlék.








Műemlék jelentőségű terület a településkor kialakított faluközpont. Vállaj műemléki értékét nem az egyedi épületek jelentik, hanem az egységes együttes.


English

The Hungarian village of Vállaj is situated 67 kilometers southeast of the Hungarian town Nyíregyháza. This area is part of Szabolcs-Szatmár-Bereg county located in the northeast corner of Hungary. In 2003, Vállaj had 1050 inhabitants. The number of houses in the community was 430. The village is close to the border between Hungary and Rumania that crosses this area in an East to West direction at the River Kraszna.

The geographical area is situated on the boundary between the moderately warm and moderately cold climatic zones. Its flora is primarily characterized by wattles, but one finds plenty of oaks in the area, too. Some pines and poplars are also found around the village. The open vegetation associations include sandy barren-meadows and tussocks, but sedges and purple marshlocks are also present. The area is covered by meadow soils and moldy sand.

Approachability:
Take Road #471 (a minor road) from the turnout (exit) at Nyírbátor. The village of Vállaj is connected with the town Mátészalka via train service. Direct train service to the village is not available; the closest train station is located in the village of Ágerdőmajor.

The etymology of the village name Vállaj is unknown. One possibility is that this name stems from a proper name. It is speculated that this proper noun might be rooted in the Hungarian village name “váll” and was created by adding a suffix to it.

According to some sources, the village was founded by the Gut-Keled genus. If this is true, the community here was probably established at the end of the 12th century. The first written record from 1335 mentions this village as the property of the Gut-Keled genus. At that time, the village already had a church. In 1354, the village belonged to the monastery of Sásvár that also belonged to the Gut-Keled genus. As an accessory to the manor of Ecsed, this area shared the history of the estates of the Hungarian noble families Báthori and Rákóczi. In 1711, it was confiscated from the Rákóczi family and thus belonged to the treasury. In 1746, the area was bought by Ferenc Károly. The new owner brought Krauts to the area to increase the population. The Catholic Kraut church was built in 1771. In 1749, approximately 40 Kraut masters were present in the area, while there were only 9 or 10 Hungarian barnyards in and around the village.

The village that was settled by Krauts in the 18th century continued to strongly preserve its cultural insularity even after the turn of the 19th-20th century. However, the assimilation of the population to the environmental cultures has already started with great intensity.

During the 19th century, the village of Vállaj was envied by its neighbours due to its richness and its efficient economy. Until 1945, the village belonged to the Károlyi family. Between the two world wars, a border crossing point was operated between the Hungarian village Vállaj and the Rumanian village of Csanálos.

Following WWII, some 214 people from the village were deported for “malenkij robot” to the Soviet Union. 44 of them did not return. During WWII, 105 people from the village of Vállaj died.

Currently, the village of Vállaj has a politically independent major. All 7 members of the people holding electoral mandates in the village are independent.

Art relics and tourist attractions in the village

* The structure of the village is unique in the country. The layout of streets in the village was determined in 1747 and has not changed since; the enlargement of the settlement was achieved by opening up new streets rather than changing the old setup.
* The eclectic-style church (architect: Ernő Foerk); the church is an art relic.
* The village has approximately 100 huge barns with porches.


The village is close to the River Kraszna where flyfishing opportunities are available. One of the major fishes in the area is the pike.

Our village is beautiful. Please come and visit us !!!


Deutsch

Bevölkerungszahl:1050, die Anzahl der Wohnbauten: 430
Die Lage und die natürliche Veranlagung der Gemeinde:
Ganz in der nähe von ungarischen-rumänischen Landesgrenze liegt das Dorf Vállaj. Dieses Dorf ist auffindbar im NordUngarn im Bezirk Szabolcs-Szatmár-Bereg 67 km entfernt von Nyiregyháza.
Der Ortschaft ist mit dem Auto, oder mit Bus zu erreichen. Die leicheste Anfahrt ist auf der Strasse 471 von Nyírbátor. Die Gemeinde Vállaj verbindet sich mit der zwei allernachsten Städte: Mátészalka und Nyírbátor. Nyírbátor kann man leicht erreichen mit Bus, was regelmäßig auf dieser Strecke verkehrt. Der Ortschaft ist leider mit dem Zug nicht erreichar. Der nächstgelegene Bahnhof ist Ágerdőmajor an der Eisenbahnstrecke Mátészalka-Ágerdőmajor.
Bezüglich des Namens der Gemeinde gibt es keine eindeutige Erklärung. Es gibt eine alte Legende, woher der Name von "Vállaj" entstanden könnte:
Die Legende:
Nach einer fast schon in Vergessenheit geratenen Legende hat Báthori Gábor mit seiner Armee gegen den Türken gezogen. Ein riesiger frühterrlicher Drache ist ihm in die Kehre gekommen. Jemand musste also mit dem Drache kämpfen. Seine Leute haben ihn gefragt: Hast du Mut mit dem Drache zu kämpfen? Er antwortete: Ja, ich riskiere den Kamf. Das Wort "merek" heißt in deutsch ich riskiere. An diesem Platz wurde später ein Dorf entstanden, dessen name von "merek" Merk, später Mérk wurde. Laut der Legende hat der Held den Drache erstmal an der Schulter verwunderte, an diesem Platz wurde das Dorf "Vállaj" (das Wort "Vállaj" auf deutsch bedeutet: unter der Schulter) entstanden, später hat der Held die Drachenleiche in die Nessel geworfen, an diesem Platz wurde das Dorf "Csanálos" (das Wort " Csanálos " auf deutsch bedeutet: ein Platz, wo Nessel anwachsen) entstanden.
Die Geschichte der Großgemeinde:
Die Gemeinde wurde wahrscheinlich im 12. Jahrhundert entstanden. Im Jahre 1335 hatte sie schon eigene Kirche. Die bekanntesten Besitzer der Gemeinde waren die Familie Báthori und die Familie Rákóczi. Nach dem Freiheitskampf in 1711 wurde die Geminde von Rákóczi eingezogen. Später in 1746 hat das Dorf die Familie Károlyi gakauft. In deieser Zeit wurden hier Schwaben bevölkert. Im Jahre 1771 wurde eine katolische deutsche Kirche aufgebaut. Die Familie Károlyi hat den Eigenbesitz bis 1945 behalten. Der Anziehungskreis der Gemeinde ist die 20 km entfernten Gemeinden Mátészalka und Nyírbátor.
Ein historisches Dorf:
Das im Jahre 1747 entstandenes Straßenbild hat gar nicht geändert. Die Ausweitung des Dorfes wurde mit neuen Gassen realisiert, kein Baugrundstück wurde geteilt. Die Siedlunganlage ist in Ungarn ganz einmalig. Im Dorf gibt es ungefähr 100 Stadel.
Denkmale und Sehenswürdigkeiten:
Zum Kunstdenkmal des Ortschaftes gehört die von Ernő Foerk konstruierte Kirche. Diese Kirche ist ein ekletisches Gebäude, mit romantischer Stilart.
Das Zentrum des Dorfes ist auch ein historisches Gebiet. Den historischen Wert von Vállaj bedeutet nicht die einzelnen Gebauden, sondern die einheitliche Gemeinschaft.
Der Dorftourismus ist in Ungarn noch ziemlich jung, aber oder vielleicht gerade deswegen besonders attraktiv. Die Kommerzialisierung erfolgte behutsamer als anderswo, die Unterkünfte entsprechen, den Bedürfnissen der heutigen Zeit und auch das Freizeitangebot ist reichhaltig. Urlaub auf dem Lande ist eine echte Alternative zum Massentourismus und bietet Ferientage im Einklang mit der Natur und der Landbevölkerung
Abseits touristischer Trampelpfade ist die Gastfreundschaft der Menschen in den Dörfern noch ehrlich, nicht nur gegen bare Münze. Im Zusammenleben mit den Einheimischen lernt man außerdem Land und Leute von einer ganz anderen Seite kennen. Der unmittelbare Zugang zu Volkskultur, Brauchtum und ländlichen Festen im Jahreslauf, aber auch zu lokalen Spezialitäten ist ein besonderes Erlebnis. Und die unverfälschte Natur liegt vor der Haustüre. Man kann sie erwandern, mit dem Rad erfahren oder vom Pferderücken aus erleben. Am besten fragt man seine Gastgeber – ein Wort, das hier seine ursprüngliche Bedeutung noch nicht verloren hat. Er kennt sich aus und kann die besten Tipps geben. Die Eingliederung in den Dorftourismus ermöglicht auch einen längeren Aufenthalt hier.

Unsere Gemeinde ist wunderschön!
Besuchen Sie uns und vergewissen Sie sich! Sie wird ein gerngesehener Gast!


Emlékmű állítás a málenkij robotra elhurcoltak tiszteletére

Lakossági kezdeményezésre az 1945. január 3-án Szovjetunióba málenkij robotra elhurcoltaknak emlékművet kívánunk állítani a műemlék Római Katolikus Templom melletti téren. A szobor talapzatán a több mint 300 elhurcolt neve lesz felírva, fölötte a Szent Háromság szoborral. Az emlékművet a Képző és Iparművészeti Lektorátus véleményezte és felállításra méltónak találta. A kezdeményező lakosság, illetve a robotra elhurcoltak nevében tisztelettel kérem adományukat, hogy még ez évben elkészülhessen, a Szent Vendel napi búcsún felszenteleésre kerülhessen.
Az adományokat a Polgármesteri Hivatal 11744041-15443209-00000000 számú költségvetési számlájára szíveskedjenek befizetni és az átutalásra, illetve csekkre kérem ráírni a "szobor építésének támogatása".

Támogatásukat előre is köszönve! Tisztelettel:
Révész Antal
polgármester

Eseménynaptár

 2007. május 27.


 2007.május 27. Strudli Fesztivál - Vállaj



 2007.május 27.


 2007. május 27.


 2007. május 27.


Alapítványok, civil szervezetek

    "Vállajért" Közalapítvány
    4351 Vállaj, Szabadság tér 6.
    06-(44)554-040
    Elnök: Galambos Tiborné

    Célja:
    - a helyi oktatási, művelődési intézmények tárgyi feltételeinek javítása, nemzetiségi és idegennyelvi képzés, tehetséggondozás, szabadidő és sporttevékenység támogatása,
    - nemzetiségi hagyományokat őrző önszerveződő csoportok támogatása.
    Adószám: 18793307-1-15
    Bankszámlaszám: 11744041-20090089

Információk

Polgármesteri hivatal:4351 Vállaj, Szabadság tér 6.
Polgármester: Vilmos István
Telefon:06-44/554-014
06-44/554-040
Fax:06-44/554-014
Fogadónapok:munkaidőben
Alpolgármester:
Jegyzõ:Lovász János
Képviselõtestület:Dr.Becsky György, Havasi Róbert, Horilla Miklós Istvánné Kuni Mária,
Mézinger Tibor, Szegedi József, Varga Zoltán, Vig Sándor
Falugazdász:Havasi Sándorné
Intézmények

    Háziorvosi Rendelő
    4351 Vállaj, Szabadság út 44.
    06-(44)355-172

    Háziorvos: Dr.Gazdy Endre

    II.Rákóczi Ferenc Nemzetiségi Általános Iskola és Művelődési Központ
    4351 Vállaj, Szabadság tér 1-3.
    06-(44)554-020
    Fax: 06-44/554-020

    Igazgató: Vilmos István

    Alaptevékenysége:
    - 3-14 éves korú gyermekek nevelése,
    - 1-8 évfolyamon alapfokú általános iskolai oktatás,
    - a német nyelv, mint nemzetiségi nyelv oktatása (nyelvoktató program keretében),
    - közművelődési és könyvtári feladatok végzése,
    - napközi otthoni foglalkozás és szervezett érkeztetés biztosítása,
    - művészeti oktatás biztosítása (Kislétszámú Zenei Általános Iskola működtetése formájában).


    Fogorvosi Rendelő
    4351 Vállaj, Szabadság tér 6.
    06-(44)554-014

    Fogorvos: Dr.Gariscsák Emese

    Védõnõi Szolgálat
    4351 Vállaj, Szabadság tér 1-3.
    06-(44)554-014
    Vezetõ:

    Vezető:Majoros Jánosné védőnő

    Római Katolikus Plébánia
    4351 Vállaj, Temető u. 10.
    06-(44)355-238
    Vezetõ:

    Plébános: Dr.Mezei András

    Postahivatal
    4351 Vállaj, Szabadság u. 103.
    06-(44)355-310

    TRIDEA Ifjúsági Tábor
    Vezetõ: Balogh István

    Vezető: Balogh István

    A Tiborszállás-Vadaskertben működő tábor résztulajdonosai a Mérk-i és a Vállaj-i önkormányzatok is.
    A tábor 70 gyermek részére biztosít nyári táborozási lehetőséget (madárgyűrűző tábor, indián tábor , életmód tábor stb.)
    A tábor vezetője elérhető:
    4751 Kocsord, Hunyadi u. 64.
    Tel.: 44/502-682


    Csengersimai Határátkelő Vállaji Kirendeltsége
    4351 Vállaj,
    HÖR: 06-44/554-101
    VÁM: 06-44/554-505

    Kirendeltség vezetők:
    ..................................... HÖR: Cserpák Ferenc alezredes
    ..................................... VÁM: Vass Ernő főhadnagy

    A határátkelő Románia felé 0-24 óráig folyamatosan vehető igénybe!



A mi községünk gyönyörű!
Látogasson el hozzánk és bizonyosodjék meg róla! Szeretettel várjuk!